Vészhelyzet

Az alkohol és a kábítószerek hatásai az emberi szervezetre

A mértéktelen alkoholfogyasztás éppúgy mérgezést okozhat, mint bármilyen gyógyszer vagy kábítószer túladagolása. A hatás készítményenként változó. Némelyik „felpörget” vagy érzékcsalódást idéz elő, mások altató, bódító hatásúak, megint mások gátolják az idegrendszer működését, így az ember könnyen eszméletét veszítheti.

Mivel egyes gyógyszerek és a kábítószerek az agyra hatnak, módosítják a tudatállapotot, a valóságérzékelést és a hangulatot. Ha valaki többféle készítményt használ, összetett tünetegyüttes léphet föl. Íme az árulkodó jelek.

  • Alkohol-, gyógyszer- vagy kábítószer-túladagolásra utaló jelek a sérült környezetében, gyanakvó szemtanúk, ismerősök.
  • Rendkívüli aluszékonyság.
  • Tág, tűhegynyi vagy nem egyforma pupillák.
  • Hányinger, hányás.
  • Lassúság, a külvilág ingereire nem megfelelő válasz, vagy a válasz teljes elmaradása.
  • Eszméletvesztés.

Szerek és hatásaik

Alkohol

Kis mennyiségben serkenti, nagyobban gátolja a központi idegrendszert. Kezdeti tünetek: kipirult, alkoholverítékes orca, szapora légzés, heves szívverés. Később: felszínes légzés, gyorsuló, gyengülő pulzus, hányinger, hányás, eszméletvesztés.

Érzéstelenítők (pl. ketamin)

Túl nagy adag beadása esetén bénítólag hatnak az agyműködésre és a légzésre. Aluszékonyságot, felszínes légzést, hallucinációkat, végül eszméletvesztést okoznak.

Antidepresszánsok, nyugtatók, altatók (pl. barbiturátok)

A nyugtató hatás az adag növelésével fokozódó aluszékonyságot idéz elő. A lég­zés felszínes, az érverés gyenge, szabálytalan vagy rendellenesen gyors lesz. Nagyobb mennyiség eszméletvesztést, végül szívmegállást válthat ki.

Narkotikumok (pl. heroin, morfium)

Hatásuk az altatószerekéhez hasonló: aluszékonyság, felszínes légzés, gyenge, szabálytalan vagy rendellenesen gyors érverés, eszméletvesztés, szívmegállás.

Hallucinogének (pl. LSD, gombák)

Izgatottság, ingerlékenység, remegő kéz, patakokban csorgó veríték, lassuló pulzus, zuhanó vérnyomás, eszméletvesztés.

Fájdalomcsillapítók

A túladagolás tünetei: hányinger, hányás, hasi fájdalmak, aluszékonyság. Ha tovább emeljük az adagot, eszméletvesztés lép fel. Túl sok aszpirin: kapkodó légzés, fülzúgás, láz, izzadás, tájékozódási vagy tudatzavar, görcsrohamok. A paracetamol-túladagolás tünetei fokozatosan alakulnak ki: napokkal később sárgaság és súlyos májkárosodás jelentkezhet.

Oldószerek, ragasztók, egyéb vegyszerek gőze

A mérgező gőzök belélegzését fejfájás, fülzúgás, hallucinációk, hányinger, há­nyás jelzi. Szándékosan vagy nagy mennyiség szippantásakor eszméletvesztés.

Stimulánsok (pl. amfetamin, kokain)

Túlzott használatukat izgatottság, ingerlékenység, ésszerűtlen viselkedés jel­lemzi. Esetenként kézremegés is jelentkezhet, a pupilla kitágulhat, erőteljes iz­zadás léphet fel. Olykor a hőguta tüneteit is észlelhetjük.

