• agyvérzés
• női problémák

Agyvérzés okai: érelmeszesedés és magas vérnyomás

Az agy vizsgálatának egyik módja a mágneses rezo-nanciás képalkotás (MRI). A beteget zárt térbe helyezik, amelyet erős mágneses mező vesz körül. A készülék a szervezetet felépítő atomok által kibocsátott rádióhullámokat érzékelve képet alkot, amelyet az orvos elemez.

Az agyér/katasztrófának is nevezett stroke főként a férfiak és idősek körében gyakori. Stroke esetén zavart szenved az agy vérellátása; következményei nagyban függnek a károsodás mértékétől és attól, hogy melyik agyterületet érinti.

A stroke egyik formája az ischaemiás (érelzáródásos) stroke, melynek egyik oka, hogy egy vérrög elzár egy agyi artériát – ezt infarktusnak nevezik. Amíg a beteget ki nem vizsgálták, nem lehet tudni, hogy a vérrög a keringési rendszer más részében keletkezett-e, és a vérkeringéssel jutott az agyba (amit embolizá-ciónak neveznek), vagy magában az agyi artériában alakult ki (ezt trombózisnak hívják). Az ischaemiás stroke leggyakoribb oka az erek elmeszesedés miatti fokozatos beszűkülése. Az agyi idegsejtek és a környező szövetek elpusztulnak, ha vérellátásuk megszűnik.

MR-vizsgálattal tökéletesen kimutatható az érintett terület

Ezen az MR-felvételen egy agyvérzés (vörös terület) képe látható. A kék területek az egészséges agyszövetet jelzik.

A stroke másik formája a haemorrha-giás (vérzéses) stroke vagy agyvérzés, melynek során az agyi ér megreped. Fiatalkorban általában egy kitágult artéria meggyengült fala (aneurizma) szakad át. Idősebb korban a kiugró vérnyomás repeszti meg az artériafalat, aminek roncsoló agyvérzés a következménye. Az agyvérzésnek gyakran a súlyos fejfájás az egyedüli tünete. A tünetek attól függnek, hogy az agy melyik és mekkora területét roncsolja a vérzés.

Ha a károsodás csekély, a beteg teljesen felépülhet, de lehetnek beszéd- vagy látászavarai, illetve valamelyik testrésze legyengülhet vagy lebénulhat. Kialakulhat tartós bénulás vagy érzéketlenség a test vagy az arc egyik oldalán, a felfogóképesség zavarai, nehezen érthető beszéd, inkontinencia (vizelet- vagy széklettartási rendellenesség) és egyensúlyzavar. Az agyvérzés legveszélyesebb formája az agytörzsi vérzés, mert itt található a légzést és a keringést szabályozó központ.

A megfelelő rehabilitációval akár teljes mértékben megszüntethetőek az agyvérzés következményei

Az időben alkalmazott újfajta kezelési módok megelőzhetik a tartós károsodást. A rehabilitációs szakemberek által végzett intenzív kezelés csökkentheti az agyi károsodás utóhatásait, és gyakran lehetővé teszi, hogy a beteg újra mozgatni tudja lebénult testrészeit, visszanyerje beszédképességét.

Átmeneti ischaemiás roham, TIA : az agyvérzés előjele lehet, ne vegyük félvállról!

Az átmeneti ischaemiás rohamok akkor következnek be, ha az agy vérellátása – gyakran egy apró, később feloldódó vérrög miatt – rövid időre megszakad. A tünetek, például szédülés, az egyik kar vagy láb gyengesége, érzéketlensége, látászavarok, beszédzavarok huszonnégy óra alatt elmúlnak. A TIA az agyér-katasztrófák előrejelzője lehet. A betegség gyakoribb idős emberekben; mindig alaposan ki kell vizsgálni a beteget, hogy szükség esetén megkezdődjön a további vérrögök kialakulását megelőző kezelés, és elkerülhető legyen a súlyos stroke.

Hogyan csökkenthető az agyvérzés kockázata? Megelőzés a mindennapokban

• A rendszeres vérnyomás-ellenőrzés nagyon fontos: a kezeletlen magas vérnyomás ugyanis a stroke egyik legfőbb kockázati tényezője. Ha vérnyomáscsökkentőt szedünk, az orvos tudta nélkül ne hagyjuk abba. A magas koleszterinszint szintén vezethet stroke-hoz.
• Az atherosclerosis megelőzésére vonatkozó tanácsok követése mellett próbáljuk meg maximum napi egy italra korlátozni alkoholfogyasztásunkat.
• A sóbevitel mérséklése szintén fontos, mivel ez segíthet csökkenteni a stroke-hoz számos esetben hozzájáruló magas vérnyomást. Ha cukorbetegségben szenvedünk, vagy túlsúlyosak, elhízottak vagyunk, nagyobb a kockázata a stroke kialakulásának. A dohányzókra ugyanez vonatkozik. A migrénes fejfájás bizonyos típusainál a karok vagy a lábak érzéketlensége, bizsergése arra utalhat, hogy agyi vérellátásunk megváltozott, és erre fel kell hívnunk orvosunk figyelmét.

