• rák
• veserák

Mi a veserák? Mi a tünetei és hogyan kezelhető?

Vese nélkül az ember rövid idő alatt meghal. A vese a vizeletürítéssel szabályozza a szervezet só- és folyadékháztartását, valamint kiszűri a vérből a mérgező anyagokat és az ártalmas anyagcsere-melléktermékeket. A vese páros szerv.

Mi a veserák?

Veserák néven foglaljuk össze a vesesejtes rákot (hipernefróma, vesekarcinóma, avagy a vese adenokarcinómája), valamint a vese­medence és a húgyvezeték rákját. A felnőttek körében a vesesejtes rák a leggyakoribb forma (85 százalék); tíz százalékot tesznek ki a húgyúti rákok, míg a maradék kb. öt százalék vese­medencerák.

Gyerekekben és serdülőkben nagyon ritka a veserák – az ő esetükben a vesét érintő Wilms-tumor (nefroblasztóma), a szarkóma és a limfóma gyakori. Az alábbi­akban a felnőttek veserákjáról lesz szó.

Dohányzás

Az első helyen az aktív és passzív dohányzás áll: a legnagyobb rizikót a nikotin és a cigarettában lévő egyéb káros anyagok jelentik. A kockázat a naponta elszívott cigarettákkal és a dohányzás idejével arányosan nő. Annál nagyobb az időskori veserák kockázata, minél fiatalabb korban kezd dohányozni valaki.

A passzív dohányosokra is igaz, hogy minél hosszabb ideig van kitéve szervezetük a dohányfüst káros anyagainak, annál nagyobb a veserák veszélye.

Fájdalomcsillapítók

Korábban sok – fejfájás, izom- vagy végtag­fájdalom ellen szedett – fájdalomcsillapító tartalmazott egy fenacetin nevű hatóanyagot. A vény nélkül kapható fenacetin készítményekkel kapcsolatban fölmerült a gyanú, hogy hosszú távon hozzájárulnak a veserák kialakulásához.

Az Európai Unió országaiban jelenleg elérhető vényköteles és vény nélkül kapható fájdalomcsillapítóknak csak egy részében van fenacetin. Érdemes ellenőrizni a dobozon vagy a betegtájékoztatón, hogy mit tartalmaz a gyógyszer, különösen, ha nem európai országban vásároltuk. Ezeket se szedjük azon­ban a javasolt időtartamnál tovább.

Örökletes hajlam

A veserák kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszhatnak, mindazonáltal az örökletesség csak az esetek egy százalékára jellemző. Az igen ritka Hippel-Lindau-kórban (örökletes betegség, amelynek során külön­böző szervekben alakulnak ki daganatok) szenvedők 30-45 százalékában jelentkezik veserák.

Orvosi okok

Elsősorban a nők vonatkozásában mutatható ki összefüggés a túlsúly és a rosszindulatú vesedaganatok között. Az orvosok és a kutatók úgy vélik, hogy ebben talán hormonális tényezők játszanak szerepet.

A krónikus veseelégtelenség miatt dializált betegek körében szintén gyakoribb a veserák kialakulása.

Tünetek

A veserákra is igaz, hogy minél hamarabb fedezik föl, annál jobban kezelhető, és annál nagyobb a gyógyulás esélye. Kezdetben sem­milyen jellegzetes panasz nem utal a betegség jelenlétére, s az esetek többségében (több mint 85 százalékában) a daganatot véletlenül fede­zik föl, például ultrahangvizsgálat kapcsán.

Az első panasz, illetve figyelmeztető jel a deréktáji fájdalom, illetve a vérvizelés. Nem árt azonban fölfigyelni az alábbi, kevésbé jel­legzetes tünetekre, amelyek a derékfájással és a vizeletben megjelenő vérrel egy időben észlelhetők.

A tünetek:

• étvágytalanság,
• vérszegénység (anémia),
• gyakori hőemelkedés,
• indokolatlan fogyás,
• fáradtság, levertség,
• férfiak esetében here körüli vénatágulat.

Ha a fenti tüneteket észleli, keresse  fel orvosát!

Korai felismerés és diagnózis

A veserák kimutatására nincs szűrőprogram. Aki azonban a rizikócsoportok valamelyiké­hez tartozik (dohányzik, örökletes betegsége vagy krónikus veseelégtelensége van, foglalko­zásánál fogva rendszeresen érintkezik mér­gekkel vagy káros anyagokkal, túlsúlyos, vagy hosszabb időn keresztül szedett fenacetin-tartalmú gyógyszereket), beszéljen orvosával. Lehet, hogy érdemes évente ultrahangvizsgá­latra mennie.

