Az ízületi gyulladás más típusai
Az alábbiakban az ízületi gyulladás néhány egyéb fajtájáról olvashatunk. Ne használjuk ezeket a rövid leírásokat panaszaink okának megállapítására, inkább keressük fel orvosunkat, hogy alaposan megvizsgáljon. A tünetekből csak ő tudja meghatározni, pontosan mi is lehet a betegségünk.
A megfelelő szakorvos felkeresése fontos lehet a betegség pontos diagnózisának felállításához. Előfordulhat, hogy ez hosszú időbe telik, hiszen ki kell zárni számos más rendellenességet, amelyekre a mieinkhez hasonló tünetek jellemzők.
Reiter-szindróma: gyulladással kezdődik
A Reiter-szindróma krónikus, időszakos, gyulladásos megbetegedés, amely nemcsak az ízületeket (általában a térdben, lábfejben vagy bokában kezdődik), hanem más szerveket is érint, különösen a húgycsövet és a szemet, ez utóbbit kötőhártyagyulladás formájában. A szindróma 20 és 40 év közötti férfiakban a leggyakoribb, és azt követően alakul ki, hogy valamilyen nemi úton terjedő betegséggel fertőződtek. A másik érintett csoport a HLA-B27 génre visszavezethető érzékenységgel rendelkezők csoportja.
Okok és tünetek
A betegséget a szervezet fertőzésekre (nemi úton terjedő betegségekre vagy a gyomor-bél rendszert érintő fertőzésekre) adott rendellenes reakciója váltja ki. Tünetei közé tartozik a húgycső- és kötőhártya-gyulladás, valamint az ízületek fájdalma és gyulladása – általában a térdben és a lábujjakban, illetve azokon a területeken, ahol az inak megtapadnak a csonton, például a sarkaknál.
Az orvosban az ízületeket, nemi szerveket, húgyutat, bőrt és szemet érintő tünetek együttes jelenlétekor felmerül a gyanú, hogy Reiter-szindrómáról van szó. Mivel a tünetek nem feltétlenül egy időben jelentkeznek, előfordulhat, hogy a betegséget hónapokig nem ismerik fel. Nincs olyan specifikus laboratóriumi vizsgálat, amely megerősíthetné a diagnózist.
- Láz és ízületi panaszok
- Több végtagra terjedő fájdalmak (ideg, izom, ízület, reuma és köszvény)
- Köszvény – megelőzése, ízületi károsodás
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Mi a teendő? A fertőzést antibiotikumokkal kezelik, a nem szteroid gyulladásgátlók pedig minimálisra csökkentik a fájdalmat és a gyulladást az ízületekben.
Köszvény: a királyok betegsége
Köszvény akkor alakul ki, amikor a vérben a megemelkedett húgysavszint következtében tűszerű kristályok képződnek, amelyek jellemzően valamelyik ízületben rakódnak le – a leggyakrabban a nagylábujjban, de néha a térdben vagy az ujjízületekben is. Az ízületben aztán ezek a durva felületű részecskék kínzó fájdalommal járó gyulladást okoznak. Az évszázadokon át a királyok betegségeként emlegetett kór ma sem ritka: ezer férfi közül tizenhatot érint, míg a nők körében ez az arány ezerből három, és a változás korát megelőzően ritkán alakul ki.
Okok és tünetek. Nem tudjuk biztosan, mi váltja ki a kösz-vényt, bizonyos tényezők azonban köztudottan növelik kialakulásának kockázatát. A köszvényes betegek egynegyedénél található halmozott családi előfordulás, háromnegyedükben pedig magasabb a vér trigliceridszintje.
Azok a férfiak a legveszélyeztetettebbek, akiknek 20 és 40 éves koruk között jelentősen gyarapodott a testsúlyuk. A túlzott alkoholfogyasztás, a magas vérnyomás, a vesebetegség, az ólommérgezés, a túlzásba vitt kalóriaszegény, fogyókúrás étrend és bizonyos gyógyszerek (antibiotikumok, vízhajtók és kemoterápiás szerek) szintén szerepet játszhatnak a rendellenesség kifejlődésében. A magas purintartalmú élelmiszerek, pl. máj vagy szardella fogyasztása is előidézhet fellobbanásokat.
