Veszélyes vagy biztonságos

Jóga – hogyan alkalmazzuk?

A több mint 5000 éves múltra visszatekin­tő jóga elkötelezett hívei számára élet­formát jelent – olyan tant, amely megteremti a test, a szellem és a lélek harmóniáját. A mai jógázók közül sokan azonban ennél prakti­kusabb megfontolásokból végzik a gyakorla­tokat. Kimutatták, hogy a jóga segíthet az immunrendszer megerősítésében és a vér­nyomás, a szívritmus, a légzés, az anyagcsere, a testhőmérséklet, sőt még az agyhullámok szabályozásában is. Az ízületeket nem meg­terhelő mozgásforma segít a szorongás eny­hítésében, és növeli a hajlékonyságot. Állító­lag még a jet lag (több időzóna átrepülése után érzett fáradtság) leküzdésében is segít. Nem csoda, hogy annyian jógáznak egészsé­gük megőrzése érdekében.

A légzés ereje

A légzőgyakorlatok és speciális testtartások – ászának – sorozatából álló jógázás nyújtja, erősíti és ellazítja a testet. A jógagyakorlato­kat nem is annyira az különbözteti meg a testmozgás egyéb fajtáitól, hogy hogyan érezzük magunkat a gyakorlatok közben, mint inkább az, hogy hogyan érezzük ma­gunkat a gyakorlatok után: ellazultnak és fel­frissültnek. A relaxáció egyébként a jógagya­korlatok egyik fő célja. Mivel igen kíméletes módon tornáztatja meg a testet, nemcsak edzésprogramként használható, hanem a re­habilitáció eszközeként is: segít a szervezet betegség vagy sérülés utáni gyógyulásában.

A jóga lassú, meditatív légzésen alapul, amely a testet és az elmét is ellazítja, miköz­ben fokozza az éppen felvett testtartás nyújtó hatását. Éppen ez a mély légzés felelős a jógá­nak tulajdonított egészségjavító hatásokért, a magas vérnyomás csökkentéséért, a szív vérellátásának javításáért, az emésztés javulá­sáért és a mély relaxáció elősegítéséért.

A jóga az ízületek túlterhelése nél­kül fokozza a hajlékonyságot, ezért ideális a csontízületi gyulladás­ban szenvedők számára. A gya­korlatok rendkívül hatékonyak a kéz csontízületi gyulladása okozta fájdalmak enyhítésére is.

A jógát annyira hatékony és biztonságos mozgásformának tartják, hogy egy sor kór­ház, gondozóintézet, rehabilitációs központ és wellnessprogram nem csupán helyesli a használatát, de foglalkozásokat is indít. Soha nem volt még olyan könnyű megta­nulni jógázni, mint ma.

Napi egy póz

Mielőtt belekezdenénk egy jógaprogramba, kérjük ki orvosunk véleményét. Terhesség, cukorbetegség vagy zöld hályog esetén nem árt az óvatosság, mivel egyes jógaprogramok olyan pózokat is gyakoroltatnak, amelyeket ilyen állapotban jobb elkerülni.

A jógapózok igen biztonságosak, de több­féle nehézségi szintbe sorolhatók, és ha túl nehéz gyakorlatokkal kezdünk, ez elveheti a kedvünket. A jóga nem versenysport, olyannyira nem, hogy ha lenne jelmondata, az így hangzana: „Haladj a saját tempód szerint!”

A rendszeresen jógázók közül sokan könyvekből vagy videofilmekből tanulták meg a gyakorlatokat, a többség mégis előny­ben részesíti a személyes oktatást. A jógán belül különféle stílusok ismer­tek, s ezek némelyike lendületesebb, mások szelídebbek. Legújabb formája, a nyu­gaton kifejlesztett „powerjóga”, főként a sportolók számára hasznos a sportsérülések elkerülésében. A jóval szelídebb hathajóga azoknak való, akik még csak most kezdenek ismerkedni vele, illetve akik sérülés vagy be­tegség után lábadoznak.

