Szívbetegség okozója a magas koleszterin szint (LDL – rossz koelszterin)
A koleszterin-mítosz
1913-ban Dr. Antischkov orosz tudós úgy gondolta, rábukkant a szívbetegség kialakulásának okára: felfedezte, hogy szívbetegség alakul ki a koleszterinnel táplált nyulakban. Arra viszont nem jött rá, hogy a nyulak, mivel növényevők, nem rendelkeznek az állati zsiradék feldolgozásához szükséges eszközökkel.
Mivel a szívbetegségben szenvedő emberek artériáiban a zsíros lerakódások szintén magas szintű koleszterint tartalmaztak, a kutatók úgy gondolták, hogy ez a vér magas koleszterintartalmának eredménye, melyet valószínűleg a túlzott koleszterin bevitel okozott.
Egy ilyen egyszerű elképzelésnek számos vonzereje van, és még manapság is sok orvos tanácsolja a betegeinek az alacsony koleszterintartalmú étrend fogyasztását – a pozitív kutatási eredmények konzisztens hiánya ellenére. Ha a koleszterin-teória igaz lenne, akkor azt várhatnánk, hogy a szívbetegség előfordulása a magas koleszterintartalmú étrendet fogyasztó páciensek esetében szintén magas lesz, mivel az étkezések során elfogyasztott koleszterin megemelné a vér koleszterinszintjét, és a vér koleszterinszintje megbízható előhírnöke a szívbetegségnek.
Tápanyag | kalória | omega-6 |
---|---|---|
hal | 320 | 100 |
hús | 232 | 120 |
tojás | 233 | 655 |
A koleszterin-teória vizsgálata
Dr. Alíin-Slater a Kaliforniai Egyetemről úgy döntött, hogy aláveti egy próbának a koleszterin-elméletet:4 „Mi, mint mindenki más, meg voltunk győződve arról, hogy ha a táplálkozás során koleszterint viszünk be a szervezetbe, az növeli a koleszterinszintet. Aztán elgondolkodtunk. A régebbi kutatások során nem vizsgálták, mi történik a vér koleszterinszintjével, amikor koleszterinben gazdag tojással egészítjük ki az étrendet”.
Dr. Alfin-Slater kiválasztott ötven, normális vérkoleszterin szinttel rendelkező felnőttet. A vizsgálati alanyok fele napi két tojást kapott (egyéb, koleszterinben gazdag ételek mellett, melyek a megszokott étrendjük részét képezték) nyolc héten keresztül. A csoport másik fele naponta egy plusz tojást kapott négy héten keresztül, majd két plusz tojást a következő négy hét során. Az eredmények semmilyen változást nem mutattak a vér koleszterinszintjében. Ahogy azt később Dr. Alfin-Slater megjegyezte:
- A szívbetegség alternatív terápiás gyógyítása
- Szívbetegek gyógyszeres terápiája
- Szívbetegség – rehabilitáció, diéta, szex
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
„Az eredményeink láttán mi magunk is meglepődtünk.”
További három kutatás során szintén nem mutattak ki semmiféle emelkedést a vér koleszterinszintjében, amikor a vizsgált alanyok étrendjébe plusz tojásokat iktattak be. Valójában a brit kormány által felállított tanácsadó bizottság, amely azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja meg „az étrendbeli irányelvek összefüggéseit a kardiovaszkuláris betegségekkel”, már 1974-ben kiadott egy nyilatkozatot, mely szerint:
Az észak-amerikai eszkimók mindig is rejtélyes népcsoportnak minősültek a koleszterin-elméletet illetően.
Hagyományos étrendjük – mely legfőképp fókahúson alapszik – az egyik legmagasabb koleszterintartalmú étrend az őslakosok közt, ám a kardiovaszkuláris betegségek rátája a legalacsonyabbak közt van. Egy másik, koleszterinben gazdag étel a garnélarák. A Rockefeller Egyetem által nemrégiben végzett kísérlet során a vizsgálatban résztvevő alanyok vagy három adag (300 g) rákot vagy két nagy tojást kaptak naponta, melyek mindegyike 580 mg koleszterint juttatott a szervezetbe. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a résztvevők vérében mind a jó HDL-koleszterin, mind a rossz LDL-koleszterin szintje megemelkedett, amit úgy értelmeztek, hogy egyik étrend sem változtatta meg jelentősen a kardiovaszkuláris betegség kockázatának mértékét.
Napjainkra már világossá vált, hogy nincs szoros kapcsolat az étellel magunkhoz vett koleszterin és a szívbetegség közt.
Az állati eredetű fehérjék növényi fehérjékkel (különösen szójával) való felváltása jelentős mértékben csökkenti a vér koleszterin- és zsírszintjét, ezáltal csökkentve a rizikót. A jótékony hatás már napi egy adag tofu, illetve két csésze szójatej fogyasztásakor is tapasztalható.”
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.