• rák

Rákellenes anyagok a természetből, mit fogyasszunk?

A természet nem csupán olyan élelmi­szerekkel lát el minket, amelyek energiát szol­gáltatnak alapvető életműködéseink fenntartá­sához. Olyan növényekkel is megajándékoz, melyeknek hatóanyagai segítenek az egészség megőrzésében. Olyan összetevőkről van szó, amelyekkel bőségesen el volt látva a kőkorszak embere – ellentétben a modern kor emberével.

Mi is a titokzatosan hangzó másodlagos növé­nyi anyagok lényege?

A növények emészthető, valamint az energiaellátáshoz vagy építő­anyagként felhasználható összetevőket, fehérjé­ket, szénhidrátokat és zsírokat, illetve olajokat termelnek. Ezen túlmenően állandó utánpót­lást biztosítanak olyan anyagokból is, amelye­ket az ember maga nem képes előállítani. Ide tartoznak a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, amelyekből viszonylag csekély mennyiségek is elegendőek, de esszenciális aminő- és zsírsavak is, amelyekből viszont lényegesen nagyobb mennyiségekre van szük­ség.

Emellett a növények rostokat is tartalmaz­nak, amelyek fontos funkciót töltenek be szer­vezetünkben: megkötik a méreganyagokat, jelentősen befolyásolják a bélflórát, a bélben uralkodó kémhatást, a bél gyulladásos reakció­it, és serkentik a bélmozgásokat. A bélben élő baktériumok a rostok egy részét táplálékul használják fel, és vitaminokat, zsírsavakat állítanak elő belőlük, amelyek azután ismét a szervezet körforgásába kerülnek.

A fentieken kívül a növények további olyan anyagokat tartalmaznak, melyeknek elsődleges funkció­ja nem a test energiaellátása, hanem egyes fontos funkciók lehetővé tétele és irányítása az anyagcserében.

Másodlagos növényi anyagok

Ezzel az összefoglaló névvel kémiai szempont­ból nagyon különböző anyagok igencsak népes csoportját illetjük, olyanokat, amelyek kizáró­lag növényekben fordulnak elő. Ellentétben a tápanyagokkal, például a szénhidrátokkal, fehérjékkel, zsírokkal és rostokkal, amelyek a növény elsődleges anyagcseréje folyamán kelet­keznek, a másodlagos növényi anyagok a má­sodlagos anyagcsere termékei.

A másodlagos anyagcsere intenzitása azonban minden nö­vény esetében más és más. Míg egyes növénycsaládok sokféle és nagy mennyiségű másodla­gos növényi anyagot termelnek, addig mások­ban alig találunk ilyeneket.

Természetes sokféleség

Egyelőre azt sem tudjuk, hányféle másodlagos növényi anyag létezik egyáltalán. Eddig mint­egy harmincezer különbözőt fedeztek fel a ku­tatók, ebből több mint tízezret ehető növé­nyekben. Feltételezik azonban, hogy ez csupán a töredéke lehet az összes létező SPS-nek, me­lyek valós számát hatvan- és százezer közé te­szik. Ide sorolhatók például a növények szín­anyagai, illetve olyan anyagok, amelyek a bak­tériumok és gombák támadásaitól vagy a káros UV-sugárzástól védenek, vagy a növekedési folyamatok irányításában vesznek részt.

Ha a táplálékkal együtt fogyasztjuk el ezeket az anyagokat, ahogy kőkorszaki elődeink is automatikusan, naponta és nagy mennyiség­ben tették, akkor az emberre is védő hatást gyakorolhatnak, amennyiben például nemcsak az immunrendszert erősítik, hanem az anyag­cserét is kedvezően befolyásolják, a sejtkárosító szabad gyököket semlegesítik, sőt a rákos sejte­ket is leküzdik.

Az, hogy táplálékunkban mekkora a másodla­gos növényi anyagok aránya, erősen függ a táp­lálék összetételétől. A (közel) SPS-mentes élel­miszerek arányának drasztikus növekedése miatt az ellátottság – különösen az utóbbi évtizedekben – extrém módon visszaesett. A növénytermesztés modernizálása, valamint a fogyasztók vásárlási és étkezési szokásai oda vezettek, hogy a gabonafélék és a gyümöl­csök cukortartalmát mind jobban növelték, a másodlagos növényi anyagok mennyiségét pedig egyre csökkentették, többek között azért is, mert ezek gyakorta sajátos ízűek, részben egy kicsit keserűek.

