Mit tegyünk a szájszag ellen?
Tegnap este egyszerűen muszáj volt ennie a kedvenc fokhagymás ételéből, ma pedig megfizet érte. Ahová lép, ott fű nem terem: az emberek arcizma megrándul, a társalgás abbamarad. A szájszag a legjobb esetben is kellemetlen, időnként pedig egyenesen katasztrofális következményekkel jár.
Hogy ne fintorogjanak
A rossz lehelet legtöbbször egy nemrég fogyasztott ételre vezethető vissza. A halas, fűszeres (ide értendő a vöröshagyma, a csípős paprika, a szalámi, a pepperoni és régi jó barátunk, a fokhagyma) vagy zsíros ételek, különösen a tejtermékek és a húsok olyan kémiai reakciót indítanak be a gyomorban, amelynek hatására a tüdő szaganyagot választ ki.
Okozhat rossz leheletet a fogíny-és a foggyökérgyulladás is. Ha eddig elmulasztotta, most mindenképpen szokjon rá a fogkefe és a fogselyem rendszeres használatára! Ne csak a fogát és az ínyét, de a nyelvét is sikálja le a kefével. Alaposan öblítse ki a száját vízzel. Csak alkoholt nem tartalmazó szájvizet használjon. Ha pedig dohányzik, a rossz lehelet újabb érv a leszokás mellett.
Krónikus szájszag
A rossz lehelet „fogadói” ugyanis általában nem szívesen tesznek róla említést. Sokszor még a házastárs vagy a legjobb barát is inkább hagyja, hogy magától jöjjön rá az ember. Ezért érdemes kipróbálni egy egyszerű kísérletet. Vattacsomóval dörzsölje végig a nyelvét, az ínyét, a száját, majd szagolja meg. Ájulás környékezi? Ez esetben talán magyarázatot kapott az indok nélkül lemondott randevúkra, a sietve lezárt beszélgetésekre.
A krónikus rossz leheletet az esetek 90 százalékában a nyelv hátsó részén (ahova a legtöbben elfelejtenek benyúlni a fogkefével!) elszaporodó bűzkeltő baktériumok okozzák. Valójában illékony kénvegyületek szagát érezni, ugyanazokét, amelyektől a záptojás bűzlik. A baktériumok nagy előszeretettel bújnak meg és szaporodnak sötét, nehezen hozzáférhető helyeken, ezért olyan fontos a fogselyem használata. Így eltávolítható a fogak közé lerakódott lepedék és az ott tenyésző baktériumok is, amelyekhez a fogkefe nem fér hozzá.
Mindenképpen keresse fel évente kétszer fogorvosát szájhigiénés kezelés céljából! Így – többek között megelőzhető a fogínygyulladás, a rossz lehelet másik gyakori oka. Az ételmaradék részecskéiből a szájban lepedék és fogkő képződik, abban pedig hemzsegnek a szuvasodást és a rossz leheletet okozó baktériumok.
Az egészséges szájban a nap folyamán termelődő normális mennyiségű elhalt sejt a nyálba kerül, majd lenyeljük és megemésztjük anélkül, hogy szájszagot okozna. A nem egészséges szájban viszont a lepedék túltengése miatt kevesebb a nyál, így kiszárad, és gazdája reggel rossz lehelettel ébred.
A fogorvosok a következő leheletfrissítő technikát ajánlják a szájszagtól szenvedőknek:
- Alapos egyszeri szájhigiénés kezelés (fogorvosnál).
- Naponkénti fogselyemhasználat.
- Naponta háromszori fogmosás.
- Nyelvkaparó használata.
5 tipp a jobb leheletért
- Öblítse ki a száját 225 ml vízben feloldott 1/2 teáskanál sóval. Ezt a módszert munkahelyen, „vészhelyzetben” alkalmazza.
- Egy pohár vízben elkevert teáskanálnyi szódabikarbóna kitűnő házi leheletfrissítő. Fogmosásra is alkalmas a fogkefére tett, vízzel kevert szódabikarbóna.
- Fluoridos fogkrémmel mosson gondosan fogat (lehetőleg naponta háromszor), ne hagyja ki a nyelve hátsó részét és a szájpadlását sem. Ne feledkezzen meg a fogselyemről, valamint a rendszeres fogászati ellenőrzésről és a szakszerű, fogorvos által végzett fogtisztításról sem.
- A szájban körülbelül 30 másodpercig forgatott, vízzel egyenlő arányban elkevert 3 százalékos hidrogén-peroxid oldat segíthet a rossz lehelethez hozzájáruló savképző baktériumok semlegesítésében. (A fogorvosok azt ajánlják, hogy a hidrogén-peroxid használatát korlátozzuk heti két alkalomra.)
