Immunrendszer

A kiegyensúlyozott immunrendszer titka

Gondolta volna, hogy apácák őrzik az erős és egészséges immunrendszer titkát? Az Isteni Előrelátás Nővérei (Sisters of Divine Providence) nevű amerikai szerzetesrend tagjaival végzett kísérletek bizony erre utalnak.

Kutatási eredmények! A Pittsburghi Egyetem vizsgálata azt mutatta ki, hogy ennek a római kato­likus egyházhoz tartozó rendnek az apácái lefekvéskor gyorsabban elalszanak, ke­vésbé hajlamosak kora hajnalban felébredni, és hosszabb időt töltenek a mély alvás fázisában, mint az azonos korú nőkből álló kontrollcsoport képviselői. Éjszakai pihenésük minősége továbbá a fiatalokéval vetekszik, s ez életerővel és energiá­val tölti fel őket a napi feladatok és imák elvégzésének idejére.

Ahogy azt bármelyik alváshiányos ember megerősítheti, a kiadós éjszakai alvás valóságos életelixír – akárcsak a testmozgás, a hahotázás és a jó barátok társasága.

A kutatások szerint egy kirándulás, egy szórakoztató vígjáték megnézése vagy egy családi, baráti látogatás erősíti az immunrendszert, és ezáltal javítja az általános egészségi állapotot.

Dr. Bruce S. Rabin, a Pittsburghi Egyetem Orvosi Kara Agy-, Viselkedés- és Immunitáskutató Központjának igazgatója állítja, hogy az a jó érzés, amely e tevékenységek során átjár minket, hatékonyabbá teszi az im­munrendszert a betegségek leküzdésében.

Amikor valaki feloldódik és ellazul, egyúttal lecsillapítja az agynak azt a terü­letét, amely stresszhormonokat termel. Ekkor – akár optimistának érzi magát, akár egy jó viccen mulat, vagy csak úgy egyszerűen kellemes a közérzete – lé­nyegében támogatást nyújt az immunrendszerének: megóvja azoktól a hatásoktól, amelyek akadályoznák védelmi feladatainak ellátásában. Dr. Rabin szerint leg­alábbis ez így működik.

Az immunrendszer ilyen módon való támogatásának jelentőségét akkor tudja igazán felbecsülni, ha megismeri, milyen káros hatásokat vált ki a stressz a szer­vezetben. Ha megszerezte a szükséges tudást a stresszreakciókról, a könyvben ta­lálható számos módszer egyikével meg kell tanulnia megerősíteni természetes vé­delmi vonalait a stressz és annak élettani következményei ellen. Végül is valószínűleg nem az Isteni Előrelátás Nővérei az egyetlenek, akik képesek javí­tani immunrendszerük működését. Ha nekik sikerült, Önnek is sikerülni fog, még ha valami egészen más módszert választ is.

A stressz megbosszulja magát

Valahányszor feszültek és idegesek leszünk az alváshiánytól, a túlfeszített munka­tempótól, a munkahelyi és családi problémáktól, a rosszul alakult hétköznapi helyzetektől vagy akár a magánytól, stresszhormonok tapadnak immunsejtje­inkhez, meggátolva azt a képességüket, hogy leküzdjék a betegségeket.

Jegyezzük meg! A kutatók úgy vélik, hogy a stresszhormonok el is pusztíthatják az agysejteket. Ez az oka annak, hogy feledékennyé és szórakozottá válik az ember, ha nem tudja kezelni a mindennapi életben rá nehezedő nyomást.

Ilyenkor – magyarázza dr. Rabin – egyes agyterületek aktiválódnak, és fo­kozzák a stresszhormonok, főként a kortizol termelődését, s ezzel megnövelik a betegségek előfordulásának kockázatát. A stresszhormonok fokozott termelése következtében a szervezet nem tud eredményes harcot folytatni a fertőzések ellen, idővel pedig egyéb problémák – magas vérnyomás, szívbetegség, cukor­betegség – is felléphetnek.

Alvást segítő gyógynövények

Az alábbi gyógynövények segítenek ellazulni és elaludni, így stresszoldásra is ki­válóan használhatók. Mivel a gyógynövénykészítmények gyártónként némileg különbözhetnek, mindig tartsa be a csomagoláson vagy a tájékoztatóban lévő előírásokat, különösen az ajánlott mennyiséget illetően.