Másodlagos növényi anyagok igazolt rákellenes hatással

A másodlagos növényi anyagokat kémiai fel­építésükből kiindulva különböző alcsoportok­ba sorolhatjuk, miközben egész sor olyan to­vábbi anyag létezik, amely nem sorolható be ebbe a rendszerbe. Ezeknek az alcsoportoknak egyes képviselői fontos, az egészséget támogató anyagokat tartalmaznak, amelyek erős rákelle­nes hatással is bírnak. A következő négy má­sodlagos növényi anyag például fontos szerepet tölt be a rák megelőzésében és gyógyításában.

1. Kvercetin

A kvercetin a polifenolok csoportjába tartozó másodlagos növényi anyag, amely rendkívül pozitív hatást gyakorol az emberi anyagcserére.

A kvercetin segítségével tehát növelhető a kemoterápia és a sugárkezelés ha­tékonysága. Alkalmazásával egyidejűleg azon­ban a szénhidrátbevitelt is jelentősen csökken­teni kell, mert csak így lehet ténylegesen haté­kony az erjedéses anyagcsere gátlása és az égés aktiválása.

A mindennapi táplálék kvercetin tartalma saj­nos nem határozható meg pontosan. Mivel azonban a búzaliszt és a cukor nem tartalmaz értékelhető mennyiséget, ezeknek az alap­anyagoknak a nagy aránya szinte szükségszerű­en túlságosan alacsony kvercetin bevitelhez is vezet. Jó kvercetin forrás ezzel szemben a hagyma, a snidling (metélőhagyma), a vörös áfo­nya, a birs, a bodzabogyó, a fekete berkenye (más néven arónia), a régi almafajták, a fekete ribiszke.

2. Rezveratrol

A málnában, szilvában, borszőlőben, de min­denekelőtt a vörösborban előforduló másodla­gos növényi anyagot, a rezveratrolt 1963-ban fedezték fel keserűfűfélékben. A rezveratrol a flavonoidok közé tartozik, és a fitoalexinek osztályába soroljuk. Antibiotikus hatású ve­gyület, amely a baktériumok és gombák elleni védekezést szolgálja. Ha kórokozók támadják meg a növényt, védekezésképpen rezveratrol képződik benne.

Ugyancsak rezveratrol termeléssel reagál a növény az erős stresszhatásra, például fokozott UV-sugárzás esetén vagy a levegő magas ózonkoncentrációjánál. Ponto­san ugyanez az antioxidatív hatás az, amely az embernél is szembeszökően pozitív hatású, ha elfogyasztja a növényt.

A rezveratrol:

• támogatja a szívet és a keringési rendszert, a zsíranyagcserét és az immunrendszert.
• megköti a szabad gyököket és csökkenti az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát, mert akadályozza a vérlemezkék összetapadá­sát. Ezenkívül csökkenti a „rossz” LDL kolesz­terinértéket, és így összességében javítja a vér­zsírértékeket.
• gyulladásgátló hatású, gátolja a herpeszvíru­sok és a gombák terjedését, valamint megaka­dályozza a mutációk és rákos sejtek létrejöttét.
• bizonyítottan hatásos mellrák ellen. Ez való­színűleg arra vezethető vissza, hogy hasonlóan hat, mint a fitoösztrogének (olyan növényi anyagok, amelyek hasonló felépítésűek és hatá­súak, mint a női ösztrogén hormon), és akadá­lyozza a rákos sejtek fejlődését.
• megkönnyíti a rákos sejtek elhalását, mivel gátlón hat egy bizonyos, a rákos sejt túlélése szempontjából döntő fehérjére, a nukleáris faktor kappa B-re. Ennek köszönhetően az apoptózis ismét aktiválódhat.

3. Salvestrol

A salvestrol a fitoalexinek csoportjába tartozik, feladata a behatoló baktériumok és gombák elleni védelem. Az emberi szervezetben el­pusztítja a daganatos sejteket, de úgy, hogy közben nem károsítja az egészségeseket.

