Szívbetegség és stroke elkerülése

Milyen veszélyeket rejthet az életmód?

A legtöbb embernek módjában áll tenni valamit a szíve és az artériái egészsége védelmében. Ideje tehát megtudnia, hogy az életmódja hordoz-e kockázatokat, és hogy melyek azok a területek, ahol akár kis változásokkal is jelentős eredményt érhet el.

Milyen veszélyeket rejthet az életmód?

Ha már ismeri az Önt érintő kockázatokat, megalapozottabban dönthet, tudni fogja, milyen változtatásokra van szükség ahhoz, hogy hatékonyan védje meg magát a szívinfarktustól és a stroke-tól.

Hogyan mérik fel az orvosok a kockázatot?

A megelőző orvoslás mind nagyobb szerephez jut az egészségügyben, így a háziorvosi gyakorlatban is. Ha például Ön elmúlt 40 éves, a háziorvosa felkínálhatja a lehetőséget, hogy meghatározzák, milyen kockázatnak van kitéve a szív- és érrendszeri megbetegedések területén.

A háziorvosok által leggyakrabban alkalmazott kockázatfelmérés során figyelembe veszik az életkort, a nemet, az esetleges dohányzást, a szisztolés vérnyomást és a vér koleszterinszintjét.

Ez utóbbinál a hangsúly az összkoleszterin és a “Jó” HDL-koleszterin  arányán van: minél magasabb ez az érték, annál kedvezőbb a helyzet. Az összegyűjtött adatokat számítógépes program elemzi, és ennek alapján becsülhető meg, hogy az adott személy mekkora valószínűséggel kaphat szívinfarktust vagy stroke-ot a következő tíz évben.

A teljes kép

Annak eldöntésekor, hogy gyógyszereket ír-e fel vagy kardiológushoz küldi a beteget, a háziorvos azt is figyelembe veszi, hogy korábban volt-e már az illetőnek szív- és érrendszeri megbetegedésre utaló tünete – például anginája – vagy perifériás keringési betegsége, illetve előfordult-e a családjában szívinfarktus vagy stroke.

Megvizsgálja egyes kapcsolódó betegségek – például cukorbetegség vagy elhízás – jelenlétét, megméri a testsúlyt és a magasságot. Az utóbbi két adatból számítható ki a testtömegindex (BMI = Body Mass Index).

A pók hálójában

Az egyes rizikófaktorok kölcsönhatásban lehetnek egymással, és súlyosbíthatják egymás hatását. A szív- és érrendszeri betegségek kockázati háttere leginkább egy bonyolult pókhálóhoz hasonlítható. Amennyiben például az elhízáshoz nagymértékű sóbevitel vagy alkoholfogyasztás is járul, megnő a magas vérnyomás kialakulásának kockázata.

Az egészségtelen étrendnek szerepe van az elhízásban, a cukorbetegségben, a magas vérnyomásban és a magas koleszterinszintben, amelyek mind növelik a veszélyt. A stressz közvetlenül, de a vérnyomás növelése révén közvetve is kockázatnövelőnek számít – akárcsak az öregedés és így tovább.

A dohányzás rendkívüli mértékben növeli a kockázatot.

Egyes szokások ugyancsak jelentőséggel bírnak. Ilyen például a dohányzás, ami igen előkelő helyen szerepel a kockázati tényezők listáján.

  • Az ötven év alatti, nem dohányzó, normális vérnyomású és koleszterinszintű férfiak esetében a következő tíz évben fellépő szív- és érrendszeri betegségek kockázata alacsony, 10 százalék alatti. Egy ugyanezekkel az adottságokkal rendelkező, ám dohányzó férfi esetében a szívinfarktus vagy a stroke kockázata máris 10 és 20 százalék közötti értékre ugrik.
  • Az 50 és 59 év közötti nők esetében a dohányzás rendkívüli mértékben megnöveli a kockázatot – a 30 százalékot is elérheti, ha a dohányzás mellett még magas vérnyomás vagy a „rossz” LDL-koleszterin magas értéke is jelen van.

Gyakori kérdések



67 éves vagyok, aktívan élek, egészségesen táplálkozom. Kell-e kockázattal számolnom?

Az egészséges életet élő idősebbek közül sokan „megússzák” a szív- és érrendszeri megbetegedéseket különösen azok, akiknek megfelelő az étrendjük, aktívak, és viszonylag stresszmentes életet élnek.

