• derékfájás
• fájdalom
• hátfájás

Diagnózis felállítása, hátfájás kezelés

Diagnózis felállítása gerincfájdalmak esetén

A pontos diagnózis megnyugvással tölti el a beteget, hogy mindent megtett a gyógyulás elősegítése érdekében. A vizs­gálat alatt az orvos a következő dolgokat végzi:

• A kórtörténet felvétele. A pontos diagnózis felállításához számos információ szükséges, és itt sok múlik azon, hogy Ön hogyan írja le fájdalmát: annak helyét, súlyosságát, hogy mi javítja és mi súlyosbítja az állapotát. Fontos például az, hogy a fájdalom a gerinc felső vagy alsó szakaszán érezhető-e. Kisugárzik-e a lábba? Rosszabbodik-e hosszabb ülést követően? Ön felébred-e éjszaka a nagy fájdalmak miatt? Mi­nél pontosabban tudja saját fájdalmának jellegzetességeit leírni, annál pontosabb lesz a diagnózis és aztán maga a kezelés is.
• Fizikális vizsgálat.
• Képalkotó és laboratóriumi vizsgálatok.

Képalkotó vizsgálatok

Az alábbi képalkotó eljárásokat széles körben használják a különböző eredetű gerincfájdalmak okának tisztázására.

A gerinc röntgenvizsgálata

Kezelőorvosa lehet, hogy csináltat majd egy gerincröntgent, hogy meghatározza a fájdalom okát. Ez képes feltárni a gerinc töréseit, gyulladásos állapotait, kóros görbületeit (scoliozis), daganatait, meszesedéseit vagy egyéb más, a gerinc csontos szerkezetét érintő elváltozásokat. A röntgenvizsgálat elektromágneses röntgensugárnyalábok segítségével készít felvételt a csontokról. A röntgenlelet a gerincfájdalmat okozó leggyako­ribb betegségeket ki tudja mutatni:

Lágyszöveti fájdalom. Ebben az esetben a röntgenfelvétel normális is lehet, mivel a gerincfájdalmat a lágy szövetek, lágy részek fájdalma okozza. Az izmok, szalagok, inak általában nem mutatnak látható elváltozásokat a röntgenfelvételeken. Amennyiben azonban Önnek más problémája is van, pl. osteoarthritis vagy egyéb olyan kórképek, melyek a cson­tokat vagy a porckorongokat érintik, az már látható lesz a röntgenfelvételen, és segíteni fog orvosának a pontos diag­nózis felállításában.

Osteoarthritis. E kórkép esetén a röntgensugár a gerinc nyaki, háti vagy ágyéki területén a csigolya közti porckorongok magasságának csökkenését mutatja.

Fibromyalgia. Ebben a tünetegyüttesben nincsenek látható elváltozások a gerincen, bár az orvosok általában készíttetnek röntgenfelvételt azért, hogy biztosan kizárhassanak más, gerincfájdalmat okozó problémát.

Spondylitis ankylopoetica. Az arthritis ezen formája esetén a röntgenvizsgálat az alsó szakaszon, a szakroiliákális ízüle­tekben mutat eltéréseket. Általában ez az a terület, ahonnan a fájdalom kiindul. Időnként láthatók csontos összenövések is, melyek a gerincet alkotó csontok körül képződnek és idővel a gerinc merevségét, kiegyenesedését okozzák.

Porckorongsérv. Bár a röntgensugár kimutathatja a gerinc osteoarthritiséntk elváltozásait, amely gyakran jár együtt porckorongsérwel, azonban nem mutatja ki azokat az idegeket, amelyekre maga a porckorongsérv nyomást gya­korol, illetve azt sem, hogy egyáltalán nyom-e a sérv va­lamilyen ideget. A pontos diagnózis felállításához más képalkotó eljárások, pl. MRI, CT vagy mielográfia szük­séges.

Gerinccsatorna-szűkület. A röntgenfelvétel gyakran kimutatja a gerinccsatorna-szűkülettel sokszor együtt járó osteoarthritis jeleit, de a diagnózis megerősítéséhez MRI- vagy CT-vizsgálat szükséges.

Csigolyatörés. A gerinc röntgenvizsgálata általában kimutatja a csigolyatörést. A törött csigolya magassága ilyenkor csök­ken, vagy a csigolya teljesen összelapul. A törés nemcsak egy csigolyát érinthet, ekkor alakul ki az idős nőknél látható görnyedt testtartás, más néven az özvegyi púp.

Mágnesesrezonancia-vizsgálat (MRI)

Az MRI mágnesesség, rádióhullámok és számítógépes techni­ka segítségével gyűjt információt belső szervekről és szö­vetekről.

Súlyos gerincfájdalmaktól szenvedő betegeknél az MRI gyakran felfedi a fájdalom okát. Például a porckorongsérvet az MRI több mint 90%-os pontossággal diagnosztizálja. Kimutathatja a gerinccsatorna szűkületét is- a csigolyák belsejében futó csatornában ideggyökerek találhatók. Az MRI más, gerincfájdalmat okozó problémákat is feltárhat, például töréseket, aorta aneorizmát, fertőzéses-gyulladásos eredetű elváltozásokat, vagy a gerinc csont­jait érintő daganatos betegséget.

Osteoporosises gerincgörbület röntgenfelvétele

CT-vizsgálat (komputertomográfia)

A CT-vizsgálat egy olyan speciális számítógép által vezérelt röntgenvizsgálat, amelyben a röntgensugarakat kibocsátó cső a test körül körben mozog, miközben különböző szögekből készít felvételeket. Ez a képalkotó technika nagyon részletes képet és pontos diagnózist képes adni a belső szervekről, de emellett különösen hasznos súlyos gerincfájdalmakkal járó esetekben a csontok és az azokat körülvevő szövetek vizs­gálatára.