Laboratóriumi vizsgálatok

A laboratóriumban vér- és vizeletvizsgálatot végeznek. Figyelmeztető jelnek számít, ha a vizeletben vért találnak. A vérképben vese­rákra utalhat a vérszegénység, valamint bizo­nyos kórosan megváltozott értékek, mint egyes vérfehérjék, specifikus enzimek szintjé­nek az emelkedése vagy a fokozott vérsejt­süllyedés.

Képalkotó diagnosztikai eljárások

A veserák kimutatására az alábbi képalkotó eljárásokat használják:

• ultrahangvizsgálat,
• CT-vizsgálat,
• MR-vizsgálat (csak ha a beteg érzékeny
• a CT során beadandó kontrasztanyagra),
• angiográfia (az erek röntgenvizsgálata) (csak kivételesen, speciális anamnézis esetén alkalmazzák),
• csontszcintigráfia (ha a fizikális vagy labo­ratóriumi vizsgálat csontáttétek gyanúját veti föl).

A képalkotó diagnosztikai eljárásokkal nagyon jól kimutathatók a daganatok és azok pontos elhelyezkedése. Arra is alkalmasak, hogy egyidejűleg meg lehessen vizsgálni a vese ereit és az alsó fő gyűjtőeret, valamint hogy az esetleges áttéteket ki lehessen mutatni a környező szervekben. Különösen a környéki nyirokcsomók, a máj és más hasüri szervek lehetnek érintettek. A leletek kiindulópontul szolgálnak a műtéti kezelés megtervezéséhez. Az alkalmazandó képalkotó eljárást az orvos a beteggel együtt választja ki, figyelembe véve a kórtörténetet.

Szövetmintavétel bőrön át

Nem minden vesetumor rosszindulatú, ezért ezekben az esetekben először biopsziával szövetmintát vesznek, amelyet a kórboncnok megvizsgál. A további lépések az eredménytől függnek.

Műtét helyett esetenként végezhetnek pél­dául úgynevezett rádiófrekvenciás ablációt, amikor a bőrön át drótot vezetnek a daga­natba és rádiófrekvenciás energiával (hővel) elroncsolják azt.

A vesetumorok kezelésében négyféle eljárást alkalmaznak:

• műtét,
• célzott gyógyszerterápia,
• immunterápia,
• sugárkezelés (metasztázisok kezelésére).

Műtét

A legelső választás az operáció, amelynek célja a daganat teljes egészében való eltávolí­tása. Amennyire csak lehet, meg kell kímélni a vesét. Akkor is végezhető műtét, ha már vannak áttétek: ilyenkor az érintett vesét teljes egészében eltávolítják, majd egy második műtéttel megpróbálják kivenni a metasztázisokat is. Ezen a módon elvben még az áttéteket adó vesedaganatok is gyógyíthatók.

Célzott gyógyszeres kezelés

A veserákok kezelésében nagy előrelépést jelentett a célzott gyógyszeres (targeted) terá­pia bevezetése. A gyógyszerek elzárják a daga­natot ellátó vér- és nyirokereket, ezért a daga­nat oxigén és tápanyagok hiányában nem képes tovább növekedni. A készítmények elsősorban a daganatszövetre hatnak, az egészséges szöveteket nem befolyásolják. A kezelőorvosnak tisztában kell lennie az esetleges – ritkán fellépő, ám igen súlyos – mellékhatásokkal, ilyen lehet a hasnyálmirigy­ gyulladás, továbbá a szív- vagy májelégtelen­ség. A gyógyszerek ezért csak igen alapos ellenőrzés mellett adhatók.

Immunterápia

Az immunterápiát műtét után alkalmazzák, célja a szervezet védekezőerőinek mozgósítása a visszamaradt daganatsejtek legyőzésére. Ehhez az immunrendszer hírvivő anyagait használják fel, például az interferon-alfát vagy az interleukin-2-t: mindkét vegyület aktiválja

az immunvédekezést és megakadályozza az elfajult sejtek szaporodását. A szakértők azon­ban egyelőre ellentmondásosan ítélik meg az immunterápia sikerességét.

Gondozás és kilátások

A sikeres kezelést rendszeres kontrollvizsgálatok követik: az első öt évben háromhavonta, majd hathavonta, végül pedig évente végeznek ultrahangvizsgálatot.

A veserák ma már jól kezelhető és meg is gyógyítható. A diagnosztizált betegek aránya nő, ennek ellenére egyre kevesebb ember hal meg a betegségben. Az ötéves túlélés napja­inkban körülbelül 75 százalék.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.