A fejlett világ országaiban azonban a kor előrehaladtával nő a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának veszélye, mivel az évek során az egészségre káros tényezők – például a környezeti szennyeződések – hatása összeadódik. így hát minél idősebb valaki, annál jobban kell figyelnie minden kockázati tényezőre, amelyeket e fejezetből részletesebben is megismerhet.

Védekezés a modern élet veszélyei ellen

Nincs olyan ember, aki teljes védettséget élvezne, de van rá mód, hogy elkerüljük a nyilvánvaló veszélyeket. A gyorséttermi ételek mellőzése, a sok gyümölcs és zöldség fogyasztása például kedvező hatással van a koleszterinszintre, és a vérnyomást is segít kordában tartani.

A séta a friss levegőn fokozza az állóképességet, és jó hatással van a szív és a tüdő egészségére. (A légszennyezettség szintén kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából, akárcsak a stresszkeltő, hangos zajok és az alvási problémák.) A tíz leggyakoribb mindennapi veszéllyel, valamint elkerülésük módjával a 8. lépésben ismerkedhet meg.

Az egészséges egyensúly

Ha képes mérsékelni a stresszhatásokat, és beiktat valamilyen mértékű mozgást a napirendjébe, növeli a szívinfarktus és a stroke elkerülésének esélyét.

Csak keveseknek adatik meg, hogy teljes egészében mentesek legyenek a modern élet káros velejáróitól, így a cél az egészséges egyensúly megtalálása. Ha tisztában van azzal, hogy szinte mindig fennáll valamilyen kockázat-előny arány, eldöntheti, hogy mi az, ami még elfogadható, mit kell elkerülni, és mikor kell megpróbálkozni kompenzációval.

A kockázat felmérése

A következő oldalakon található ismeretek és kérdőívek segítségével kiderítheti, mennyire képes az élete különböző színterein megvédeni a szíve és az artériái egészségét.

Érdemes a kapott eredményeket és a becsült kockázatokat feljegyezni, így bármikor vissza tudja keresni a korábbi adatokat, és az elkövetkező hónapok során figyelemmel tudja kísérni, hogyan halad az Önt érintő kockázatok csökkentésével.

A test számokban

  • A testtömegindex: Számos vizsgálat során megerősítést nyert, hogy a túlsúly – és különösen a jelentős mértékű hasi zsírtöbblet – megnöveli a szívinfarktus és a stroke veszélyét. A testtömegindex (BMI vagy TTI) kiszámítása az egyik legjobb módszer annak megállapítására, hogy valaki túlsúlyos vagy elhízott-e. Sokkal jobb módszer a testzsír mennyiségének mérésére, mint az egyszerű testtömegmérés, mert figyelembe veszi a testmagasságot is.

Az ön testtömegindexe

A testtömegindex kiszámítása a lehető legjobb mód annak megállapítására, hogy valaki túlsúlyos-e. Használja Ön is az alábbi képletet!

A BMI KISZÁMÍTÁSA

  1. A testsúlya kilogrammban:_
  2. A testmagassága méterben:_ennek a négyzete:_x_=_
  3. A súlya (testtömege) osztva a testmagassága négyzetével: _:_= az Ön testtömegindexe:_
BM Index18, 5 alatt18,5-24,925-29,930-34,935-39,940 felett
KategóriaSoványNormál testsúlyTúlsúlyMérsékelten elhízottSúlyosan elhízottNagyon súlyosan elhízott

Egészséges értéknek számít a 18,5 és 24,9 közötti BMI. A 26 és 29,9 közötti érték túlsúlyosságot, a 30 és 39,9 közötti pedig elhízást mutat. 40-es BMI felett már súlyos elhízásról beszélhetünk. Ne feledje azonban, hogy az izom nehezebb a zsírnál, ezért a nagyon izmos emberek BMI-je anélkül is magas lehet, hogy egészségügyi kockázatnak lennének kitéve.

A derékbőség:

A derék körfogata szintén kulcsfontosságú adat, mert a hasi zsír mennyiségét jelzi. Mérje meg a derékbőségét egy mérőszalaggal. Európaiaknál ennek az értéknek férfiak esetében 94, nőknél 80 cm alattinak kellene lennie. Ennél valamivel alacsonyabb a kívánatos érték a dél-ázsiai, kínai, japán, afrikai és délamerikai embereknél, akik esetében a szív- és érrendszeri megbetegedések magasabb kockázatával kell számolni.

A hosszú távú problémák szempontjából nagyobb kockázatot jelenthet a hasi területen lerakódott zsír még abban az esetben is, ha valakinek a BMI-je a normális tartományban van. Hogy ez valóban így van-e, kiderül a derék-csípő hányadosból.