Orvosi macskagyökér (Valeriána officinalis)

Ez a gyógynövény megbízható gyógyír idegesség és álmatlanság ellen. Nyugtató hatású, de nem vezet rászokáshoz vagy függőséghez. Nem szabad azonban együtt alkalmazni más alvást segítő vagy hangulatbefolyásoló szerekkel. A valeriána kapható tabletta, tea vagy tinktúra formájában. Kellemetlen szaga és keserű íze miatt nem biztos, hogy mindenki tudja tea ként fogyasztani.

Golgotavirág (Passiflora)

Ez az egyik legjobb altató hatású gyógynövény, amely nem okoz reggeli kábultságot. Tea, tabletta vagy kapszula formájában is fogyasztható. A teához forrázzon le néhány tealevelet egy csésze vízzel, hagyja ázni, majd vacsora előtt igya meg.

Komló (Humulus lupulus)

Az általában sörízesítőként ismert komlóval könnyebb ellazulni. Ám a súlyos depresszióval küzdőknek kerülni kell, akárcsak a terhes nőknek. Szárított virágzatából keserű tea főzhető, de az ital nem olyan hatékony, mint a kapszula, a tabletta vagy a tinktúra.

Kamilla, orvosi székfű (Matricaria recutita vagy chamomilla)

Ez a jótékony gyógynövény nyugtatja az idegeket, előmozdítja a relaxációt. Leginkább teaként kapható, de tabletta és kapszula formájában is árulják. A teát úgy készítse el, hogy 1 teáskanál kamillavirágot leforráz 2,5 deciliter forró vízzel, s lefedve állni hagyja 20-25 percig. Naponta 2-3 csészével nyugodtan fogyaszthat belőle. Aki súlyos szénanáthában szenved (allergiás a parlagfűre, őszirózsára, krizantémra), annak kerülnie kell a kamillát, mert allergiás reakciókat válthat ki.

Kaliforniai kakukkmák, kaliforniai pipacs (Eschscholzia califomica)

Ez a virág nemcsak Kalifornia állam jelképe, nagyszerű nyugtató és fájdalomcsillapító is. A teljes növény fel használható, de főként a gyökere. Gyorsabb elalvást és nyu­godt pihenést biztosít. Elsősorban tinktúraként használják.

Citromfű (Melissa officinalis)

Tökéletes megoldás, ha este olyan sok gon­dolat kavarog a fejében, hogy nem tud elaludni. A citromfűtea oldja a feszült­séget, csillapítja az izgatottságot, így biztosítja az éjszakai pihenést. Egy evő­kanál szárított citromfüvet forrázzon le 2,5 dl vízzel, és hagyja állni 15 percig. Leszűrve, mézzel ízesítve fogyasztható. Nyáron behűtve kellemes üdítőital.

Az alvás gyógyító ereje

Dr. Charles F. Reynolds, a Pittsburghi Egyetem tanára, egyben az Alvás- és Kronobiológiai Központ igazgatója szerint a bemutatott vizsgálatba bevont apácákhoz hasonlóan egy kiadós éjszakai alvással bárki lökést adhat immunrendszerének.

„A rossz alvás hatással van az agyi fehérjeszintézisre, ez pedig befolyásolja em­lékező- és tanulási képességünket” – mondja dr. Reynolds, aki részt vett az apácák alvásvizsgálatában. Azt javasolja, hogy az optimális 7-8 órás éjszakai pihe­nésre 15-30 perces „leeresztéssel” hangolódjunk rá lefekvés előtt. Ez egy kellemes meleg fürdő éppúgy lehet, mint lágy, megnyugtató zene hallgatása.

Lazítson

„Ahogy a stressz kihat a hormonokra, úgy a relaxáció is – mondja dr. Rabin. – Ha kikapcsolódunk, megnyugszanak azok az agyterületek, amelyek a stresszhormonok termelődését fokozzák.”

Ez azt jelenti, hogy már a legegyszerűbb szabadidős tevékenységekkel – pél­dául festéssel, kertészkedéssel, olvasással vagy okosan eltöltött vakációval – is sokat lehet tenni az immunrendszer támogatásáért.

A kutatók szerint a nyaralás, szabadságolás akár élet-halál kérdése is lehet!

Több mint tizenkétezer középkorú, a szívbetegség szempontjából nagy kocká­zatnak kitett férfi körében végeztek vizsgálatot a hosszabb pihenés és a halálozás közötti kapcsolat tárgyában.