Ennek a CYP1B1 enzimnek köszönhetően a daganatos sejtek az önmagában véve nem mérgező salvestrolból olyan anyagokat állíta­nak elő, amelyek pusztulásukat okozzák. Mivel csak fertőzés vagy gombás betegség hatására kezd a növény salvestrolt termelni, a modern haszonnövények, amelyek termesz­tését többnyire nagyvonalú növényvédőszer­használattal támogatják, már alig tartalmaznak belőle. Ráadásul részben keserű és csípős íze miatt előnyben részesítik azokat a fajtákat, amelyek kevés salvestrolt termelnek. Az ősi fajták ezzel szemben több keserű anyagot és csípős ízanyagot tartalmaznak.

A növényneme­sítés és a növényvédő szerek használata így ér­tékes rákellenes hatóanyagokat tüntet el a táplálékunkból. A legtöbb salvestrol még mindig a biogazdálkodásból származó zöldségben, gyümölcsben és fűszernövényben található, valamint azokban a régi fajtákban, melyek ter­mészetes keserűanyagait még nem küszöbölték ki nemesítéssel.

Jó forrásnak számít például: a zöldségek közül az articsóka, a padlizsán, az avokádó, a leveles zöldségek, a vízitorma, minden káposztaféle, a tök, az olajbogyó, a paprika, a rukkola, a szójababcsíra, a saláta­uborka, a zeller, a spárga, a spenót, a vadrépa, a cukkini.

4. Szulforafán

A másodlagos növényi anyagok közé tartozó szulforafán sejtkultúrákban és állatkísérletek­ben szintén gátló hatást fejtett ki a rákos sej­tekre. Feltehetőleg egyes, a sejt stabilitásáért és mozgékonyságért felelős, valamint a sejt bel­sejében zajló transzportfolyamatokban részt vevő fehérjék (mikrotubulusok) működőké­pességét gátolja. Ennek köszönhetően elpusz­tul a rákos sejt.

A szulfor­afán főként a keresztes virágúakban fordul elő, például a káposztában, mustárban, zsázsában, retekben, tormában, repcében és brokkoliban. Különösen sok szulforafánt tartalmaz a brok­kolicsíra, amely nagyobb élelmiszer-áruházak­ban kapható vagy az interneten rendelhető.

A legjobb növényi élelmiszerek mindennapos fogyasztásra

A megfelelő helyen termő, megfelelő időpont­ban betakarított természetes élelmiszerek telis­tele vannak vitaminokkal, ásványi anyagokkal, nyomelemekkel és másodlagos növényi anya­gokkal. Legjobb, semmivel sem pótolható for­rásai ezeknek a fontos építőköveknek.

A leg­jobb az egészben az, hogy a természet patikája egész évben nyitva tart:

• Vásárláskor feltétlenül ügyeljen arra, hogy csak érett és friss árut válasszon. Ellentétben az éret­lenül szüretelt növényekkel, ezekben található a legtöbb bioaktív anyag. Gyakran előfordul azonban, hogy a frissesség és az érettség nem hangolható össze, mert a terményt messziről szállítják. Éretlenül szüretelik például a banánt, a citrusféléket és a paradicsomot, majd hűtve, az érlelést késleltető gázokkal körülvéve szállít­ják, és ugyanígy tárolják mindaddig, amíg a boltokba kerülés előtt ismét más gázok (például a hormonszerűen ható etilén) segítségével fel­gyorsítják az érési folyamatot.[brbr]Bár az áru a bolt­ban frissnek és érettnek tűnik, vitamin- és nö­vényianyag-tartalma a természetes körülmények között érlelt terményekhez képest kifejezetten alacsonyabb. Ezért, ha csak lehetséges, vásárol­jon helyben termelt, szezonális terményeket.
• Számos faj esetében a héjban vagy közvetle­nül alatta helyezkednek el a biokatív növényi anyagok. Ezért például az almát, körtét, sárga­répát vagy uborkát fogyassza alaposan meg­mosva, de nem hámozva! Ezenkívül számos másodlagos növényi anyag elveszíti egészség­védő hatását, ha hosszasan fénynek vannak ki­téve. Ezért fogyassza el a zöldséget, gyümölcsöt amilyen gyorsan csak lehetséges.

A következő válogatásból kiderül, hogy a leghét­köznapibb élelmiszerek a legegészségesebbek.

