• talpmasszázs

Milyen reflexzónákat masszírozzunk betegségek gyógyítására?

Szénanátha

Hirtelen keletkező, bő váladékozással járó, általában évszakhoz kötött, allergiás betegség. Bizonyos növények virágzásakor jelentkezik. Tüsszentési rohamokkal kezdődik, majd orr-, szem- és torokviszketés követi, ugyanakkor rendkívül bő, híg orrváladék, esetleg könnyezés kíséri. (A virágporra érzékeny egyének tartózkodjanak a virágpor és a virágporos méz fogyasztásától, mert allergiás rohamot okozhatnak.)

A reflexológia szerint a gyógymasszázs enyhíti vagy megszünteti a kellemetlen tüneteket. Masszírozzuk a vesék (22), a húgyvezetékek (23), a húgyhólyag (24), a mellékvesék (21), a mellékpajzs-mirigyek (13), az orr (6), a légcső (48) és a hörgők (14) reflexzónáit. Természetesen, ha nagyon kellemetlenné válnak a panaszok, forduljunk orvoshoz.

Szívpanaszok

A vérkeringés központi szerve, „motorja” a szív. Ha megbetegszik, az egész szervezet megsínyli. Saját érdekünkben kíméljük a szívünket egészséges életmóddal. Pihenjünk, aludjunk eleget, mozogjunk rendszeresen a friss levegőn, ne terheljük túl a szervezetünket fizikai és szellemi munkával, tartózkodjunk a káros szenvedélyektől, vagy legalább mérsékeljük a dohányzást, alkoholfogyasztást, a feketekávé élvezetét stb. A túlsúly a szív első számú ellensége. A gyomor túlterhelése, a felfúvódás is akadályozhatja a normális szívműködést.

Ha bármilyen rendellenességet észlelünk, azonnal forduljunk orvoshoz. A reflexológia szívünk karbantartására, az esetleges panaszok enyhítésére az orvosi kezelés mellett ajánlja a szív (33), a nyirokpontok (41), a mellékvesék (21) és az anyagcsereszervek reflexzónáinak masszírozását, valamint a vitamindús, kalória- és fűszerszegény táplálkozást. A népi gyógyászat házi szerei a gyógy-teák, valamint cukor helyett a méz fogyasztása.

Szürkehályog

Gyógyítása a tudomány mai állása szerint kizárólag műtéti úton lehetséges. Az elszürkült lencsét el kell távolítani. A reflexológia a szem (8), a vesék (22), a húgyvezetékek (23), a húgyhólyag (24), a mellékvesék (21) és a fej (1) reflexzónáinak masszírozását ajánlja.

Tályog

A gennyes gyulladás egyik formája. Rendszerint egy központi gócból terjed. Területén elpusztulnak a sejtek és a szövetek, majd egy gennyel telt üreg alakul ki. A szervezet a tályog kialakulásával szemben védekezik, és igyekszik a tályogot elhatárolni. A tályog néha magától a testfelszínre tör és kitisztul. Abban az esetben, ha ez a spontán kiürülés nem következik be, sebészi beavatkozás szükséges. A szervezet védekező erejét fokozhatjuk, ha aszerint, hogy hol van a tályog, a megfelelő reflexzónákat, valamint a nyirokpontokat (39,40,41) masszírozzuk.

Távollátás

Fénytörési rendellenesség. A fénysugarak a szem ideghártyája mögött egyesülnek. Főleg idősebb korban jelentkező panasz. Az orvos által előírt szemüveg viselése mellett házi kezelésként masszírozzuk a vesék (22), a húgyvezetékek (23), a húgyhólyag (24) és a szemek (8) reflexzónáit.

Telítettségi érzés

Legtöbbször akkor jelentkezik, ha a szükségesnél több vagy nehezebben emészthető, esetleg puffasztó ételt fogyasztunk. Elsőrendű szabály: együnk kevesebbet, az ételt jól rágjuk meg, és figyeljük meg, milyen élelmiszerek okoznak puffadást, és azokat kerüljük. Segít az is, ha sétálunk a friss levegőn és mélyeket lélegzünk. A reflexológia szerint a gyomor (15) és a nyombél (16) reflexzónáinak masszírozásával könnyíthetünk magunkon.