Kutatási eredmények! Egy ötéves periódus során minél többször hagyták ki a 35 és 57 év közötti résztvevők az éves vakációjukat, annál nagyobb eséllyel haltak meg a következő kilenc évben. A rendszeresen szabadságra menők kö­rében 21 százalékkal kevesebb volt a halálozás, és 32 százalékkal alacsonyabb a szívbetegség kockázata.

„Azok az emberek, akik nem mennek szabadságra, valószínűleg folyamatosan készenlétben érzik magukat. Ez a fajta éberség összefüggésbe hozható a meg­emelkedett vérnyomással – mondja dr. Brooks B. Gump, az oswegói New York-i Állami Egyetem Pszichológia Tanszékének tanársegédje, a vizsgálatot végző cso­port tagja. – Ezek a vérnyomásbeli kiugrások lehetnek felelősek azért, hogy az artériák fala károsodik, és érelmeszesedés alakul ki.”

Gondoljon a legutóbbi vakációjára, és idézze fel, hogy mennyire élvezte csa­ládja, illetve barátai társaságát. Teniszezett, úszott, sétált egy nagyot vagy elment biciklizni? Miközben jól érezte magát, immunrendszerének is megadta az igen­csak megérdemelt pihenést azáltal, hogy csökkentette a stresszhormonok mennyiségét. Most ahelyett, hogy bűntudatot érez a munkából és egyéb feladatoktól való távollét miatt, tegyen immunrendszerének egy szívességet, és tervezzen be erre az évre is egy hosszabb szabadságot.

Élénk társas élet

Akár hiszi, akár nem, immunrendszerét is támogatja, ha van egy vagy inkább két-három barátja. Lehet, hogy meglepően hangzik, de minél nagyobb társas életet él, annál kisebb az esélye, hogy náthás lesz.

A hosszú évekig tartó vizsgálat alatt dr. Dávid Skoner, a Pittsburghi Gyer­mekkórház Allergológiai és Immunológiai Osztályának vezetője és kollégái több mint ezer férfit és nőt oltottak be náthavírusokkal, hogy megállapítsák, kik a legfogékonyabbak a betegségre.

A résztvevőket egy hétre hotelszobákba költöztették be, ahol azok olvasással, tévénézéssel és pihenéssel töltötték az időt. Előbb azonban a kutatók pszicholó­giai teszteket végeztettek velük, hogy meghatározzák, melyik személyiségtípusba tartoznak. A szállodai hét során egyesek náthásak lettek, mások nem.

Kutatási eredmények! Dr. Skoner összegzése szerint újra és újra az derült ki, hogy elsősorban a magányos típusba sorolt emberek betegednek meg. A tanulság nyilvánvaló. Az elszigeteltség miatti stressz negatívan hat az immunrendszerre, míg a pozitív kapcsolatok megakadá­lyozzák a stresszhormonok, például a kortizol immungyengítő hatását.

A szakemberek arra jutottak, hogy azok, akik legfeljebb három emberrel érintkeztek – beleértve a házastársakat, szülőket, gyerekeket, barátokat és kollé­gákat – legalább kéthetente egyszer náthásak lettek. A betegség négyszer nagyobb valószínűséggel érte utol őket, mint azokat a társaikat, akik legalább hat személlyel tartották a kapcsolatot. „Ez jól mutatja, milyen fontos a stresszmentes életre való törekvés – mondja dr. Skoner. – Ehhez pedig nem árt sok barátot szerezni akár a munkahelyen, akár a templomban vagy az iskolában.”

Nehézkesen mozog a társas kapcsolatok világában?

Dr. Rabin szerint az im­munrendszer támogatása érdekében akkor is tanácsos aktív életet élni, ha valaki egyébként nem barátkozik könnyen. Vágjon bele: egykettőre leküzdheti beil­leszkedési problémáit, új barátokra lelhet, és még egészségesebbé is válhat!

Lendüljön mozgásba

Miért van az, hogy a rendszeresen testmozgást végzők kevésbé hajlamosak a meg­betegedésekre, amikor feszültséggel járó élethelyzetbe kerülnek? A stressz által érintett agyterületek részben ugyanazok, mint amelyeket a testmozgás aktivál. „Ha a sport révén folyamatosan bekapcsoljuk ezeket az agyterületeket, egyre ne­hezebben lépnek működésbe a stressz hatására” – magyarázza dr. Rabin.

A szakember azt tanácsolja, hogy mindenki tekintse a testmozgást egyfajta gyógyszernek, amellyel megelőzheti az immunrendszer betegségeit. A sport elő­nyeinek minél tökéletesebb kihasználása érdekében olyan tevékenységet válasszon, amellyel hetente ötször 30-45 percre fel tudja gyorsítani a szívritmust.