A CT a gerinc fertőzései, gyulladásai, törései, vagy daganatai esetén pontosabb, mint a röntgenvizsgálat. A CT elfogadható besugárzási szinttel dolgozik, alkalmas já­róbetegek vizsgálatára, és humánusabb eljárás a klausztrofóbiára hajlamos betegek esetében.

Csontszcintigráfia

Ez a vizsgálat a csontrendszer bármely területén képes a fenti problémák által oko­zott abnormális csontterületeket kimutatni. A vizsgálat fájdalmatlan, csupán a kis mennyiségű radioaktív kontraszt­anyag befecskendezése okozhat kellemetlenséget, melyet néhány óra múlva követ a tényleges vizsgálat. Eközben a beteg speciális vizsgálóasztalon fekszik, mialatt a testből kilépő radioaktív sugarak a csontrendszernek megfelelő elosztásban rögzítésre kerülnek.

Csontsűrűségmérés (csont-denzitometria)

A csont-denzitometria a csontritkulást vizsgálja. A vizsgálat pozitív eredménye arra figyelmeztet, hogy a későbbiekben a gerinc, csípő, csukló vagy más testtájak csontjaiban a törés valószínűsége fokozottabb. Ez a vizsgálat a magasabb kockázatot már évekkel az esetleges törés bekövetkezése előtt jelzi. A pontos diagnózis felállítására és a betegek követéses vizs­gálatára a legelterjedtebb módszer a csípő és az ágyéki gerinc úgynevezett DEXA-vizsgálata (Dual Energy X-Ray Absorp­tiometry).

A DEXA könnyen kivitelezhető, csak néhány per­cig tartó, fájdalommentes vizsgálat. A röntgensugár-terhelés minimális, a mellkasi röntgenvizsgálatkor használt sugárzás­nak csupán 1/10-e. Egy másik elterjedt szűrővizsgálat-típus a sarok szonográfiás vizsgálata, mely a sarok csontsűrűségét méri. A vizsgálata 3-4 percig tart, és segít eldönteni, hogy szükséges-e a pontosabb diagnózist adó DEXA-vizsgálat el­végzése.

Mielográfia (gerincfestés)

A mielográfiás vizsgálat során egy vastag tűvel kontraszt­anyagot fecskendezünk a gerinccsatornába azért, hogy kimu­tassunk egy porckorongsérvet vagy más problémát. Normális esetben a kontrasztanyag kitölti a gerinccsatornát, illetve a gerincvelői idegeket körülvevő burkokat is, ez pedig jelleg­zetes röntgenképet ad. Az abnormális mielográfiás felvéte­leken egy adott területen a kontrasztanyag képe hiányzik a röntgenfilmen. Ezt a jelenséget hívják telítődési hiánynak vagy defektusnak, mely azt jelzi, hogy a gerincvelőideg vagy maga a gerincvelő szorítás, nyomás alatt áll. Ez a vizsgálat ké­pes például a kiszakadt porckorongsérvet kimutatni.

A myielográfiás vizsgálat több kellemetlenséggel jár, injekció beadását igényli és gyakori mellékhatása a fejfájás. Manapság sok szakember mielográfia helyett az ágyéki gerinc MRI-vizsgálatát javasolja. Egyes esetekben az MRI sem ad egyértelmű választ a feltett kérdésre, ilyenkor a mielográfia még mindig hasznos lehet. A gerincfestés kombinálható CT-vizsgálattal, ekkor a diagnózis pontossága nő. Különösen akkor van ennek jelentősége, ha egy kiszakadt porckorongdarab a gerincvelői ideget annak kilépé­sétől távol, a csigolyák és nem a porckorongok magasságában nyomja.

Elektromiográfia (EMG) és az idegvezetési sebesség vizsgálata

Ez a két módszer kombinálva képes felderíteni az idegi vagy izomeredetű fájdalom forrását, okát. Az EMG képes meg­mérni azoknak az izmoknak az aktivitását, melyeket a kisza­kadt porckorongsérv által nyomott ideg működtet. Az ideg­vezetési sebesség vizsgálata azt a sebességet méri, amellyel az ideg a rajta átfutó jeleket továbbítani képes. Ha egy ideg nyo­más alá kerül, az ingerületvezető képessége csökken. Rendellenes izomaktivitás és lassult idegvezetési sebesség azt sejteti, hogy egy porckorongsérv által összenyomott vagy in­gerelt ideggel állunk szemben.

Laboratóriumi vizsgálatok

Egyes laboratóriumi vizsgálatok segíthetik az orvost a gerincfájdalom okának feltárásában, illetve megkönnyíthetik szá­mára, hogy kizárjon bizonyos elváltozásokat.

Például egy kiszakadt porckorongsérv esetében a külön­böző laboratóriumi vérvizsgálatok általában normális értékeket mutatnak. Azonban bizonyos eltérések azt sugall­hatják, hogy nem porckorongsérv, hanem más probléma, pl. egy arthritises vagy valamilyen gyulladásos elváltozás a fáj­dalom oka.

Laboratóriumi rutinvizsgálatok

A vér alakos elemeinek vizsgálata során meghatározható a hemoglobintartalom, a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék száma, és feltárható sok általános vérképzőszervi rendellenesség, mint az animia, mely fáradékonyságot és ál­landó fáradtságérzetet okozhat. A vér kémiai vizsgálata kimu­tathatja a máj vagy a vese eltéréseit, de bizonyítékkal szolgál­hat más belső szervek kóros működését illetően is.

Vörösvérsejt-süllyedés

A vizsgálat azt mutatja meg, hogy a vörösvértestek egy kis tesztcsőben milyen lassan süllyednek le a cső fenekére vagy aljára. Ha gyulladásos állapot van jelen a szervezetben, a különböző vérfehérjék összeragasztják a vörösvértesteket, így azok a normálisnál nehezebbé válnak.