Ennek kiszámításához előbb mérje le a dereka körfogatát ott, ahol a legvékonyabb. Ezután mérje le a csípője körfogatát ott, ahol a legszélesebb, majd ossza el a derékbőségét a csípőbőségével. Az egészséges derék-csípő hányados értéke nők esetében kevesebb mint 0,8, férfiaknál 0,9 alatti. A fenti mérőszámok fontosságáról és túl magas érték esetén a teendőkről többet is megtudhat a 6. lépésben.

Vészhelyzet: hasi zsírpárnák

A hastájon lerakódott zsír mennyiségének csökkentése jelentősen mérsékli a stroke és a mini stroke veszélyét.

Egy Németországban végzett vizsgálat során 379, stroke-on vagy mini stroke-on átesett beteget hasonlítottak össze 758 ugyanolyan korú és nemű személlyel. Azt találták, hogy a hasi zsír mennyisége szoros kapcsolatban áll a stroke kockázatával.

Férfiak esetében a 102, nőknél a 89 cm-nél nagyobb derékkörfogat a négyszeresére növelte a stroke kockázatát a normál értéket mutató személyekhez képest. Akiknél a legmagasabb derék-csípő hányadost mérték (férfiaknál 0,97, nőknél 0,84 felett) a stroke kockázata mintegy nyolcszor akkora volt, mint akiknél ez a hányados a legalacsonyabb volt (férfiak esetében kevesebb mint 0,92, nőknél 0,78 alatt).

Pulzusszám:

Képet kaphat az általános erőnlétéről, ha nyugalmi állapotban megszámolja a percenkénti szívverését. Egy közel 130 000, a változás korán túl lévő szívbeteg nő bevonásával végzett vizsgálat során azt találták, hogy a legalacsonyabb nyugalmi pulzussal (62/perc) rendelkezők lényegesen alacsonyabb valószínűséggel kaptak szívinfarktust, vagy haltak meg koszorúér-betegségben a rá következő nyolc év során, mint a legszaporább szívverésűek (több mint 76/perc). Férfiak vizsgálata során hasonló kapcsolatot találtak a pulzus, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések között.

Jó tudni! A nyugalmi pulzus méréséhez szüksége lesz egy másodpercmutatós órára. Két ujját helyezze az egyik karján a csukló belső felére kb. kétujjnyira a hüvelykujj tövétől, vagy a gégéje mellett kétoldalt található mélyedések egyikébe, közvetlenül az állkapcsa alá, az ádámcsutka magasságában.

A nyugalmi pulzus megbízhatóan jelzi az általános erőnlétet

Az órát figyelve pontosan 15 másodpercen keresztül számolja a szívverését. Ezután szorozza meg a kapott számot néggyel, és máris megkapja, mennyit ver a szíve percenként.

Fontos, hogy a pulzust valóban nyugalmi állapotban mérje.

A legjobb közvetlenül azután, hogy felébredt, már amennyiben nem egy hangos vekker csörgése riasztja fel. Egy átlagos felnőtt nyugalmi pulzusa 75 körül van nők esetében, míg férfiaknál 70 körül. A kapott számot mindig jegyezze fel, így napról napra követheti, hogy a pulzusszáma csökken-e az edzettségi állapotának javulásával.

Egyéb kockázati tényezők

Mint már említettük, a dohányzás jelentősen emeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. A kor előrehaladtával ez a kockázat még inkább fokozódik, és ha abbahagyja a dohányzást, öt évnek kell eltelni ahhoz, hogy javuljon a helyzet. Ha tehát dohányzik, ezt komoly rizikófaktornak kell tekintenie, és mind a szívét, mind az agyát fenyegető veszélyek szempontjából az lenne a legjobb, ha letenné a cigarettát.

Meglepőnek tűnhet, de összefüggést találtak a fogíny betegségei, valamint a szívinfarktus és a stroke kockázata között.

Nem szabad tehát figyelmen kívül hagyni a vörös, duzzadt, vérző ínyt

Ha fogmosáskor vérzik az íny, az az ínybetegség korai jele, amellyel foglalkozni kell. Fokozott az ínybetegségek kockázata a dohányosok körében, valamint azoknál, akik a fogukat rendszeresen csikorgatják, illetve akik stresszel teli életet élnek.

A fogak és az íny gondozása azonban nemcsak a szívinfarktus és a stroke megelőzése, de az általános egészségi állapot szempontjából is fontos, ezért kell a fogorvost rendszeresen felkeresni ellenőrzés céljából.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.