Hazánkban a sóbevitel az ajánlott háromszorosa- csökkentsük a sófogyasztást!

A konyhasó – kémiai nevén nátrium-klorid vagy NaCI – fontos szerepet játszik a szervezet folyadékháztartásának és vérnyomásának fenntartásában. Az ajánlott napi sóbevitel felnőttek esetén 5 g, gyermekeknél 3 g naponta. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) adatai alapján Magyarországon a férfiak átlagos napi sóbevitele közel három-három és félszerese az ajánlottnak. A mértéktelen sófogyasztás magas vérnyomást okozhat, ami stroke-hoz, szívinfarktushoz vezethet.

Gyakran olyan élelmiszerek is tartalmaznak sót, amelyekről nem is gondolnánk. Figyeljünk arra, mit eszünk!

A legtöbb étel – köztük a zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék is – tartalmaznak valamennyi sót, de sófogyasz-tásunk több mint 75 százaléka a késztermékekből származik. Mindig olvassuk el az előre elkészített vagy csomagolt termékek tájékoztatóját. Ha az összetevőket felsoroló listán az első néhány hely valamelyikén szerepel a só, a nátrium vagy Na vegyjel, a termék sótartalma magas. Ha a só a lista végén található, valószínűleg kis mennyiségben van jelen. Ha a listán szerepel a nátrium-bi-karbonát (hétköznapi nevén szódabikarbóna), akkor a termék fogyasztása nem ajánlott szív- vagy veseproblémákban szenvedőknek.

Ha ételeinket magunk készítjük, főzés közben lehetőleg ne tegyünk bele sót; nagy szemcséjű sót használjunk, amely asztali őrlővel adagolható. így is elegendő mennyiségű sóval látjuk el szervezetünket a folyadékegyensúly és az egészség megőrzése érdekében.

Mik azok a perifériás érbetegségek?

Perifériás érbetegségnek nevezik a végtagok érkárosodá-sait, melyek lehetnek artériás vagy vénás károsodások. Az egyik leggyakoribb érel-változás a láb artériáinak elmeszesedés miatti fokozatos beszűkülése (ASO, arteriosclerosis obliterans), amely végül elzáródáshoz vezet. A szűkült ér miatt az izmok oxigén- és tápanyagellátása zavart szenved, ami kezdetben csak terheléskor, például sétáláskor jelentkezik, de súlyos szűkület esetén már nyugalomban is izomfájdalom lép fel. A tünetek közé tartozik a lábszár, a vádli, a comb vagy a csípő fájdalmas görcsölése gyaloglás vagy testedzés közben, amely pihenéskor elmúlik. Leggyakoribb oka a dohányzás és a cukorbetegség.

Visszérgyulladás: sokakat érint, de megfelelő kezeléssel megszüntethető!

A visszérgyulladás (phlebitis) a vénák gyulladása. A felületes visszérgyulladás (thrombophlebitis) a gyulla dás helyén – általában a láb felületes vénáiban – lezajló vérrögképződést jelenti. Az érintett területek fölött a bőr érzékeny, érintésre keménynek tűnik. Kellemetlen, de általában nem jelent kockázatot a nők egészségére. A tünetek enyhíthetők pihenéssel, meleg borogatással, fájdalomcsillapítóval vagy nemszteroid gyulladásgátlókkal, a lábak fölpolcolásával, vény nélkül kapható készítmények, például cink-oxid körültekintő alkalmazásával.

Cél a vérrögképződés megakadályozása!

A mély vénákban lévő vérrögök – amelyek mélyvénás trombózist okozhatnak – súlyos tüneteket idézhetnek elő. Akár halálosak lehetnek, ha a vérrög leválik, és a vérkeringés útján egy tüdőartériába jutva elzárja azt: ez a tüdő-embólia. A tromboembóliát vérhígító gyógyszerekkel kezelik. Mélyvénás trombózis esetén a vénás keringési zavar miatt a láb fájdalmasan megduzzad, a mozgás nehézkessé válik. Az ösztrogéntartalmú készítmények növelhetik a vérrögképződés kockázatát.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.