Jegyezzük meg! Nem kell semmi különlegességre gondolni: az is elegendő, ha egyszerűen sietősebbre veszi a sétát, vagy elmegy kerékpározni.

Nézze a dolgok jó oldalát

Cathy Raphael ékszerész és mesemondó, aki könyvet is írt a játék fontosságáról, arról számol be, hogy amikor vicces történetekkel próbál megnevettetni másokat, szomorkás barna, illetve sötétkék ruháit tüzes rózsaszínre, lilára és más vidám színűre cseréli, miközben a saját közérzete is javul. Úgy gondolja, hogy ugyanez a környezetében lévő emberekről is elmondható.

Kutatási eredmények! Teljesen igaza van. Dr. Lee S. Berk, a kaliforniai Loma Linda Egyetem Or­vosi Karának neuroimmunológusa és nevetésszakértője tíz egészséges férfit vizs­gált meg, akik egy maguk választotta vicces videót néztek egy órán át. A labor­vizsgálat kimutatta, hogy az érintettek vérében jelentősen nőtt az immunrendszer aktivitását fokozó citokin szintje.

A néhai Norman Cousins valószínűleg előre megjósolta volna a kutatás ered­ményét. Több mint húsz évvel ezelőtt Egy betegség anatómiája, ahogy azt a beteg észleli című könyvében azt írta, hogy tíz perc valódi hahotázás legalább kétórányi fájdalommentes alvást jelentett számára.

A kötőszöveti betegségben szenvedő Cousins beszámolt róla, hogy lábado­zása során a fájdalom leküzdésében rengeteget segített rajta a pozitív életszemlé­lete. Rendszeresen a Kandi kamera-sorozat hírhedt átveréseit nézte, és sok-sok bohózatot. Az egyik nővér szórakoztató történeteket olvasott neki. „Nagyon lelkesített a felfedezés, hogy élettani alapja van az ókori elméletnek, miszerint a ne­vetés gyógyít” – írta.

Cathy Raphael szerint, ha valami, akkor Cousins példája jól mutatja, hogy a játék és a nevetés valóban csodákra képes.

Az érintés ereje

Kínai orvosi szövegekben már négyezer évvel ezelőtt értekeztek az érintés po­zitív hatásairól. A nyugati orvoslás szintén évszázadok óta ajánlja terápiás mód­szerként.

Közelmúltbeli vizsgálatok is megerősítik, hogy a masszázs oldja a stresszt, ezáltal pedig kedvezően befolyásolja az immunrendszer működését. Semmi kétség, a masszázs évszázadok óta hatékony gyógymódnak számít, Ke­leten és Nyugaton egyaránt.

Egy vizsgálat során húsz férfit, akiknek az immunrendszerét HIV-vírus gyen­gítette, hetente ötször mintegy 45 percig masszíroztak egy hónapon át. Dr. Gail Ironson, a Coral Gables-i Miami Egyetem pszichológia- és pszichiátriaprofesszora az alábbi megállapításokkal összegezte a kutatás eredményeit:

Eredmények: egy hónap eltelté­vel a korábbiakhoz képest kisebb mértékű szorongást és javuló immunfunkció­kat tapasztaltak a kísérlet alanyainál. Szervezetükben emelkedett a citotoxikus T-sejtek száma, amelyek segítik az immunrendszer működésének szabályozását.

Ezenkívül az érintetteknél nőtt azoknak a sejteknek a száma is, amelyek a víru­sokat és a tumorsejteket pusztítják.

Dr. Ironson és két kollégája a miami Erintéskutató Intézetből nemrégen fe­jeztek be egy másik vizsgálatot, amelynek keretében mellrákkal küzdő nőknél kutatták a masszázs hatását. A mellrák l-es vagy Il-es stádiumában műtéten átesett harmincnégy asszony hetente két masszázst kapott öt héten át.

A kísérletet követően a résztvevők a depressziós hangulat, a szorongás és a betegségük miatt ér­zett harag mértékének csökkenéséről számoltak be, szervezetükben pedig kimu­tathatóan megsokszorozódott a természetes ölősejtek száma, valamint az érzelmi állapot szabályozásában szerepet játszó ingerületátvivő anyagok, a dopamin és a szerotonin mennyisége.

Írja ki magából a stresszt

Ha papírra veti gondolatait, azzal talán lelki és testi problémáit is sikerül új meg­világításba helyeznie.