A köszvényt az ízületi folyadékból vett mintában kimutatott húgysavkristályok segítségével diagnosztizálják. A röntgenfelvételeken előrehaladott esetekben láthatóvá válik a húgysav-lerakódás és a csontkárosodás.
Mi a teendő? A magas purintartalmú élelmiszerek (máj, szardella, hal, tenger gyümölcsei, szárított borsó és bab) mellőzésével megelőzhetjük a köszvényrohamok bekövetkezését.
A megfelelő testsúly fenntartása is jó módszer, csakúgy, mint a sok zsírt és finomított szénhidrátot tartalmazó élelmiszerek kerülése. Az ómega-3 zsírsavak csökkentik a gyulladást okozó anyagok termelődését szervezetünkben. A köszvényes betegek esetében tehát az ómega-3 zsírsavban gazdag halolaj némileg csillapíthatja az ízületek fájdalmas duzzanatát.
Köszvény kezelése
A köszvény kezelésében a legnagyobb áttörést az olyan gyógyszerek jelentették, mint az allopurinol, a probenecid és a szulfinpirazon, amelyek a vér húgysavszintjenek szabályozásával gátolják meg a köszvényrohamok kialakulását. Az őszi kikerics magvaiból nyert gyógyszer, a colchicin a köszvény egyik legősibb ellenszere. A gyógyszer újabb, injekcióban beadható formája pedig gyorsabban, mellékhatások nélkül hat.
Ál köszvény: az idősek betegsége
Ezt a köszvényhez igen hasonló betegséget egy másfajta kristály, az ún. kalcium-pirofoszfát-dihidrát kristály lerakódása okozza, amely ismeretlen okok miatt képződik az ízületekben. Az álköszvény az idős emberek gyakori betegsége: a 60-as éveikben járók 3 százalékát és a 90 éven felüliek felét érinti.
Okok és tünetek. Az álköszvény kiváltó oka ismeretlen, olyan emberekben alakulhat ki, akiknek vérében rendellenesen magas a kalciumszint, szöveteiben rendellenesen sok a vas, vagy vérében túl alacsony a magnéziumszint.
Az álköszvény sokféle tünettel járhat. Néhányan fájdalmas ízületi gyulladásos rohamoktól szenvednek, különösen a térd, a csukló vagy más viszonylag nagyméretű ízület lehet érintett. Mások hosszan tartó, krónikus fájdalmat és merevséget tapasztalnak a kar vagy a lábszár ízületeiben. Az álköszvényt többnyire ugyanúgy diagnosztizálják, mint a köszvényt – injekciós tűvel mintát vesznek az ízületi folyadékból.
Mi a teendő? Nem szteroid gyulladásgátlókkal enyhítik a fájdalmat és a gyulladást, valamint a rohamok idején ugyanebből a célból intravénás colchicint alkalmaznak.
Polymyositis: támadás az izmok ellen
A jellegzetesen fájdalmas gyulladással és az izmok gyengeségével járó Polymyositis a kötőszövet krónikus megbetegedése. A 40-60 év közötti felnőtteket, illetve az 5-15 év közötti gyermekeket érinti. Nőknél kétszer gyakoribb, mint férfiaknál.
Okok és tünetek. Bár a betegség kiváltó oka ismeretlen, valószínűleg vírusok vagy autoimmun reakciók játszanak benne szerepet. Rákos megbetegedés is kiválthatja. Az azonnali vagy később jelentkező tünetek közé tartozik az izomgyengeség (a felkarban, a csípőben és a combban), izom- és ízületi fájdalom, bőrkiütés, nyelési nehézség, láz, kimerültség és fogyás. A polymyositist gyakran diagnosztizálják az izomgyengeség mérésével, a jellegzetes bőrkiütés alapján vagy bizonyos izom-enzimek megemelkedett szintjének kimutatásával a vérben.
Mi a teendő? A gyulladás legintenzívebb szakaszában a pihenés gyakorta segít. Általában a szájon át szedhető kortiko-szteroidok (például a Prednisolon) a betegség kordában tartásával lassanként visszaállítják az izomerőt, enyhítik a fájdalmat és a duzzanatot. Bizonyos esetekben azonban a Prednisolon inkább súlyosbítja a betegséget. Ilyenkor helyette vagy mellette immunszupresszív gyógyszereket alkalmaznak.