A gerincfájdalmak típusai

Nem minden gerincfájdalom egyforma. Ahogy a fájdalmat kiváltó okok, úgy a kezelési módszerek is különböznek. Az osteoarthritis például a gerincfájdalom elterjedt oka, mely több más terápia mellett tornagyakorlatokkal, meleg borogatással, gyulladás- és fájdalomcsillapító gyógyszerekkel kezelhető. Ezzel szemben a csontritkulás, mely az osteoarthritishez ha­sonló fájdalmat okozhat, olyan gyógyszerekkel kezelendő, melyek a csont sűrűségét növelik, csökkentve a törések koc­kázatát. A kiszakadt porckorongsérv, mely a gerincfájdalmak másik nagyon elterjedt oka, egyes esetekben csak sebészi úton kezelhető. Mint látható, az összes fenti probléma okoz fájdal­mat, és mindegyik problémának meg is van a hatásos gyógy­szere és kezelési módja, de ezek jelentősen különbözhetnek egymástól.

Lágyszöveti fájdalom

A lágy szövetek fájdalma, mely a gerincet övező izmok, inak és szalagok fájdalmát jelenti, okolható az akut gerincfájdal­mak legnagyobb részéért.

Néha az is elég, ha lehajolunk fel­venni egy tollpihét a szőnyegről.

Panaszok és tünetek. A lágy szövetek fájdalma akkor is nagyon heves lehet, ha a kiváltó ok nem különösebben súlyos betegség. A fájdalom időnként olyan erős, hogy teljes mozgásképtelenséget is okozhat. Lesugározhat az alsó végtagba ugyanúgy, mint a porckorongsérvek által okozott fájdalom (isiász), és ezért gyakran isiásznak is tartják. A fájdalom általában csak 7-10 nap után kezd javulni, azonban addig az átlagos napi élettevékenységek jelentős részében akadályt jelent.

A lágyszöveti fájdalom kombinálódhat más okból kelet­kezett fájdalommal is. Ha az Ön fájdalma 7-10 napon belül nem javul jelentősen, keresse fel orvosát, hogy tisztázhassák, nem áll-e fenn egyéb, a fájdalom keletkezésében közrejátszó komoly probléma. Erre a típusú fájdalomra jellemző, hogy évente többször is fellángol. Gyakran osteoarthritises vagy más eredetű gerincfájdalomhoz csatlakozik.

Diagnózis. Miután más okokat kizárnak, a diagnózis a be­teggel történő elbeszélgetés, az anamnézis felvétele és a fizikális vizsgálat után felállítható.

Kezelés. A fájdalom enyhülését jelentősen gyorsítja a gyógyszerek, a tornagyakorlatok és a nedves-meleg kezelés alkalma­zása, s a beteg ezek segítségével a gyógyulás időszakában is aktív maradhat.

Osteoarthritis

Az Osteoarthritis okozhat akut és krónikus fájdalmat is a derékban vagy a nyakban, attól függően, hogy a betegség a nyaki vagy az ágyéki gerincet támadja meg. Ez a szövetek degenerációjával járó arthritistípus idősebbeknél egyre gyakoribb, az olyan betegeknél pedig különösen, akik korábban nyak- vagy deréktáji sérülést szenvedtek.

Panaszok és tünetek. A fájdalom általában fokozatosan kezdődik, gyakran évekkel a sérülés után és hónapokon keresztül alig észrevehető. Ebben az időszakban az arthritises fájdalom nem súlyos, gyakran tudomást sem vesz róla a beteg. Azonban a fájdalom fokozatosan erősödni kezd, és egyre inkább befolyásolja a beteg aktivitását, napi életvitelét. Ennek a szakasznak az elején az ízületi és gerincmerevség vagy diszkomfortérzet csak futás, kocogás vagy más egyéb, viszonylag megerőltető tevékenység végzése során jelentkezik.

Néhány év elteltével a fáj­dalom és merevségérzés már sétálás, hajolás, emelés után is fel­lép. Ön ilyenkor érezheti azt a fajta reggeli, felkelést követő ízületi merevséget, melynek megszüntetéséhez néhány percnyi mozgás szükséges, vagy azt a típusú merevséget, mely egy adott helyzetben, néhány percig történő ülés után jelentkezik. Ekkor már bármilyen tevékenység fájdalommal jár.

Ha csak osteoarthritis-eredetű a fájdalom, akkor pusztán a gerincben érezhető és nem sugárzik le a lábakba, mint az isiász. Egy idő után azonban ízületi merevsége ugyanolyan nagy problémát okoz a betegnek, mint a fájdalom maga, és gyakran még egy újság asztalról történő felvételét vagy a cipőfűző bekötését is lehetetlenné teszi. A legtöbb ember csak akkor határozza el, hogy orvosi segítségért folyamodik, miután hóna­pokig vagy évekig él együtt ezzel a kellemetlen fájdalommal, mozgáskorlátozottsággal, vagy ha a mozgás már tényleg na­gyon nehézzé válik, és a fájdalom esetleg az éjszakai alvást is ne­hézzé teszi.

Diagnózis. A vér különböző laboratóriumi vizsgálatai se­gítenek kizárni az arthritis egyéb típusait vagy más eredetű betegségeket. A gerinc röntgenvizsgálata kimutatja az osteoarthritises elváltozásokat. Előfordulhat a csigolyák közötti rések szűkülete, azonban destruktív folyamatok során, mint pl. rheu­matoid arthritis, ez a kórkép nem jelentkezik.

Kezelés. Az osteoarthritis hatásos kezelését a egészséges hát programjának hat lépése, köztük a nyújtó- és erősítő gyakorlatok, az aerob- vagy kondicionáló gyakorlatok mellett a külön­böző nedves-meleg kezelések alkalmazása, a súlycsökkentést cél­zó szigorú vagy a normál súly fenntartását szolgáló egyszerűbb diéta, életmódbeli változások, valamint a gyógyszeres kezelés biz­tosítják. A fájdalom rosszabbodásának elkerülése érdekében véd­jük ízületeinket.

