Mi a veserák? Mi a tünetei és hogyan kezelhető?
Vese nélkül az ember rövid idő alatt meghal. A vese a vizeletürítéssel szabályozza a szervezet só- és folyadékháztartását, valamint kiszűri a vérből a mérgező anyagokat és az ártalmas anyagcsere-melléktermékeket. A vese páros szerv.
Mi a veserák?
Veserák néven foglaljuk össze a vesesejtes rákot (hipernefróma, vesekarcinóma, avagy a vese adenokarcinómája), valamint a vesemedence és a húgyvezeték rákját. A felnőttek körében a vesesejtes rák a leggyakoribb forma (85 százalék); tíz százalékot tesznek ki a húgyúti rákok, míg a maradék kb. öt százalék vesemedencerák.
Gyerekekben és serdülőkben nagyon ritka a veserák – az ő esetükben a vesét érintő Wilms-tumor (nefroblasztóma), a szarkóma és a limfóma gyakori. Az alábbiakban a felnőttek veserákjáról lesz szó.
- Petefészekrák vizsgálat (tumormarker)
- Vastagbélrák megelőzése, műtéti kezelése
- Tüdőrák és okai, emfizéma, megelőző táplálkozás
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Dohányzás
Az első helyen az aktív és passzív dohányzás áll: a legnagyobb rizikót a nikotin és a cigarettában lévő egyéb káros anyagok jelentik. A kockázat a naponta elszívott cigarettákkal és a dohányzás idejével arányosan nő. Annál nagyobb az időskori veserák kockázata, minél fiatalabb korban kezd dohányozni valaki.
A passzív dohányosokra is igaz, hogy minél hosszabb ideig van kitéve szervezetük a dohányfüst káros anyagainak, annál nagyobb a veserák veszélye.
Fájdalomcsillapítók
Korábban sok – fejfájás, izom- vagy végtagfájdalom ellen szedett – fájdalomcsillapító tartalmazott egy fenacetin nevű hatóanyagot. A vény nélkül kapható fenacetin készítményekkel kapcsolatban fölmerült a gyanú, hogy hosszú távon hozzájárulnak a veserák kialakulásához.
Az Európai Unió országaiban jelenleg elérhető vényköteles és vény nélkül kapható fájdalomcsillapítóknak csak egy részében van fenacetin. Érdemes ellenőrizni a dobozon vagy a betegtájékoztatón, hogy mit tartalmaz a gyógyszer, különösen, ha nem európai országban vásároltuk. Ezeket se szedjük azonban a javasolt időtartamnál tovább.
Örökletes hajlam
A veserák kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszhatnak, mindazonáltal az örökletesség csak az esetek egy százalékára jellemző. Az igen ritka Hippel-Lindau-kórban (örökletes betegség, amelynek során különböző szervekben alakulnak ki daganatok) szenvedők 30-45 százalékában jelentkezik veserák.
Orvosi okok
Elsősorban a nők vonatkozásában mutatható ki összefüggés a túlsúly és a rosszindulatú vesedaganatok között. Az orvosok és a kutatók úgy vélik, hogy ebben talán hormonális tényezők játszanak szerepet.
A krónikus veseelégtelenség miatt dializált betegek körében szintén gyakoribb a veserák kialakulása.
Mérgező és káros anyagokkal való érintkezés
- szerves oldószerek, elsősorban olyanok, amelyeket vegytisztításhoz használnak,
- üzemanyagok,
- kőolajtermékek,
- azbeszt,
- kadmium.
Tünetek
A veserákra is igaz, hogy minél hamarabb fedezik föl, annál jobban kezelhető, és annál nagyobb a gyógyulás esélye. Kezdetben semmilyen jellegzetes panasz nem utal a betegség jelenlétére, s az esetek többségében (több mint 85 százalékában) a daganatot véletlenül fedezik föl, például ultrahangvizsgálat kapcsán.
Az első panasz, illetve figyelmeztető jel a deréktáji fájdalom, illetve a vérvizelés. Nem árt azonban fölfigyelni az alábbi, kevésbé jellegzetes tünetekre, amelyek a derékfájással és a vizeletben megjelenő vérrel egy időben észlelhetők.
A tünetek:
- étvágytalanság,
- vérszegénység (anémia),
- gyakori hőemelkedés,
- indokolatlan fogyás,
- fáradtság, levertség,
- férfiak esetében here körüli vénatágulat.
Ha a fenti tüneteket észleli, keresse fel orvosát!
Korai felismerés és diagnózis
A veserák kimutatására nincs szűrőprogram. Aki azonban a rizikócsoportok valamelyikéhez tartozik (dohányzik, örökletes betegsége vagy krónikus veseelégtelensége van, foglalkozásánál fogva rendszeresen érintkezik mérgekkel vagy káros anyagokkal, túlsúlyos, vagy hosszabb időn keresztül szedett fenacetin-tartalmú gyógyszereket), beszéljen orvosával. Lehet, hogy érdemes évente ultrahangvizsgálatra mennie.