Arra nagyon ügyeljünk, hogy a számunk­ra legkellemesebb jógafajtát válasszuk. Minden jógaoktató kicsit másképp vezeti az alkalmakat. Vannak pl. olyanok, akik a meditációra és a légzőgyakorlatokra koncent­rálnak, és félhomályos helyiségben tartják a foglalkozásokat; mások jól megvilágított tornateremben oktatnak, és inkább a mozgás­elemekre összpontosítanak. Nyugodtan kí­sérletezzünk a különböző változatokkal, amíg meg nem találjuk a nekünk legjobban megfe­lelő stílust. Ne feledjük, hogy a jóga elsajátí­tásának az a célja, hogy amikor befejeztük a foglalkozást, egészségesebbnek, hajléko­nyabbnak és nyugodtabbnak érezzük magun­kat – nem pedig az, hogy feszültek, ijedtek vagy bosszúsak legyünk.

Tajcsi: az egészség tánca

Mi köze lehet egy ősi kínai önvé­delmi módszernek az egészsé­günk javításához? Nos, ha ez a módszer a tajcsi, akkor a vá­lasz: nagyon is sok. Noha sok száz évvel ezelőtt arra dolgozták ki, hogy segítsen a katonáknak a csatában felülkerekedni az ellen­ségen, a tajcsi ma könnyű, követ­kezetes gyakorlatsor, amelynek célja az izmok és az ízületek erősítése, a harmonikusabb lég­zés es a vérkeringés javítása.

A jógához hasonlóan a tajcsi is alkalmaz meghatározott test­tartásokat es légzésmódokat. A jógával ellentétben azonban e pózok egymás után folyamato­san végezve táncszerű mozdu­latsorrá állnak össze, amely – egy kínai filozófus szavaival -„olyan sima, mint ha selyemfona­lat gombolyítanánk le a gubóról”. A tajcsit egyébként éppen a mozdulatok simasága, a légzés és az egyensúlyozás! technikák teszik alkalmassá a magas vér­nyomás, ill. a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csök­kentésére, a hátfájás, a gyomor­fekély és az emésztőrendszeri problémák enyhítésére és a szo­rongás leküzdésére.

Azoknál a 70 év feletti idős embereknél, akik három hónapon át rendszeres tajcsi gyakorlato­kat végeztek, határozott fejlövés volt megfigyelhető” az erőnlét és az egyensúlyérzék terén. Kutatók azt is leírták, hogy a tajcsit rendszeresen gyakorló 70 év fe­lettiek körében 47%-kal csökkent az elesések valószínűsége.

A jógához hasonlóan a tajcsihoz is képzett oktató segítségé­re van szükség, tehát szakszerű foglalkozáson ajánlatos elkezdeni a vele való ismerkedést. A tajcsi egyes mozdulatai helytelen vég­rehajtás esetén sérülést okoz­hatnak, megfelelő’ irányítás mel­lett, helyesen elvégezve azonban nemcsak biztonságosak, de a szervezetet sem terhelik meg.

Belégzés, kilégzés

A jóga során végzett légzőgyakorlatok medi­tációs módszereken alapulnak, és még a fel­pörgetett, örökké rohanó izgágáknak is segí­tenek ellazulni. Figyelmünket mindvégig a légzésre összpontosítsuk. Az alábbiakban egy könnyű gyakorlatot, a váltakozó légzést ismertetjük. Bármikor elvégezhetjük, ha ide­gesnek vagy feszültnek érezzük magunkat.

  • Jobb hüvelykujjunkat a jobb orrlyukunkra nyomva zárjuk el a levegő útját.
  • Lélegezzünk be a bal orrlyukon keresztül. Belégzés után jobb kezünk gyűrűsujjával fogjuk be a bal orrlyukunkat, majd a hüvelykujjunkat felengedve eresszük ki a levegőt a jobb orrlyukon.
  • Lélegezzünk be a jobb orrlyukon keresz­tül, zárjuk el a hüvelykujjunkkal, enged­jük fel a jobb kéz gyűrűsujját a bal orr­lyukról, és fújjuk ki a levegőt.
  • Addig végezzük ezt a váltakozó légzést – mindvégig a légzésre összpontosítva -, amíg azt nem érezzük, hogy a testünk kezd ellazulni.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.