Az osteoarthritis legáltalánosabb rizikófaktorai

• kor (45 év fölött), túlsúly
• sport (kopásos sérülések)
• a súlyeloszlás megváltozása (a súly csak az egyik térdre vagy csípőre nehezedik)
• nem (45 és 55 év között az osteoarthritis esélye a nőknél és a férfiaknál egyenlő, 55 év felett az osteoarthritis a nőknél gya­koribb)
• erős, folyamatos ízületi terhelés és sérülés
• arthritisek más típusai által okozott ízületi károsodás
• sebészeti beavatkozás a térden
• testmozgás hiánya (a gyenge izmok nem adnak megfelelő támaszt az idősödő ízületeknek)

Mikor van valakinek osteoarthritise?

• mély, szúró fájdalom az ízületekben vagy a gerincben
• az öltözködés vagy a fésülködés az ízületi merevség miatt nehezen kivitelezhető
• a tárgyak megmarkolás nehezen megy
• a fájdalom és merevség miatt nehezére esik az ülés és a hajolás
• reggeli ízületi merevség, séta közben gerinc-, csípő- vagy térdtáji fájdalmak
• evés után jelentkező merevség, ízületi duzzanat, például a térdben

Trigger pontok

A trigger pontok előfordulhatnak a gerinc alsó, középső, felső részén, vagy a nyakon. Az ábrán jelzett kis pontszerű terüle­teken erős lágyszöveti fájdalom tud jelentkezni. A trigger pon­tok általában az izmok környékén helyezkednek el, és rend­kívül érzékenyek még igen kis nyomásra is.

Panaszok és tünetek. A trigger pontok sokkal fájdalmasabbak és érzékenyebbek lehetnek, mint a gerinc vagy a test szomszédos részei. A területekre kifejtett nyomás azonban a test egészen más részein is válthat ki fájdalmat. A gerinc felső részén elhelyezkedő trigger pont például olyan fájdalmat okoz, amely vagy a nyak­ban felfelé, vagy az egyik karba lefelé sugárzik.

Diagnózis. Miután az orvos megvizsgálta a tipikusnak te­kinthető trigger pontokat és felvette az anamnézist, valamint kizárt minden egyéb okot, felállítható a diagnózis.

Kezelés. Ha a trigger területek folyamatosan fennálló, ko­moly fájdalmat okoznak, az orvos helyi érzéstelenítővel és kis dózisú kortizonnal beinjekciózhatja az érintett területet. Általában egyetlen injekció után a fájdalmas trig­ger pont vagy terület és a távolba sugárzó fájdalom is meg­szűnik.

Osteoporosis (csontritkulás)

Ennek általános következménye a testmagasság csökkenése idősebb korban és a hajlott, rendkívül görbe gerinc, esetleg púposság. Az osteoporosis az egyik leggyakoribb oka a gerinc, a csípő és a combnyak időskori törésének is. Ezek a törések rendkívül fájdalmasak lehetnek, és jelentősen csökkenthetik a mozgásképességet.

Panaszok és tünetek. Az osteoporosismk nincsenek külön tünetei, ugyanis a csontok ritkulása évek során következik be. Ha egy csontsűrűségmérés nem fedi fel a problémát, lehet, hogy arra majd csak a csukló, a gerinc, a vállízület vagy a csípő törése hívja fel a figyelmet.

Diagnózis. A diagnózist általában röntgenvizsgálattal, az el­ső törést követően állítják fel, azonban csontsűrűség-vizsgálat segítségével már sokkal korábban is megállapítható. A csont sűrűségének mérése akkor ajánlatos, ha az Ön esetében a csontritkulás kockázata a szokásosnál nagyobb.

Kezelés. Az osteoporosis kezelése részben a hozzá vezető rizikófaktorok megállapításából és megszüntetéséből áll. Ilyen rizikófaktor pl. a dohányzás, a rheumatoid arthritis, vagy egyéb orvosi jellegű probléma. Fontos, hogy amennyiben orvosa ezt tanácsolja, mindennap legyen biztosított a napi 1500 mg kal­cium és a megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitele. Ezek a táplálékból vagy különböző étrend-kiegészítőkből fedezhe­tők. A fenti terápia kiegészítendő speciális tornagyakorla­tokkal, egyre nagyobb mennyiségű sétával, e tevékenységek ugyanis a csontképződés kiváló természetes serkentőinek szá­mítanak.

Az osteoporosis legelterjedtebb rizikófaktorai

A csontritkulás leginkább a menopauza után lévő nőket veszélyezteti. Különösen igaz ez az ösztrogénkezelésben nem részesülő és a 65 év feletti nőkre.

Fontos rizikófaktorok még a következők:

• 40 év feletti korban jelentkező csonttörés
• olyan családtag, akinek osteoporosisa vagy valamilyen csonttörése már volt
• dohányzás
• rheumatoid arthritis
• egyes gyógyszerek, pl. Prednyson vagy egyéb kortizon-tartalmú gyógyszerek
• alacsony testsúly (testmagassághoz viszonyítva)
• alacsony kalciumbevitel
• inaktív vagy ülő életmód

Fontos a terápia mellett szedni valamilyen, a csont erősségét és a törések bekövetkezésének valószínűségét csökkentő gyógyszert is, melynek kiválasztásában orvosa segít majd Ön­nek. Ezek a gyógyszerek akár 50%-kal is képesek csökkenteni a gerinc és a csípő töréseinek kockázatát. Amennyiben Ön járás közben bizonytalan, elesésre hajlamos, érdemes meg­fontolnia a csípővédő eszközök viselését, melyek elesés esetén a csípőtáji törések valószínűségét 50%-kal csökkentik. A csí­pővédő eszközök általában olyan egyszerű, a felsőruházat alatt viselhető ruhadarabok, melyek a csípőt védik és vise­lésük általában nem látható.