Tengeribetegség

A himbálódzó hajón hirtelen támadó rosszullét, amely hányásban vagy erős hányingerben, általános rossz közérzetben nyilvánul meg. Hasonló tünetekkel jár a repülőgépen a légibetegség is. Legtöbbször a félelem, egyéni érzékenység okozza a kellemetlen állapotot. Megelőzésére számos gyógyszer is kapható. A reflexológia az egyensúlyszerv (42) reflexzónájának masszírozását ajánlja.

Térdsérülések

A szükséges orvosi kezeléseken kívül masszírozzuk a térd (35) reflexzónáit és ugyanazon az oldalon a könyököt.

Terhesség

Bár nem betegség, a szervezetnek mégis fokozott terhelést jelent, hisz az anya ellátása mellett biztosítani kell a magzat zavartalan fejlődését is. A terhesgondozás feladata, hogy a terhesség alatt jelentkező panaszok eredetét vagy kóros voltát kivizsgálja. Néhány általános, de szigorúan betartandó szabály: a terhesség ideje alatt – főleg az első három hónapban – gyógyszert szedni csak orvosi tanácsra szabad! A legenyhébb gyógyszer is árthat a magzatnak. A gyermeket váró nőnek nem szabad dohányoznia és alkoholt fogyasztania a születendő gyermek egészsége érdekében. Kímélőbb életmódot, nyugodt körülményeket kell kialakítani az anyának, akinek ilyenkor el kell viselnie az időnként jelentkező hányingert, kedélyhullámzásokat, az egyes ételektől való undorodást stb. A panaszok enyhítésére, a közérzet javítására a reflexológia a hipofízis (4), a petefészek (36), a méh (50) és a mell (43) reflexzónáinak enyhe masszírozását ajánlja.

Torokgyulladás

A betegség lehet heveny és idült. A heveny torokgyulladás oka legtöbbször légúti fertőzés, de lehet meghűlés is. Kellemetlen tünete: kaparó, szúró fájdalom a torokban, amely nyeléskor kisugározhat a fülbe, fejbe. A garat nyálkahártyája vörös. Az ágynyugalom és az orvosi utasítások betartása mellett kerülni kell a nyálkahártyát izgató hatásokat (dohányzás, alkohol, fűszeres, savanyú, erős ételek stb.). Legyen az étrend folyékony, pépes, vitamindús, tápláló. Helyes, ha a torokra langyos borogatást teszünk.

A reflexológia a felső és az alsó állkapocs (47, 46), a gégefő (48), a mandulák (45) és a nyirokpontok (39) masszírozását ajánlja az enyhülés és a gyorsabb gyógyulás érdekében.

Az idült torokgyulladást rendszerint több tényező idézi elő (ipari telepek szennyezett levegője, egyéni hajlam, szájon át történő belégzés, meghűlés, hideg vagy forró étel és ital, dohányzás, alkohol, központi fűtéses helyiségek száraz levegője stb.). Ilyenkor a teendő: a szervezet edzése. A dohányzás és az alkohol mellőzése, a száraz levegő nedvesítése párologtatással, ecsetelés, öblögetés, inhalálás, gyógycukorka szopogatása, ivókúra – amelyet természetesen előzőleg beszéljünk meg a kezelőorvossal. Idült torokgyulladás esetén is segít az előbb leírt reflexzónák masszírozása.

Trombózis

Nagyon veszedelmes betegség. Minden esetben orvosi kezelést igényel. Az erekben vérrög keletkezik, ami a vérkeringést akadályozza. A trombózis kialakulását több tényező idézheti elő, így pl. az érfal sérülése, gyulladása, a vérkeringés lelassulása, a vér alvadásának fokozódása. A betegség kialakulása a vénákban lényegesen gyakoribb, mint más területen. A kezelést orvos határozza meg! A reflexológia a vesék (22), a húgyvezetékek (23), a húgyhólyag (24) és a mellékvesék (21), valamint a beteg testrész reflexpontjának masszírozását ajánlja házi kezeléseként.