Kutatási eredmények! Az austini Texasi Egyetem pszichológiaprofesszora, dr. James W. Pennebaker azt találta, hogy azok, akik heti három-öt alkalommal szántak húsz-húsz percet traumatikus élményeik lejegyzésére, fele annyiszor keresték fel az orvosukat. Ha leírja őket, a stresszt kiváltó események jelentősége csökken, így kevesebb stressz-hormon termelődik.

A vizsgálat másik biztató eredménye, hogy a baktériumokkal és vírusokkal szembeni antitestválasz erőteljesebb volt a jegyzeteket készítő résztvevőknél, mint akik nem éltek ezzel a lehetőséggel. A tanulság? Ragadjon tollat, és írja le gon­dolatait ahelyett, hogy magába fojtja a problémákat.

Igyon sok folyadékot

Mindenki tudja, milyen kellemetlen, ha az embernek kiszárad a szája. Nos, épp így éreznek az immunsejtek is, amikor dehidratálódnak. Elegendő víz nélkül a szervezet kiszárad és „ellustul”. Nem csoda, hiszen a szervezetnek ilyenkor még keményebben kell dolgoznia, hogy pumpálja a vért, amely a folyadékbevitel elégtelenségéből fakadóan sűrűbb, és nehezebben áramlik. Mindez számtalan külön­böző egészségi problémát okozhat. Ezért ne feledje: naponta igyon meg nyolc pohár vizet, hogy sejtjei üdék és egészségesek maradjanak.

Álmodozzon, meditáljon, imádkozzon, vagy próbálja ki mindhármat

Az irányított képzelet (más kifejezéssel irányított vagy vezetett imagináció, képfel­idézés) egy relaxációs technika, amely az álmodozáshoz hasonlít. Azon alapul, hogy a páciens lelki szemei előtt lepergő, a meditációt vezető szakember vagy önmaga által előhívott bizonyos képek keltette képzetek erősítik az immunrendszer véde­kezőképességét a betegségekkel szemben. Ekkor is arról van szó, mint más ellazító tevékenységeknél, hogy lecsillapodik az az agyterület, amely máskülönben fokozná a stresszhormonok termelődését.

Különböző vizsgálatok kimutatták, hogy mind az ima, mind a nem vallásos célú meditáció relaxáló hatású.

Dr. Harold G. Koenig, a Duke Egyetem (Durham, Észak-Karolina) Vallás-, Spiritualitás- és Egészségkutató Központjának igazgatója arra biztatja betegeit, hogy legyenek nyitottak Isten felé. A szakember azonban egyetért azzal, hogy a nem vallásos hátterű meditáció is hatékony lehet. A hit gyógyító ereje című könyvében imára vagy más meditációra buzdítja olvasóit, attól függően, hogy melyik áll közelebb hozzájuk. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy valamilyen hitrendszerrel rendelkezni kell ahhoz, hogy a meditáció, illetve az ima valóban hatékonyan erősítse az immunrendszert.

Kutatási eredmények! A Duke Egyetemen végzett vizsgálatok azzal az eredménnyel zárultak, hogy a vallásos emberek tovább élnek. Azoknál, akik rendszeresen vallási szertartásokon vettek részt, alacsonyabb volt az interleukin-6 szintje – ennek a hormonnak stressz esetén megnő a mennyisége, ami súlyosbíthatja a fertőzéseket és a meg­lévő betegségeket.

Dr. Koenig szerint az önmagunkról való időnkénti megfeledkezés, a társas kapcsolatok, a jó barátságok, a közös imádkozás, mások szolgá­lata a kulcsa az immunrendszer segítésének.

Az Isteni Előrelátás Nővérei minden bizonnyal elsőként értettek volna egyet dr. Koenig tapasztalataival. Amikor a Pittsburghi Egyetem szakértői az apácák kitűnő éjszakai pihenését szigorúan beosztott, zsúfolt napirendjüknek tulajdoní­tották, amely mellett nincs idő az aggodalmakra, a nővérek tiltakoztak.

Szerintük az, hogy ilyen jól alszanak, a helyzetükből adódik. Ok minden éjjel tiszta lelkiismerettel fekszenek le, amelyet vallásos hivatástudatuk erősít.

„Nekem mindkét magyarázat tetszett, a tudományos és a teológiai is – vallja be dr. Reynolds, a kutatás vezetője. – Bármi is az igazság, az apácák kétségkívül aktívak, elfoglaltak és életerősek.”

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.