Fibromyalgia

Ha Önnek több lágyszöveti fájdalmat mutató trigger területe van, és ezek hónapokon keresztül fájdalmasak, akkor a diag­nózis valószínűleg fibromyalgia lesz. Ez a kórkép állhat egye­dül, de előfordulhat az arthritis különböző típusaival, így osteoarthritisszú vagy rheumatoid arthritisszel együtt is.

Panaszok és tünetek. A fájdalom kiterjed általában a test mindkét felére, oldalára, valamint a gerinc alsó és felső szaka­szára is, azaz gyakorlatilag bárhol előfordulhat. Van néhány fibromyalgiára jellemző trigger terület is a nyakon, a gerincen, a karokban és az alsó végtagokban. A legtöbb beteg időnként rendkívüli fáradékonyságról is beszámol. További gyakori panasz még a depresszió, az irritábilis bélszindróma vagy az éjszakai alvászavar.

Diagnózis. Az orvos a fenti tünetek és panaszok alapján képes felállítani a diagnózist, ha a gerincfájdalmak egyéb okait kizárták.

Kezelés. A fibromyalgia alapvető kezelési módja a nedves-­meleg kezelés napi kétszeri alkalmazása, melyet nyújtó- és erő­sítő gyakorlatok egészítenek ki. Ajánlatos azokat fokozatosan aerobik- vagy kondicionáló gyakorlatokkal is kiegészíteni, például sétával, kerékpározással, úszással vagy egyéb tevékenységgel. Kezdje ezeket a sporttevékenységeket na­pi 1 perccel, és az időt növelje lassan mindaddig, amíg nagyobb fájdalom nélkül képes végezni őket.

A kórképre adható gyógyszerek csökkentik a fájdalmat, ezzel javítják a gyakorlatokhoz szükséges mozgásképességet. Előfordulhat, hogy több gyógyszert is ki kell próbálnia, míg megtalálja az Önnek leginkább megfelelőt.

Lumbális porckorongbetegség

A valódi isiász (alsó végtagokba sugárzó erős fájdalom) leggyakoribb oka a kiszakadt, herniálódott porckorongsérv az ágyéki gerincszakaszon.

Panaszok és tünetek. A gerincfájdalmat, mely lesugárzik az egyik lábba, égő vagy zsibbadó érzés is kíséri, általában a láb hátsó felszínén. A panaszok oka, hogy a porckorongsérv összenyomja az ülőideget alkotó gerincvelői idegeket azok gerinc­velőből történő kilépésének helyénél.

Diagnózis. A kiszakadt porckorongsérv MRI, CT vagy mielográfia segítségével diagnosztizálható.

Kezelés. A kiszakadt porckorongsérv az esetek 90%-ában kezelhető, a fájdalom pedig csökkenthető sebészeti beavatkozás nélkül is. A kezelés általában nedves-meleg alkalmazásából és tornagyakorlatokból áll (lásd 1. lépés). Ha ezek mellett nincs javulás, akkor idegblokád-kezelés, egyéb fájdalomcsökkentő eljárások alkalmazása, illetve a sebészi beavatkozás megfontolása ajánlatos. Amennyiben azonban a fájdalom tartósan fen­náll, nem csökken észrevehetően, vagy izomgyengeség (leg­gyakrabban a sarkon vagy lábujjhegyen járás gyengül), továbbá széklet- vagy vizeletürítési zavar jelentkezik, indokolt a sebé­szeti beavatkozás, mely megszünteti az érintett ideggyökökre nehezedő nyomást.

Nyaki porckorongbetegség

A nyaki porckorongbetegség leggyakoribb oka a nyaki gerincvelőidegek összenyomódása a kiszakadt porckorongsérv miatt.

Panaszok és tünetek. A nyaki gerincszakasz fájdalma együtt járhat az egyik vagy mindkét kar fájdalmával, zsibbadásával, esetleg egyes felső végtagi, vállövi izmok gyengeségével.

Diagnózis. A kiszakadt porckorongsérv MRI, CT vagy mielográfia segítségével diagnosztizálható.

Kezelés. Csakúgy, mint az ágyéki gerincszakaszon, a nyaki gerincen előforduló porckorongbetegségek legnagyobb része szintén javul sebészi beavatkozás nélkül. De ha a fájdalom vagy a zsibbadás egy hétnél tovább áll fenn, vagy ha a kar, a váll bármely izmában gyengeség jelentkezik, a diagnózis pontosítása érdekében keresse fel kezelőorvosát.

Keresse fel orvosát, ha Önnél a következő tünetek közül egy vagy több fennáll:

• köhögésre fokozódó nyaki vagy ágyéki gerincfájdalom
• erős, az alvást gátló nyaki vagy ágyéki gerincfájdalom
• széklet- vagy vizeletürítési zavar
• egyik vagy mindkét alsó végtagban jelentkező izomgyen­geség

Ágyéki gerinccsatorna-szűkület

Ágyéki gerinccsatorna-szűkület, vagyis a gerincoszlop belsejében húzódó csatorna szűkülete (kezdetben ebben a csatorná­ban futnak az alsó végtagokhoz vezető idegek) leggyakrabban a hosszú időn keresztül fennálló osteoarthritis következménye. Az arthritiseredetű fájdalom ezen kórkép fennállása esetén kiegészül egy olyan típusú gerincfájdalom­mal is, mely séta közben az alsó végtagokba sugárzik, mivel a mozgás az idegszálakra nehezedő nyomást, így azok duzza­natát fokozza.

Panaszok és tünetek. A gerincfájdalom mindkét alsó végtagba lesugárzik, és néhány méternyi séta után rosszabbodik. Ha a sétát abbahagyjuk, a fájdalom az alsó végtagokban megszűnik. Pár percnyi pihenés után a séta fájdalom nélkül újra elkezdhető, míg egy rövid idő után megint vissza nem tér. Idővel, általában hóna­pok vagy egy év alatt, a séták távolsága a fájdalom miatt foko­zatosan csökken, emiatt a beteg egyre kevesebbet mozog és egyre passzívabb életmódra kényszerül. Ebben a fázisban a fájdalom állandósulhat, nyugalomban is jelentkezhet, és gyakran az éjsza­kai alvást is megzavarja, sőt lehetetlenné teszi.