Túlsúly

Kóros zsírfelhalmozódás a szervezetben. Az elhízás nem csupán esztétikai hiba, hanem kóros állapot, amely számos betegségre hajlamosító tényező (magas vérnyomás, cukorbaj, szív- és érrendszeri betegségek, érelmeszesedés, epekő, ízületi és mozgásszervi bántalmak stb.). Az elhízás elleni küzdelem egyúttal e betegségek megelőzését is célozza. Akkor hízik el valaki, ha rendszeresen többet eszik, mint amennyire szervezetének szükséges van, s a fölösleg zsír formájában elraktározódik a testben. A zsírfelhalmozódást nagymértékben elősegíti még a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozási szokások.

Nagyon sokféle „holtbiztos” fogyást eredményező diétáról hallunk. Egy azonban biztos: fogyni csak úgy lehet, ha csökkentjük az energia felvételt és növeljük az energiafelhasználást, vagyis javasolt a torna, úszás, séta, kocogás vagy bármiféle rendszeres testmozgás. Látványosan lefogyhatunk a 900 kalóriás (60 g szénhidrát) diétán. Ám akinek nincs ideje vagy kedve kalóriákat számolgatni, tartsa be azt az egyszerű módszert, hogy vacsorára egyen egy pohár joghurtot és egy almát, napközben pedig a megszokott mennyiség háromnegyed részét. Alma helyett más idénygyümölcsöt is fogyaszthat.

A reflexológia a pajzsmirigy (12) zónájának rendszeres masszírozását és az étkezés csökkentését tartja célravezető módszernek.

Tüdőgyulladás

A tüdőhólyagocskák gyulladásos megbetegedése. Ennek gyógyítása az orvos feladata, és az egyéb teendőket is az orvos szabhatja meg, amelyeket a betegnek gyógyulása érdekében pontosan be kell tartania. Az ágynyugalom addig szükséges, amíg az orvos meg nem állapítja a teljes gyógyulást. A reflexológia tanai szerint a tüdő (14), a nyirokpontok (41), a mellékvesék (21) és a mellékpajzsmirigyek (13) reflexzónájának masszírozásával gyorsíthatjuk a gyógyulási folyamatot.

Vádligörcsök

Elmulasztására a mellékpajzsmirigyek (13) zónájának masszírozása ajánlott. Abban az esetben, ha többször jelentkezik ez a panasz, forduljunk orvoshoz, mert valamilyen komolyabb bajt jelezhet.

Vállfájdalmak

A fájdalmak okának kiderítése céljából forduljunk orvoshoz. Házi kezelésként: masszírozzuk a váll (10), a csípő (38) reflexzónáját, a csípőt és környékét. A reflexológia szerint – a panaszok megszüntetése érdekében – ajánlatos szélesebb cipőt hordani.

Vashiány a szervezetben. Az orvos által rendelt gyógyszerek szedése és helyes táplálkozás mellett masszírozzuk rendszeresen a lép (34) reflexzónáját, valamint mozogjunk sokat a friss levegőn.

Vastagbélgyulladás

A vastagbél-nyálkahártya heveny vagy idült gyulladása. Mindkét formája gyakran társul vékonybélhuruttal is. A heveny vastagbélgyulladás legtöbbször fertőzés következménye. Székletvizsgálat derítheti ki a megbetegedés okát. Az idült vastagbélgyulladás igen gyakran a ki nem kezelt heveny megbetegedés következménye. A reflexológia szerint elősegíthetjük a gyógyulást a vastagbél (29, 30) és a nyirokpontok (40) reflexzónájának rendszeres masszírozásával.

Végbélviszketés,  berepedés

A végbélnyílás közelében a bél nyálkahártyája a kemény széklettől berepedhet. Gyakran aranyeres csomók mellett keletkezik a baj. Tünetei: székeléskor éles, szúró fájdalom és kevés friss, piros vérzés jelentkezik. A végbél záróizmának állandó működése miatt a seb nehezen gyógyul, és minden további székeléskor fennáll a berepedés veszélye. A beteg fél a székeléstől és visszatartja a béltartalmat. Ez helytelen, mert annál keményebb lesz a széklete. A kezelés előírása orvosi feladat. Fontos a puha széklet biztosítása (aszalt szilva, korpa, főzelékfélék, gyógy-teák fogyasztásával), ülőfürdők, kenőcsök vagy kúpok alkalmazása. Elősegítheti a gyorsabb gyógyulást a végbél (31) reflexpontjának rendszeres masszírozása és a fokozott testhigiénia.

