8 + 1 jó tanács a stresszes helyzetek megfelelő kezelésére
Legközelebb, amikor egy stresszes helyzetben kezdünk dühbe gurulni vagy szorongani, jussanak eszünkbe a következő tanácsok.
1. Ne vegyük a szívünkre!
Az optimisták a kudarcokat nem saját hozzá nem értésük bizonyítékának tekintik, hanem szerencsés véletlennek, amely jelzi, hogy más megközelítéssel kell próbálkozniuk. Nézzük például az adóellenőrzést! Az optimista nem azon siránkozik, hogy megint szörnyű pechje van, hanem inkább jó alkalomként fogja fel pénzügyei rendbetételére, sőt reménykedik, hogy talán még némi pénzt is visszakaphat, ha kiderül, hogy az adóhivatal tévedett. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne vállaljuk a felelősséget a hibáinkért. Ám az optimista a felelősséget felvállalva tanul a hibából és továbblép, ahelyett hogy sanyarú sorsán keseregne.
2. Legyenek reális elvárásaink!
Egész biztosan csalódáshoz és frusztrációhoz vezet, ha túl nagyok az elvárásaink. Ha tehát arra számítunk, hogy a téli üdülésünk során tervbe vett kilencnapos hajóút az első pillanattól az utolsóig tökéletes és zavartalan lesz, hogy minden új ismerőssel azonnal szoros barátságot köthetünk, vagy hogy biztosan kijövünk abból a nem túl sok pénzből, amit erre a célra félretettünk, akkor szinte biztos, hogy csalódások érnek. Jobban tesszük, ha úgy lépünk a fedélzetre, hogy tudjuk, a dolgok ugyan néha nem a terveink szerint alakulnak, de a napsütésben fürdő szigetek közt hajókázni februárban így is összehasonlíthatatlanul jobb, mint odahaza a havas esőben caplatni.
3. Aggódjunk konkrétan!
A pozitív hozzáállásra való törekvés nem azt jelenti, hogy nem lehetnek aggodalmaink, inkább azt, ahogyan kezeljük őket. Írjuk le azt, ami aggaszt, beszéljünk róla egy barátunkkal, öntsük szavakba, ami bánt. Valahogy így: „Félek, hogy a férjem elveszíti a munkáját, mert elbocsátások vannak az üzemben, ahol dolgozik.” Ez sokkal pozitívabb annál, mint ha a család azonnali általános anyagi csődjét vizionálnánk. A konkrét dolgok miatti aggodalom kevésbé kimerítő és ártalmas, mint az általános jellegű szorongás, amely kevésbé logikus, kevésbé hatékony reakciókhoz vezethet.
4. Csak vidáman!
„Ha megjátszunk valamit, végül lehet, hogy magunk is elhisszük”, állítja Dávid Myers, a michigani Hollandben működő Hope Főiskola pszichológia-professzora (már a főiskola neve is biztató: hope = remény). „Ha az embereket ráveszik, hogy mosolyogjanak, jobban is érzik magukat, míg ha morcos arccal járnak-kelnek, úgy érzik, hogy az egész világ morcosan néz vissza rájuk.” így tehát nincs más hátra, vágjunk vidám arcot! Viselkedjünk úgy, mintha derűlátók, nyitottak és jókedvűek lennénk. Valamely érzelem eljátszása sok esetben a tényleges érzelmet is előidézheti.
- Tényleg beteggé tehet a stressz?
- Ginszeng és a stresszoldás
- Szorongáscsökkentők
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
5. A tartós boldogságnak nem a pénz a forrása
Az egyik legmakacsabb tévhit szerint, ha valaki gazdag, híres vagy a hatalom birtokosa, automatikusan boldog is. Pedig gyakran ennek éppen az ellenkezője igaz, vagyis a sikeres emberek között sokan vannak, akiknek az élete céltalanná válik, elvesztik a kapcsolatot az emberekkel, nem tisztelik az értékeket és boldogtalanok. Hihetetlenül hangzik? Pedig bebizonyosodott, hogy azok az átlagemberek, akik nagy összeget nyernek a lottón, egy évvel később semmivel sem érzik magukat boldogabbnak, mint a nyeremény előtt. Tanulság: foglalkozzunk azokkal a dolgokkal, amelyek boldoggá tesznek, s ne mások mércéjével mérjük magunkat.
6. Időbeosztás
A boldog emberek maguk osztják be az idejüket. Megtanulják, hogyan kell nemet mondani, ha valamit nem akarnak megcsinálni, vagy ha nincs rá idejük.
7. Lássuk meg a dolgok jó oldalát!
Tegyük fel, hogy 20 vendéget várunk vacsorára, és elromlik a mosogatógép. Ahelyett, hogy kétségbe esnénk, hogy a rengeteg tányért el kell mosogatni, vegyünk csinos papírtányérokat, és örüljünk annak, hogy így egyáltalán nem kell mosogatni.
8. Tanuljunk meg megbocsátani!
Azok, akik nem haragtartók, gyakran jobb egészségi állapotban vannak, mint a mérgesek. Egy tanulmány készítői például azt találták, hogy amikor a vizsgálati alanyok fájdalmas emlékeket vagy másokkal szembeni haragot idéztek fel, sokkal stresszesebbek voltak – magasabb volt a vérnyomásuk, és gyorsabb a pulzusuk -, mint akkor, amikor elképzelték, hogy megbocsátanak haragosaiknak. A fizikai mutatók mellett nem elhanyagolhatók a megbocsátás érzelmi előnyei sem.
Azok, akik őszintén meg tudnak bocsátani a nekik fájdalmat okozó személyeknek, utána gyakran mondják, hogy úgy érzik, mintha nagy tehertől szabadultak volna meg. Megkönnyebbülnek, és béke költözik a lelkükbe. Egy vizsgálat során egy hathetes, a megbocsátásról szóló tréning résztvevői jelentősen derűlátóbbnak bizonyultak még hónapokkal később is, és konfliktusaikban sokkal hajlamosabbak voltak a megbocsátásra, mint a kontrollcsoport véletlenszerűen kiválasztott tagjai.
+1. Jó tanácsok a könyvesboltból
A stressz komoly gondokat okoz társadalmunkban, s jó néhány orvos, terapeuta és lelki gondozó írt már könyvet a témáról. Ezekben a könyvekben sokféle tanácsot, tippet és programot találhatunk és esetleg választ kaphatunk problémáinkra is. Segítenek megbirkózni olyan helyzetekkel, mint a gyász, a depresszió, a kiállhatatlan főnök okozta bosszúságok, a rossz házasság, illetve a pénzügyi nehézségek vagy problémás gyermekek miatt érzett aggodalom. Szinte biztosak lehetünk abban, hogy minden nagyobb könyvesboltban vagy könyváruházban tucatszám találunk olyan könyvet, amely segít a stresszt okozó problémák kezelésében.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.