Diagnózis. Az ágyéki gerinccsatorna-szűkület az ágyéki ge­rinc CT- vagy MRI-vizsgálatával és röntgenvizsgálatával diagnosztizálható. Az alsó végtagi fájdalom miatt a kórképet időn­ként nehéz megkülönböztetni a perifériás verőérbetegségtől, mely az alsó végtagi artériák elzáródásával járó kórkép. A kezelőorvos néhány egyszerű, az alsó végtagok artériáin elvégzett vizsgálattal el tudja dönteni, hogy mi a fájdalmak pontos oka.

Kezelés. Az ágyéki gerinccsatorna-szűkület kezelésére végez­hető az EHP-ban leírt nedves-meleg kezelések. Ha két héttel a program elkezdése után sincs javulás, beszéljen orvosával az egyéb kezelési módok lehetőségéről – ez lehet idegblokád-kezelés vagy fájdalomcsillapítók szedése.

Sok betegnél sebészi beavatkozás nélkül is javulás érhető el, amennyiben azonban ez nem következik be, akkor a sebészi eljárás megfontolandó. Az operáció sok esetben csökkenti a fájdalmat, mivel megszünteti a gerincvelői idegekre nehezedő nyomást, így a beteg képes lesz ismét fájdalommentesen járni.

Spondylitis ankylopoetica

Ebben a kórképben a gerinc mozgását normálisan lehetővé tevő ízületekben vagy szalagokban a csontok és ízületek me­revedését okozó gyulladás keletkezik. A gerinc elveszti moz­gékonyságát, rugalmasságát, évek során a csigolyák a gerinc teljes hosszában összecsontosodnak, rögzülnek, azaz a gerinc teljesen merevvé válik. Az arthritises fájdalmat okozó kórké­peknek ezen fajtája, illetve az általa kiváltott derékfájdalom már tizenéves korban vagy a húszas évek elején kialakulhat, és leginkább a fiatal férfiak körében fordul elő.

Panaszok és tünetek. A spondylitis ankylopoetica okozta fájdalom fokozatosan, tompán kezdődik. A tünetek miatt gyakran valamilyen sérüléssel keverik össze. Idővel a fájdalom lassan állandósul és fokozódik. Egyre gyakrabban jelentkezik a reg­geli, felkelést követő merevség, a fokozódó fáradékonyság és a néhány percnyi ülést követő merevség is.

Ez a típusú arthritis sok más problémával is jár. A gerinc alsó szakaszán jelentkező merevség fokozatosan, 5-10 éven át halad fölfelé a nyak irányába, de a gerinc bármely pontján meg is állhat. Az ilyen kórképben szenvedő betegek nagyjából fele más nagyízületben, pl. a csípőkben vagy a vállakban jelentkező duzzanatról, merevségről, fájdalomról is beszámol.

Diagnózis. A diagnózis a gerinc fizikális vizsgálatával és röntgenvizsgálatával állítható fel. A legtöbb, ebben a kórképben szenvedő beteg véréből kimutatható a HLA-B27 antigén, az a fehérjemolekula, amely örökölhetően növeli a spondylitis an­kylopoetica kialakulásának veszélyét.

Kezelés. Hatásos lehet nedves-meleg kezelés alkalmazása, gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése, továbbá gerincet nyújtó és erősítő gyakorlatok végzése. A gyakorlatok fontosak, mert segítenek megelőzni a gerinc deformitásának, kóros görbületeinek kialakulását, különösen igaz ez a púposság esetében. Még akkor is, ha a gerinc merevvé válik, de a meggörbült, haj­lott pozíciót kerüljük, viszonylag aktív életmód folytatható. Ha a fenti kezelési módszerek mellett a fájdalom csökkenése és a mozgáskészség nem kielégítő, az úgynevezett biológiai erede­tű gyógyszerek alkalmazása megfontolandó.

Ezek a gyógysze­rek elsősorban a rheumatoid artritis kezelésére használatosak, újonnan kifejlesztett szerek, melyekkel gyors hatás érhető el- nagyobb az esélye az arthritises fájdalom és duzzadás csök­kenésének, és nagyobb valószínűéggel előzhető meg bármilyen tartós károsodás kialakulása.

Egyéb problémákkal együtt jelentkező arthritises kórképek a gerinc felületén

Fájdalommal, merevséggel együtt járó, a spondylitis ankylopoe-ticához hasonló arthritis jelentkezhet olyan betegeknél is, akik pikkelysömörben (psoriasis), fekélyes vastagbélgyulladásban (co-litis ulcerosá), Trohn-betegségben vagy egyéb kórképekben szen­vednek. A diagnózis felállítása ezen esetekben fizikális vizsgálattal és röntgenvizsgálattal történik. A kezelés hasonló a spondylitis ankylopoetica kezeléséhez, kiegészítve az alapbetegségre vonat­kozó gyógymódokkal. A különböző tornagyakorlatok e beteg­ségek kezelésében is fontos szerepet játszanak.