Vegetatív idegrendszeri zavarok. A vegetatív idegrendszer működése akaratunktól független. A zsigereket, a mirigyeket, a szemet és az ereket hálózza be. Károsodása egyes szervek, szervrendszerek működésének zavarát idézi elő. Az orvosi kezelés mellett masszírozzuk a napfonadék (20) és az „általános felépítéshez” tartozó valamennyi reflexzónát (12,13,15,16,28, 29,30, 31,34).

Vérkeringési zavarok

Egészségünk alapfeltétele az akadálytalan vérkeringés, a szervezet építésének és méregtelenítésének zavartalansága. Köztudott, hogy a vérkeringés központja és motorja a szív, amely szívó-nyomó szivattyúhoz hasonlóan működik, s a vért az erekben szüntelenül áramoltatja. Ha a rendszerben valamilyen zavar keletkezik, azonnal orvoshoz kell fordulni. A reflexológia szerint a szív (33), a mellékvesék (21), a mellékpajzsmirigyek (13), a vesék (22), a húgyvezetékek (23) és a húgyhólyag (24) zónáinak rendszeres masszírozásától várható javulás. Ezzel párhuzamosan könnyű, húsmentes, vitamindús diéta is javasolt.

Vérnyomás

Az ereken belül levő nyomás nagyságát több tényező szabja meg: a szív által kilökött vér mennyisége, az erek falának rugalmassága, az ellenállás, amelyet a vérnek le kell küzdenie, a vér súrlódása. A vérnyomás értéke azonos élettani körülmények között ugyanazon személyben sem állandó. Függ az életmódtól, életkortól is.

Az alacsony vérnyomás a vérkeringés zavara. Erre a betegségre hajlamos személyeknél a vérnyomás a megszokott értékről leesik 80-100 Hgmm-re. Ez a szervezetben főleg az agy vérellátásában okoz zavart. A rossz vérkeringés miatt kialakuló általános tünetek: gyengeség, szédülés, hányinger, fejfájás. Orvosi vizsgálat döntheti el, hogy szüksége van-e a betegnek gyógyszeres kezelésre, vagy elég, ha rosszullét esetén lepihen vagy iszik egy feketekávét. A reflexológia tanai szerint a beteg állapota javul, ha rendszeresen masszírozza a vesék (22), a húgyvezetékek (23), a húgyhólyag (24), az agyalap, kisagy (3) és az egyensúlyszerv (42) reflexzónáit.

A magas vérnyomás igen elterjedt betegség. Oka máig sem teljesen tisztázott. A betegség kialakulását vizsgáló kutatók megfigyelték, hogy elsősorban olyan személyek szenvednek ebben a betegségben, akik zaklatott, állandó idegfeszültséggel járó életmódot folytatnak. Az idegrendszer szerepe mellett nagy jelentősége van az élettani adottságnak, egyes belső elválasztáséi mirigyek fokozott működésének, valamint a szervezet sóháztartásában keletkezett zavaroknak is.

A betegség kezdetben nem állandósul, hanem ingadozik. Az izgalmak hatására hirtelen magasra emelkedik a vérnyomás, később azonban már pihenés alatt is magasabb szinten marad. Általános tünetei: gyakori, főleg tarkótáji fejfájás, ingerlékenység, idegesség, enyhe szédülés. Hatására az erek elmeszesednek (érelmeszesedés).

Ha a betegség hosszabb ideig tart, megterhelheti a szívet is. Egészséges életmóddal, sószegény étrenddel, az orvos által előírt gyógyszerek pontos szedésével a panaszok csökkenthetők és a szövődmények elkerülhetők. A reflexológia a vesék (22), a húgyvezetékek (23), a húgyhólyag (24) és az agyalap, kisagy (3) reflexzónájának masszírozását javasolja. Természetesen sokat segíthet az is, ha az idegesítő körülményeket lehetőség szerint elkerüljük.