- A szájvíz, a cukormentes menta, édesség vagy rágógumi vagy a leheletfrissítő elleplezi a szájszagot – de csak ideig-óráig.
Fogselyem használata
A fogselyem a száj higiéniájának fontos része, hiszen olyan hely ékről távolítja el a lepedéket, ahova a fogkefe nem ér el. A kapható fogselyemfajták mind jó minőségűek, ezért azt válassza, amelynek a használatát a legegyszerűbbnek találja. A fogászati szalagnak is nevezett széles fogselyem azoknak jó, akiknek a fogai között nagyok a hézagok, vagy sok a fogazatukban a híd. A viasszal bevont fogselymet könnyebb becsúsztatni a szorosan egymás mellett álló fogak közé. A „szivacsos” típus pedig kevésbé horzsolja az ínyt.
- Miért szükséges leszedetni a fogkövet?
- Mi a teendő egy bölcsességfog eltávolítása után?
- Teendők foghúzás után – ezekre figyelj!
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
- Egy 45 cm hosszú fogselyemdarabból 15-20 cm-t tekerjen rá finoman egyik keze középső ujjára, ügyelve, hogy ne szorítsa el a vérkeringést. A többit a másik keze középső ujjára tekerje, majd mindkét hüvelyk- és mutató ujjával fogj a meg a selyemzsinórt. Két elülső foga között finoman húzogassa a selymet, majd C alakban hurkolja rá valamelyik fogra.
- Csúsztassa fel a fogselymet majdnem az íny vonaláig, majd vissza, és ezt többször ismételje meg, de „fűrészelő” mozdulatokat ne végezzen. Ezután húzza ki metszőfogai közül, és egyik ujjáról tekerjen le egy tiszta darabot. Helyezze az egyik metszőfog és valamelyik oldalsó szomszédja közé a fogselymet, és ismételje meg a fenti műveletet.
Leheletfrissítők
A leheletfrissítő szerek, édességek és a kereskedelmi forgalomban lévő szájvizek a szag átmeneti leplezésénél többre nem alkalmasak. Azok a készítmények, amelyek fel is veszik a harcot a szájszaggal, csak fogorvoson keresztül szerezhetők be. Ideális esetben olyat kapunk, amely elpusztítja a baktériumokat, és semlegesíti az illékony kénvegyületeket is.
A rossz lehelet egyéb okai
Van, amikor a rossz lehelet genetikailag öröklődik. Ez esetben különleges száj öblítőkre és fogkezelési programokra lehet szükség. Ne feledjük azt sem, hogy krónikus rossz leheletet idézhet elő a dohányzás, egyes betegségek (cukorbetegség, máj elégtelenség) és gyógyszerek is.
Annak megállapítására, hogy orvosi vagy genetikai jellegű-e a probléma, fogorvosunk a legalkalmasabb személy. Ma már sok fogorvos fel van szerelve azzal a különleges műszerrel, amely az illékony kénvegyületek mennyiségét méri a szájban. Segítségével pontosan megállapítható, mi a baj, és a javulás is nyomon követhető.
Ez állt a háttérben?
Ha a betegség és a genetikai hajlam kizárható, a rossz lehelet oka főleg a szájon belül keresendő. Íme egy rövid lista:
1. Ínygyulladás
Az íny puha, piros és duzzadt, és gyakran vérzik is. Az íny szélén felgyülemlett lepedék és fogkő, vagy a fogkefével, fogselyemmel való durva dörzsölés okozza.
2. Fogszuvasodás
A baktériumok megtámadják a fogakat. A szuvasodást a lepedék okozza.
3. Baktériumok a nyelven
A nyelv hátsó részét a legtöbben elfelejtik megtisztítani a fogkefével, ezért a bűzbaktériumok itt telepednek meg a legnagyobb előszeretettel.
4. Ételmaradék
A fogak közé ragadt apró ételdarabkák kitűnő célpontot nyújtanak a szagkeltő baktériumoknak.
5. Lepedék
Ételdarabkák, baktériumok és nyál keveréke. Mikroszkopikus, filmszerű rétegként vonja be a fogat.
6. Fogkő
Az íny és a fogak közé ragadt szilárd anyag. A lepedék alakul át fogkővé, ha fogkefével vagy selyemmel nem tisztítják le megfelelően.
7. Kilélegzett levegő
A tüdőből kiáramló levegő felveheti a cigarettái üst vagy a nemrég fogyasztott halas, zsíros, vörös- vagy fokhagymás étel szagát.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.