Gerincfájdalommal járó egyéb betegségek

A gerincfájdalom sokszor egy háttérben meghúzódó komoly probléma jele lehet. Ezért, amíg nem beszélt orvosával, ne gondoljon feltétlenül arra, hogy az Ön gerincfájdalmát is az ebben a cikkben tárgyalt egyik betegség okozza, ugyanis a gerincfájdalmak a következő esetekben is fennállhatnak:

• a gerincet alkotó csontokban vagy csontok körül jelent­kező gyulladásos folyamat
• az aorta aneorizmája (kóros tágulata)
• vesekő
• hasi szervek betegségei
• a gerincet alkotó csontok rosszindulatú daganatos meg­betegedése

Kombinált esetek

Ha gerincfájdalma rosszabbodik, vagy ha azok a gyógyszerek, melyek korábban hatottak, már nem segítenek, valószínűleg a korábbi okokon kívül egy újabb, gerincfájdalmat okozó be­tegség is megjelent Önnél. Ez meglehetősen gyakori problé­ma, ami fokozza a fájdalmat és a frusztrációt, mivel az erede­ti okot ugyan kezelik, de az újonnan fellépő más ok további gerincfájdalmat okozhat.

Ha pl. Önnek osteoarthritise van, emellett még kialakulhat egyéb más, fájdalmas betegség is a gerincen, pl. porckorongsérv, izom- vagy íneredetű fájdalom, scoliosis (a gerinc kóros görbülete) vagy más probléma. Fibromyalgia esetén, ha a gerincfájdalmai rosszabbodnak, az jelentheti azt, hogy osteoarthritis vagy gerinctörést okozó csont­ritkulás alakult ki.

Összességében elmondható, hogy ha gerincfájdalmainak bármilyen jellemzője megváltozik, különösen, ha a fájdalom fokozódik, mindenképpen fel kell keresnie a kezelőorvosát. Van néhány olyan súlyosabb betegség, melyek szintén gerincfájdalmat okozhatnak, ilyenek a gerincben vagy környékén fellépő gyulladások, a vesekő, az aorta aneorizma (az aorta hasi szakaszának kóros megnagyobbodása, kitágulása), de né­hány kevésbé gyakori ok is kiválthat gerincfájdalmat, mint pl. a rosszindulatú daganatos megbetegedések. Mindegyik kórképnek van saját hatásos kezelési módja, ezért az időben tör­ténő pontos diagnózis felállítása egyes esetekben életfontos­ságú is lehet.

Most következzen néhány olyan gyakorta előforduló hely­zet, amikor két, különböző gerincbetegség kombinálódik egy­mással, és ez a korábbi panaszokat megváltoztatja.

Eredeti diagnózis: Osteoarthritis
Újonnan fellépő kórkép: fájdalmas trigger terület

Ha az eredetileg felállított diagnózis az Osteoarthritis, amely derék vagy nyaki fájdalmat okoz, ez a fájdalom pedig idővel ko­molyabbra fordul, lehetséges, hogy az osteoarthritisnél többről van szó. A második leggyakoribb fájdalmat kiváltó ok az izom-és íneredetű gerinckörnyéki fájdalom (lágyszöveti fájdalom). Ennek pontos oka nem ismert, de azt tudjuk, hogy ez a típusú fájdalom hirtelen jelentkezik, gyakran valamilyen szokatlan fi­zikai aktivitás, túlterhelés után, ez azonban nem feltétel.

Az újonnan kialakuló fájdalom gyakran erősebb, mint az eredeti arthritises fájdalom. Megakadályozhatja az alvást, és minden mozdulatot fájdalmassá tehet. Gyakran található a gerinc vagy a nyak környékén egy-két olyan kisebb terület, mely rendkívül nyomásérzékeny, és az érintésre jelentkező fájdalom ugyanúgy kisugárzik az egyik karba vagy lábba, mint a kiszakadt porcko­rongsérvek esetében.

Ezek a trigger területek rendkívül fájdalmasak, de önma­gukban nem számítanak veszélyes betegségnek. Ha más prob­léma nem áll fenn, jól gyógyíthatók nedves-meleg kezelésekkel, pl. meleg zuhannyal, és tornagyakorlatok végzésével. Ha nem javulnak, az orvos által adott helyi injekció segíthet gyorsan oldani a fájdalmat.

Eredeti diagnózis: osteoarthritis
Újonnan fellépő kórkép: osteoporosis által okozott gerinctörés

Ha az eredeti diagnózis az Osteoarthritis, és a derékfájdalom hirtelen rosszabbodik, különösen pl. esést, emelést vagy hajolást követően, elképzelhető, hogy egy ún. kompressziós csigolyatörés alakult ki, melynek leggyakoribb oka a csontritkulás. Ez a típusú fájdalom általában néhány nap alatt csökken, ha fájdalomcsillapítót szedünk és kerüljük a fájdalmas testhely­zeteket (az ülés és az egyenesen fekvés közötti testhelyzet a leg­kényelmesebb ilyenkor).

Ha a fenti két kórkép kombinációja áll fenn, az orvos gyor­san fel tudja állítani a diagnózist röntgen és más vizsgálatok segítségével, és a jövőbeni törések kialakulását megelőző, egyszerű gyógyszeres kezelés azonnal elkezdhető. Az osteoporosis-nak természetesen sokféle oka lehet, melyek ilyenkor is kivizsgálandók és kezelendők.

Eredeti diagnózis: osteoarthritis

Újonnan fellépő kórkép: kiszakadt porckorongsérv

Ha osteoarthritis eredetű gerincfájdalomtól szenved, de a fájdalom hirtelen súlyosbodik és kisugárzik az egyik alsó végtag­ba, lehet, hogy Önnek kiszakadt porckorongsérve alakult ki. Az alsó végtagban jelentkező érzés lehet olyan, mintha forró víz csurogna le a lábán. Ön érezhet ezen túlmenően zsibbadást vagy érzéketlenséget is az érintett lábban. Ha a fájdalom olyan erős, hogy az alvást is lehetetlenné teszi, vagy ha köhögésre fokozódik, illetve ha a széklet- és vizeletürítéssel kapcsolatban problémák jelentkeznek, vagy az alsó végtagok izmaiban gyengeségérzés, bénulás lép fel (leggyakrabban a lábujjhegyre állás, sarokra állás lehet nehezített), azonnal keressen fel szakorvost.