Vérszegénység

Általános tünete a bőr és a nyálkahártyák halványsága, gyengeség, fáradékonyság, fejfájás, szédülés, étvágytalanság stb. A panaszok attól is függnek, hogy fokozatosan vagy hirtelen jött létre a vérszegénység. A betegség kiváltó okát az orvos határozza meg és a gyógykezelést is orvos írja elő. Sokat javíthat a beteg állapotán a sok zöldfőzeléket, gyümölcsöt, tejterméket tartalmazó étrend és a friss levegőn való rendszeres mozgás, valamint a reggel és este szorgalmasan végzett légzőgyakorlatok. A reflexológia szerint a lép (34), valamint az anyagcsereszervek (15,16,17,18,25, 26, 29, 30, 31) zónáinak masszírozása elősegíti a mielőbbi gyógyulást.

Vértolulás

A test valamelyik részének vagy valamelyik szervnek az erei kitágulnak és a szokottnál több vért tartalmaznak. Ez korlátozódhat a test felszínének kisebb-nagyobb részére. Ilyenkor látható e terület elszíneződése. Élénkpiros lesz és a környezeténél melegebb (pl. pirulás). Helyesen cselekszünk, ha vértolulásos panaszoknál kikérjük az orvos tanácsát. A reflexológia a hipofízis (4), a petefészek (36), a méh (50), a pajzsmirigyek (12) és az altesti nyirokmirigyek (40) reflexzónáinak kitartó masszírozását javasolja.

Vesebántalmak

A betegség minden válfaja sürgős orvosi vizsgálatot igényel. A vesepanaszok enyhítésére és az orvosi gyógykezelés otthoni kiegészítésére a reflexológia szerint a vesék (22), a húgy-vezetékek (23), a húgyhólyag (24), a mellékvesék (21), a szív (33) és a nyirokpontok (40) masszírozása a teendő.

Visszértágulat

A visszerek (vénák) fala vékony és kevés rugalmas szövetet tartalmaz. Ennek következtében a bennük keringő vér nyomása bizonyos idő után az érfalakat kitágíthatja. Ez különösen az alsó végtagoknál jelentkezik, ahol álló helyzetben a vér nyomása leginkább érvényesül. A betegség keletkezésében az öröklött hajlam is közrejátszik, valamint szerepe lehet az állandó megterhelésnek (álló foglalkozás, jelentős túlsúly, megerőltetés stb.). Előfordulhat a terhesség ideje alatt is, azonban ezek nagy része szülés után szépen visszafejlődik. A visszértágulat helye legtöbbször a comb belső oldala és a bokák tájéka.

A betegség kezelési módjának megállapítása természetesen a szakorvos feladata. A reflexológia a beteg gyógyulása érdekében a vesék (22), a húgyvezetékek (23), a húgyhólyag (24), a mellékvesék (21) és az egész gerincoszlop (53, 54, 55, 56) rendszeres masszírozását ajánlja.

Egyéb házi kezeléssel is elősegíthetjük a gyógyulást. Elsősorban azzal, hogy lehetőség szerint kíméljük a lábat, pihenés vagy fekvés közben helyezzük magasabbra. Segít az is, ha a lábunknál az ágyat kissé megemeljük. Tegyünk az ágylábak alá valamilyen magasítót, kis fadarabkákat. így a lábak magasabbra kerülnek, jobban pihennek. Tévénézés közben végezzünk néhány könnyű lábfejgyakorlatot (az orvossal megbeszélve). Viseljünk kényelmes, széles cipőt, s ha szükséges, használjunk gyógybetétet.

Vizelési zavarok

Sokféle oka lehet, pl. a gyulladásokat követő húgyúti szűkület, kisebb-nagyobb daganatok, a prosztata megnagyobbodása vagy a vizeletürítés útjában álló kövek. A húgyhólyag záró-izmainak ernyedtsége miatt a vizelet állandóan ürül. A legkisebb panasz esetén is sürgősen orvoshoz kell fordulni, hogy elkerüljük a nagyobb bajt. A reflexológia szerint a vesék (22), a húgyvezetékek (23) és a húgyhólyag (24) zónáinak masszírozásától várható javulás. Ha méhsüllyedés okoz ilyen panaszokat, akkor a méh (50) reflexzónájának masszírozása ajánlott.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.