Segítség! Amennyiben a be­teg eszméletét veszti, minél előbb hívjuk a mentőket. Ha van segítőnk, kérjük meg, hogy tele­fonáljon, míg mi a sérült mellett maradunk.
Ne habozz! Ha nem tudjuk, milyen anyagot vett magához a sérült, nézzünk körül, hátha találunk valami nyomra vezető tárgyat. Amennyiben vannak szemtanúk, kérdezzük ki őket.
Csak óvatosan! A kábítószer hatása alatt álló ember fecs­kendőjét ne érintsük meg, mert fertőzhet. Hívjuk fel rá a mentők figyelmét, és bízzuk rájuk az el­távolítását.

Teendők:

Alkoholmérgezés

  1. Helyezzük kényelmes testhelyzetbe! Ha az ittas ember magánál van, segítsük kényelmes testhelyzetbe. Terítsünk rá plédet, hogy ne fázzon: az alkohol kitágítja a vérereket, ezért kihűlhet.
  2. Lássuk el a sérüléseit! Állapítsuk meg, hogy megsebesült-e. Ha elesett, nézzük meg, nincs-e fejsérülése.
  3. Figyeljük meg! Amennyiben a beteg eszméleténél van, tartsuk szemmel, amíg biztosak nem vagyunk abban, hogy már jobban van. Ha eszméletét veszíti, hívjuk a mentőket! Amíg várakozunk, fektessük stabil oldalfekvésbe, és rendszeresen ellenőrizzük, magához tér-e. Figyeljük meg a légzését és a pulzusát. A változásokról tájékoztassuk a mentőket.

Kábítószer- vagy gyógyszer-túladagolás

  1. Helyezzük el kényelmesen! Ha a sérült eszméleténél van, helyezzük kényelembe. Tudjuk meg, mit vett be. Figyelem: bármelyik pillanatban eszméletét veszítheti!
  2. Hívjunk segítséget! Közöljük a mentőszolgálat men­tésirányítójával, hogy kábítószer- vagy gyógyszer-túlada­golásról van szó, illetve ennek gyanúja áll fenn. Ha van­nak egyéb tudnivalók, arról is tájékoztassuk.
  3. Nyújtsunk elsősegélyt! Ha a sérült elesett, és meg­ütötte magát, lássuk el a sérüléseket.
  4. Figyeljük meg! A mentők kiérkezéséig többször ellenőrizzük, nem vesztette-e eszméletét, figyeljünk a légzésére és a pulzusára. Állapotának változásai fontosak lehetnek!
  5. Vegyünk mintát! Ha a sérült hány, vegyünk belőle mintát, vagy mutassuk meg a mentőknek. Ebből ugyan­is kiderülhet, hogy mi okozta a rosszullétet.

Mi jöhet még?

Megeshet, hogy a túladagolás tünetei miatt elsiklunk valami más gond, például a fejsérülés, az agyi történés (stroke) Vagy az alacsony vércukorszint Jelei fölött.

  • Kihűlés: ha a sérült kint van a hidegben, kihűl­het. Különösen igaz ez az ittas emberre.
  • Hőguta: a stimuláló kábítószerek a szervezet túlhevülését okozhatják. Kiemelt veszélyt jelent, ha a kábítószer hatása alatt álló ember meleg helyen erőteljes testmozgást végez (pl. Fűtött diszkóban táncol).
  • Rejtett sérülések: Amennyiben az ittas vagy kábí­tószerhatás alatt álló ember elesik, könnyen be­verheti a fejét. Nézzük meg, nem vérzik-e, vagy nem tört-e el valamije, főleg, ha verekedésbe is belekeveredett.

Vigyázz!

  • Ha a sérült elájul, biztosítsuk a szabad Iégutat, majd ellenőrizzük a légzését, és készüljünk fel rá, hogy esetleg el kell kezdenünk az újraélesztést.
  • Amennyiben lélegzik, fordítsuk stabil oldalfekvésbe, mert lehet, hogy hányni fog. Ne hánytassuk!
  • Az ittas vagy kábítószer hatása alatt álló ember erősza­kossá válhat, ami megnehezítheti, sőt, teljességgel el is lehetetlenítheti az ellátást. Ilyen esetben riasszuk a mentőket, s biztonságos távolságban várakozzunk, amíg a sérült meg nem nyugszik.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.