A pikkelysömörrel járó ízületi gyulladás
Annak ellenére, hogy hasonlít a reumás ízületi gyulladásra, a pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladás nem jár az előbbire jellemző antitestek termelődésével. Ez segít a két kórkép megkülönböztetésében. Az ízületi gyulladás a pikkelysömörben szenvedő betegek kb. 10 százalékát érinti. Bármely életkorban kialakulhat, de jellegzetesen 30 és 50 év között jelentkezik. Az öröklődés szerepet játszhat a betegségre való hajlamban.
Okok és tünetek. Pikkelysömör (vörös, pikkelyes bőrkiütést és a körmök pontszerű behúzódását okozó krónikus bőrbetegség) előzheti meg, ill. követheti az ízületi gyulladást, mely általában a kéz- és lábujjízületeket támadja meg. Az ízületek krónikus gyulladás esetén megduzzadnak és deformálódnak.
Mi a teendő? A kezelés célja a bőrkiütés visszaszorítása és az ízületi gyulladás csökkentése. Számos, a reumás ízületi gyulladás kezelésében hatékony gyógyszert használnak a pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladás kezelésében is. Ezek közé tartoznak az aranytartalmú gyógyszerek, a metotrexát, a ciklo-sporin, a szulfaszalazin és súlyos esetekben az etretinát.
Fiatalkori idiopátiás ízületi gyulladás
A fiatalkori idiopátiás ízületi gyulladás gyűjtőnév, az ízületi gyulladás több típusát öleli fel. Az „idiopátiás” azt jelenti, hogy az orvosok egyelőre nem ismerik a kórokát. A betegség 100 000 gyermek közül 80-90-et érint.
Okok és tünetek. Gyermekkorban bármikor jelentkezhet, és néhány formáját nehéz kimutatni. Az oligoartikuláris (kevés ízületet érintő) típus messze a leggyakoribb és egyben a legenyhébb. Lassan alakul ki, két-három éves korban, és négynél kevesebb ízületet támad meg. A poliartrikuláris forma sokkal korábban kezdődik – az élet első hat hónapjában – és négynél több ízületet érint. A szisztémás fiatalkori ízületi gyulladás (vagy Still-kór) az egész testre kiterjed, és az ízületek gyulladásán kívül láz, bőrkiütés és más panaszok kísérik. A felsoroltakon kívül a betegség más, ritkább formái is ismertek.
Mivel – különösen a nagyon fiatal gyermekeknél – igen nehéz kimutatni, előfordulhat, hogy nem is veszik észre a fiatalkori artritiszt. A betegség tünete lehet, hogy a kisgyermek lassan tanul meg járni, vagy hogy miután megtanult, néhány hónap múlva ismét járásképtelenné válik. Az általános nyűgösség, ingerlékenység és az alvás utáni merevség mind azt sugallhatja, hogy érdemes vizsgálatokat végezni.
Mi a teendő? MRI és más vizsgálatok elvégzésére lehet szükség kórházi körülmények között altatásban, mivel a kisgyermekek nem tudnak sokáig nyugodtan feküdni. A gyermek ízületi gyulladásának fajtájától függően a kezelés gyógyszerek adásából és fizioterápiás foglalkozásokból állhat. A képalkotó eljárások és a vérvizsgálat mellett a gyermek szemét is vizsgálják. Ez azért rendkívül fontos, mert az ízületi gyulladásban szenvedő gyermek ki van téve az uveitisz (a szem középső burkának gyulladása) veszélyének, amely – kezelés hiányában vaksághoz vezethet.
A hatékony kezelés kulcsa
A hatékony kezelés kulcsa a terápia mielőbbi megkezdése gyógyszerekkel és aktív edzésprogrammal. Ezzel lelassíthatjuk a betegség előrehaladását, és korlátozhatjuk a hosszú távú ízületi károsodás kialakulásának lehetőségét. Ha a gyermek a tornászást szórakozásként éli meg, a lehető legnagyobb mértékben fenntartható a mozgékonysága. Sok gyermek teljesen meggyógyul, másoknál a betegség hosszú időszakokra eltűnik, s csak kevesen nem mutatnak javulást. A betegség leküzdéséhez fontos a pozitív hozzáállás.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.