Vészhelyzet

Teendők és tünetek kihűlés esetén, a fagysérülés felismerése és kezelése

Kihűlés

Ha az emberi test belső hőmérséklete harmincöt fok alá süllyed, a bőr felé vezető hajszálerek összeszűkülnek, hogy a lét­fontosságú szervek, például a szív vérellátása megfelelő maradjon. Ez az állapot a kihűlés, szakszóval hipotermia.

Ne habozz! Fontos, hogy a test ne hűljön ki túlságosan. Az enyhe vagy közepes fokú kihűlés többnyire visszafordítha­tó, ha időben érkezik az orvosi segítség.

Tünetek

A tünetek függetlenek a kiváltó októl és az életkortól. A kihűlt ember kéz- és lábujjain fagyás jelei mu­tatkozhatnak.

  • Az állapot súlyosbodásával a sérült zava­rodottan és nyugtalanul kezd viselkedni, majd apátiába süllyed, és egészen eltompul az ébersége, tudata, valóságérzékelése.
  • Akár eszméletét is veszítheti.
  • A légzés nagyon lassú és felszínes lesz.
  • A pulzus lelassul, majd fokozatosan gyen­gül, és szabálytalanná válik. Ha a sérült továbbra sem kap melegítést, a vérkeringés megáll.
  • A kihűlés kezdeti szakaszában a sérültön remegés vesz erőt (a test így próbál hőt termelni).

Teendők:

  1. Melegítsük! Fűtsük be a szobát, vagy vigyük át a sé­rültet melegebb helyiségbe. Ha vizes, nedves, nyirkos a ruhája, vegyük le. Takarjuk be több pokróccal, hogy hamarabb fölmelegedjen. Húzzunk sapkát a fejére.
  2. Adjunk neki melegetelt, italt! Amennyiben eszméleté­nél van, adjunk neki meleg (de nem forró) italt és nagy tápértékű ennivalót (pl. csokoládét), mely energiát biztosít a szervezet számára. Ha remeg vagy gyenge a keze, segítsünk a szájához emelni a falatot.Kihűlés
  3. Kérjünk segítséget! Hívjuk a mentőket. Kiérkezésü­kig ismételten vizsgáljuk meg, hogy a sérült nem vesz­tette-e el az eszméletét, légzése és pulzusa rendben van-e. Minden állapotváltozás fontos lehet.

Kihűlt csecsemő

A csecsemők hideg szobában különösen könnyen kihűlhetnek, mert ebben a korban a szervezet hőháztartása nagyon fejletlen. Ilyenkor a gyermek gyenge, nem hajlandó enni és inni, teste ijesztő­en hideg, a bőre élénk rózsaszín lehet.

  1. Fokozatosan melegítsük fel! Fűtsük be a szobát, vagy vigyük át a kihűlt csecsemőt melegebb helyi­ségbe. Bugyoláljuk takarókba, a fejére húzzunk sapkát, vagy takarjuk be (az arca maradjon sza­badon). Öleljük magunkhoz, hogy saját testünk is melegítse.
  2. Hívjunk segítséget! Riasszuk a mentőket, vagy vigyük be a csecsemőt a gyermekkórházba, ha útközben melegen tudjuk tartani. Ellenőrizzük, hogy eszméleténél van-e, vizsgáljuk meg a légzését és a pulzusát.

Egyéb tudnivalók:

  • Csak akkor kezdjük el a didergő embert felmelegíte­ni, ha nem fenyeget az a veszély, hogy újra kihűl.
  • Fontos, hogy fokozatos legyen a melegítés, különben a test belsejében lévő vér túl gyorsan a bőrfelszínre áramlik, míg helyére – a létfontosságú szervekhez hideg vér kerül, ami szívmegállást okozhat.
  • Egészséges felnőttet vagy nagyobb gyereket fürdő­vízben is melegíthetünk, ha egyedül be tud mászni a kádba, és nem áll fönn az újbóli kihűlés veszélye.
  • Időseket ne melegítsünk fürdőkádban, mert szívro­hamot kaphatnak, ha a hideg vér hirtelen áramlik vissza az agyhoz és a szívhez.
  • A kihűlt embert ne tegyük ki túl erőteljes, közvetlen hőnek (tehát ne forró kályha vagy hősugárzó mellett, ne forró vizes palackkal melegítsük stb.)!
  • Ne adjunk alkoholt a sérültnek, mert kitágulnak a vér­erek, ami csökkenti a szervezet hőtároló képességét.
  • A masszírozás vagy bedörzsölés sem szerencsés, mert – súlyos kihűlés esetén – szívrohamhoz vezethet.
  • Eszméletvesztéskor tegyük szabaddá a légutakat, ellenőrizzük a légzést.
  • Idős sérült esetén a stroke és a szívroham jellegzetes tünetsora észrevétlen
    maradhat!

Fagysérülés

Nagy hidegben a kéz- és lábujjak szó szerint megfagyhatnak. Ez igen veszélyes, mert mara­dandó szövetkárosodást okoz. Ezért nagyon fontos, hogy a fagysérülést mielőbb ellássuk.

Tünetek

  • Az ujjak bizseregnek, később az érzékelés megszűnik.
  • A bőr viaszos, vértelen, hideg, kemény tapintású.
  • A bőr kifehéredik, kékesszürkére vált; sötét foltok vagy pettyek. Az ujjakon szederjes fagydaganat

Teendők:

  1. Keressünk védett helyet! Vigyük a sérültet meleg, szél­védett, fedett helyre. Az ujjait csak akkor melegítsük, ha biztosak vagyunk benne, hogy nem hűlhet ki ismét. Ha újból ki kell mennie a hidegre, a kesztyűjét, cipőjét ne vegyük le.
  2. Fokozatosan melegítsük! Szólítsuk fel a sérültet, hogy dugja a kezét a hóna alá, hogy a saját testével lassan felmelegíthesse az ujjait. A lábfejét melengessük a hó­nunk alatt (nem kell erőltetni, ha nem akarja).
  3. Készítsünk kéz- vagy lábfürdőt! A melegben húz­zuk le a kesztyűt és a cipőt, majd mártsuk az ujjakat egy nagy tál vagy lavór me­leg vízbe. A gyűrűt és egyéb ékszereket vegyük le. Szá­rítsuk meg az ujjakat, majd lazán kötözzük be gézzel, bugyoláljuk be száraz, szöszmentes textíliába, törülközőbe vagy más alkalmas szövetdarabba.Kihűlés
  4. Hívjunk segítséget! Az elfagyott végtagokat kórház­ban kell kezelni. A segítség érkezéséig adjunk a beteg­nek fájdalomcsillapítót (pl. Paracetamolt, ibuprofent).
Egyéb veszélyek: ha a fagysérülés súlyosabb, a felmelegített bőr kivörö­södik, forró lesz, és sajog. Ha károsodott a szövet, a testrész a vérellátás hiánya miatt meg is feketedhet.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.