A kiszakadt porckorongsérv általában nedves-meleg kezelésre, pihenésre, tornagyakorlatok végzésére és gyógyszeres kezelésre néhány héten belül reagál. Az esetek túlnyomó többsége nem igényel sebészi kezelést.

Eredeti diagnózis: osteoarthritis

Újonnan fellépő kórkép: ágyéki gerinccsatorna-szűkület

Az ágyéki gerinc kopásos eredetű osteoarthritis fokozatosan vezethet a gerinccsatorna szűkületéhez és ezzel azoknak a gerincvelői idegeknek a fokozatos, nyomásos bántalmaihoz, melyek a gerincvelőt elhagyva az alsó végtagokhoz futnak. Néhány esetben a gerinccsatorna-szűkület nem korlátozódik egy kisebb területre, mint ahogy a kiszakadt porckorongsérv esetében szokásos, hanem nagyobb gerincszakaszt érint. Ez a típusú fájdalom elsősorban séta közben jelentkezik a gerincben és a lábakban. Pihenés közben a fájdalom csaknem teljesen megszűnhet, de a séta közben jelentkező fájdalom is azonnal megszűnik, mihelyst a sétát abbahagyja és megpihen.

A kórkép előrehaladtával egyre rövidebb séta után jelent­kezik a fájdalom. Az alsó végtagi vérkeringési zavarok (perifé­riás verőérbetegség) hasonló panaszokat okoznak, azonban az orvos könnyen elvégezhető, fájdalmatlan vizsgálatokkal meg tudja mondani azt, hogy az alsó végtagi keringés normális-e vagy sem. Az ágyéki gerinc MRI-vizsgálata kimutatja az ágyéki gerinccsatorna-szűkületet, és ez alapján felállítható a diagnózis.

Az ágyéki gerinccsatorna-szűkület kezelése hasonló a gerinc­ben jelentkező osteoarthritis kezeléséhez – nedves-meleg, célzott gerinctorna, gyógyszeres kezelés. Ha a fájdalom nem csökken (a séta nem válik kevésbé fájdalmassá), néhány esetben a sebészi beavatkozás jó eredményt adhat. Egy idegsebész vagy ortopéd sebész tud Önnek tanácsot adni, hogy milyen műtéti megoldások jöhetnek szóba, s ezek mekkora eséllyel hoznak gyógyulást.

Eredeti diagnózis: fibromyalgia

Újonnan fellépő kórkép: fájdalmas trigger területek

A fibromyalgia a test bármely részén okozhat fájdalmat, azonban ha a gerinc- vagy nyakfájdalom hirtelen súlyossá válik, és úgy tűnik, hogy egy kis, nyomásérzékeny területből ered, akkor ezt a trigger területet ajánlatos nedves-meleggel, meleg zuhannyal kezelni, ha pedig a fájdalom súlyosabb, akkor a kezelő­orvos adhat egy helyi injekciót az érintett területbe. A tipikus trigger terület kis kiterjedésű, nyomásérzékeny, és az okozott fájdalom a test más pontjain is jelentkezik.

Ezek a körülhatárolt trigger területek legjobban nedves-me­leg kezeléssel (meleg zuhany, nedves törülköző stb.) és speciális tornagyakorlatokkal kezelhetők, még akkor is, ha pár napig csak néhány ismétlést bír végezni a fájdalom miatt. Ha a fáj­dalom nem csökken, az orvos által adott helyi érzéstelenítő és valamilyen kortizonszármazékot tartalmazó injekció csökkent­heti a panaszokat.

Eredeti diagnózis: fibromyalgia

Újonnan fellépő kórkép: osteoarthritis

Ha Ön fibromyalgiától szenved, és derékfájdalmai rosszabbodnak, lehet, hogy az ok a gerincben kialakult osteoarthritis. A túl­terheltségből, kopásból származó fájdalom fokozatosan alakul ki, a merevség pedig általában reggel, felkelés után és hosszabb ülés után jelentkezik. Ezenkívül az állás és a séta is okozhat fáj­dalmat.

Ebben a helyzetben jó megoldást jelenthet a meleg zuhany, a speciális tornagyakorlatok és a nemszteroid gyulladásgátló gyógyszerek alkalmazása. Ha túl sok fájdalmat ta­pasztal, beszéljen orvosával, hogy megbizonyosodhasson, nem állnak-e más betegségek is a háttérben.

Eredeti diagnózis: fibromyalgia

Újonnan fellépő kórkép: gerinctörés

A hirtelen jelentkező gerincfájdalom, különösen emelést követően, a gerincben fellépő kompressziós csigolyatörés bekövetkeztének egyik jele lehet. A törést okozhatja csontritkulás, és leginkább nedves-meleg kezeléssel, meleg zuhannyal, pihenés­sel (a legkellemesebb pihenőhelyzet az ülő és fekvő pozíció között félúton található) és fájdalomcsillapítókkal kezelhető. A későbbi törések megakadályozására, az osteoporosis csökken­tésére ma már kiváló kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre.

Eredeti diagnózis: fibromyalgia

Újonnan fellépő kórkép: kiszakadt porckorongsérv

Ha a fibromyalgia által okozott fájdalom rosszabbodik egy bizonyos területen, pl. az egyik alsó vagy felső végtagban, lehetsé­ges, hogy az egyik gerincvelői ideget egy kiszakadt porckorong­sérv összenyomja. Ha a fájdalom kisugárzik az egyik karba vagy zsibbadás, érzéketlenség, bénulás jelentkezik, akkor valószínű, hogy a fibromyalgias eredetű panaszok mellett más probléma is fennáll. Ha a panaszok tartósan megmaradnak, a nyaki gerinc (ha karfájdalomról van szó) és az ágyéki gerinc (ha alsó végtagi fájdalomról van szó) MRI-vizsgálata segíthet pontosítani a diagnózist. Az MRI megmutatja, hogy a porckorong­sérv által okozott idegre ható nyomás valóban fennáll-e.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.