Laboratóriumi vizsgálatok
A laboratóriumban vér- és vizeletvizsgálatot végeznek. Figyelmeztető jelnek számít, ha a vizeletben vért találnak. A vérképben veserákra utalhat a vérszegénység, valamint bizonyos kórosan megváltozott értékek, mint egyes vérfehérjék, specifikus enzimek szintjének az emelkedése vagy a fokozott vérsejtsüllyedés.
Képalkotó diagnosztikai eljárások
A veserák kimutatására az alábbi képalkotó eljárásokat használják:
- ultrahangvizsgálat,
- CT-vizsgálat,
- MR-vizsgálat (csak ha a beteg érzékeny
- a CT során beadandó kontrasztanyagra),
- angiográfia (az erek röntgenvizsgálata) (csak kivételesen, speciális anamnézis esetén alkalmazzák),
- csontszcintigráfia (ha a fizikális vagy laboratóriumi vizsgálat csontáttétek gyanúját veti föl).
A képalkotó diagnosztikai eljárásokkal nagyon jól kimutathatók a daganatok és azok pontos elhelyezkedése. Arra is alkalmasak, hogy egyidejűleg meg lehessen vizsgálni a vese ereit és az alsó fő gyűjtőeret, valamint hogy az esetleges áttéteket ki lehessen mutatni a környező szervekben. Különösen a környéki nyirokcsomók, a máj és más hasüri szervek lehetnek érintettek. A leletek kiindulópontul szolgálnak a műtéti kezelés megtervezéséhez. Az alkalmazandó képalkotó eljárást az orvos a beteggel együtt választja ki, figyelembe véve a kórtörténetet.
Szövetmintavétel bőrön át
Nem minden vesetumor rosszindulatú, ezért ezekben az esetekben először biopsziával szövetmintát vesznek, amelyet a kórboncnok megvizsgál. A további lépések az eredménytől függnek.
Műtét helyett esetenként végezhetnek például úgynevezett rádiófrekvenciás ablációt, amikor a bőrön át drótot vezetnek a daganatba és rádiófrekvenciás energiával (hővel) elroncsolják azt.
A vesetumorok kezelésében négyféle eljárást alkalmaznak:
- műtét,
- célzott gyógyszerterápia,
- immunterápia,
- sugárkezelés (metasztázisok kezelésére).
Műtét
A legelső választás az operáció, amelynek célja a daganat teljes egészében való eltávolítása. Amennyire csak lehet, meg kell kímélni a vesét. Akkor is végezhető műtét, ha már vannak áttétek: ilyenkor az érintett vesét teljes egészében eltávolítják, majd egy második műtéttel megpróbálják kivenni a metasztázisokat is. Ezen a módon elvben még az áttéteket adó vesedaganatok is gyógyíthatók.
Célzott gyógyszeres kezelés
A veserákok kezelésében nagy előrelépést jelentett a célzott gyógyszeres (targeted) terápia bevezetése. A gyógyszerek elzárják a daganatot ellátó vér- és nyirokereket, ezért a daganat oxigén és tápanyagok hiányában nem képes tovább növekedni. A készítmények elsősorban a daganatszövetre hatnak, az egészséges szöveteket nem befolyásolják. A kezelőorvosnak tisztában kell lennie az esetleges – ritkán fellépő, ám igen súlyos – mellékhatásokkal, ilyen lehet a hasnyálmirigy gyulladás, továbbá a szív- vagy májelégtelenség. A gyógyszerek ezért csak igen alapos ellenőrzés mellett adhatók.
Immunterápia
Az immunterápiát műtét után alkalmazzák, célja a szervezet védekezőerőinek mozgósítása a visszamaradt daganatsejtek legyőzésére. Ehhez az immunrendszer hírvivő anyagait használják fel, például az interferon-alfát vagy az interleukin-2-t: mindkét vegyület aktiválja
az immunvédekezést és megakadályozza az elfajult sejtek szaporodását. A szakértők azonban egyelőre ellentmondásosan ítélik meg az immunterápia sikerességét.
Gondozás és kilátások
A sikeres kezelést rendszeres kontrollvizsgálatok követik: az első öt évben háromhavonta, majd hathavonta, végül pedig évente végeznek ultrahangvizsgálatot.
A veserák ma már jól kezelhető és meg is gyógyítható. A diagnosztizált betegek aránya nő, ennek ellenére egyre kevesebb ember hal meg a betegségben. Az ötéves túlélés napjainkban körülbelül 75 százalék.
Új gyógyszerek: a tirozin-kináz-gátlók
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.