1. Káposzta

Akinek a káposztáról elsőként a rossz szag és az unalmas egytálételek jutnak eszébe, az vagy sosem készítette még el annak rendje s módja szerint ezt a sokoldalú zöldséget, vagy egysze­rűen fogalma sincs róla, mi minden rejlik ben­ne. Közben pedig a fejes káposzta, a lilakáposz­ta, a feketekáposzta, a kelkáposzta, a fodros kel és az összes többi keresztesvirágú zöldségfaj, az élen a brokkolival, csordultig tele van rákelle­nes hatóanyagokkal, például glükózinolátokkal.

Ezek a kénvegyületek a sejtfalak roncsolásakor szabadulnak fel, és képesek arra, hogy megvédjék testünk sejtjeit a rákkeltő anyagok hatásától, valamint akadályozzák a daganatok kialakulását. Valósággal „lefegyver-zik” a rákkeltő anyagokat, és szabályozzák az ösztrogénháztartást. És mindezt ráadásul igen hatékonyan: már heti három-négy adag brok­koli számottevően csökkenti az emlő- és hólyagrák kockázatát.

Még a pankreász karcinómánál (hasnyámirigyrák) is, amely a legrövidebb túlélési idejű rákfajták közé tar­tozik, és amelynél a rákos őssejtek aránya kü­lönösen magas, hatékonnyá válik a terápia, ha a páciens a hatóanyagot a táplálékkal együtt veszi fel. És a ráadás: a glükózinolátok ezzel egyidejűleg védik a testi sejteket az örökítő-anyag károsodásától.

Konyhatipp: Mindig nagyon alaposan rágja meg a káposztaféléket, mert csak ebben az esetben érvényesülnek a rákellenes hatóanya­gok. Az erős hőhatás azonban csökkenti haté­konyságukat. Ezért lehetőleg párolóedényben készítse a brokkolit és a többi kelfélét is, vagy csak rövid ideig süsse serpenyőben. Fogyasz-szon nyersen is káposztaféléket, például saláta formájában. A retek is jó nyersen, és szintén gazdag glükózinolátokban.

2. Friss paradicsom

A paradicsom az utóbbi évtizedekben a ked­venc zöldségek listájának élére kerül, nem utol­sósorban a mediterrán konyhának köszönhe­tően, amely elképzelhetetlen volna nélküle. Különösen igaz rá, hogy a természet pazarló bőséggel látta el értékes anyagokkal – feltéve persze, hogy a növényen érhetett be. Ugyanis csak ebben az esetben van tele ásványi anya­gokkal, vitaminokkal és másodlagos növényi anyagokkal.

Rákellenes hatása többek között a likopin érdeme, amely a karotinoidok közé tartozik, és amelynek egyúttal a paradicsom étvágy­gerjesztő, világító piros színe is köszönhető. A legtöbb, hőre érzékeny másodlagos növényi anyaggal és oxigéntartalmú karotinoiddal el­lentétben a likopinnak éppen hogy szüksége van erre a hőre ahhoz, hogy hatóanyagai érvé­nyesülni tudjanak.

A napon érlelt paradicso­mokból készített sűrítményben, valamint a főtt, pürésített termékekben a legmagasabb a hasznos anyagok koncentrációja. Mivel a pa­radicsomos ételek többnyire értékes növényi olajokkal (például olívaolajjal) készülnek, szer­vezetünk különösen jól képes hasznosítani a likopint.

Konyhatipp: Fokhagymával és szőlőmag- vagy dióolajjal gazdagítva a paradicsomleves az egyik legideálisabb táplálék a rák megelőzésére. Készítse lehetőleg szabadföldi paradicsomból és ősi fajtákból (ilyenekhez esetleg biozöldség-termesztőknél juthat). Ezeknek lényegesen ma­gasabb a likopintartalmuk, mint az újabb ne­mesítéseknek.

3. Hagyma és fokhagyma

A hagyma és a fokhagyma az ázsiai és a medi­terrán konyhában is kedvelt összetevő, amely­nek a fogások végső ízvilágukat és fűszerességüket köszönhetik.

A két, egymással is jól harmonizáló zöldség­féle ezen túlmenően különösen hatékony rák­ellenes szer is. Értékes összetevői főként az erő­teljes aromájú kénvegyületek közé tartoznak, mint például az alliin is. Ám csak a sejtfalak szétrombolásának hatására alakul az alliin allicinné, ami a fokhagyma jellegzetes szagát ad­ja, és aminek a hagymafélék rákellenes hatása is köszönhető.

A hagymafélék ezenfelül polifenolokat, például kvercetint is tartalmaznak

Védik szervezetünket a rákkeltő anyagoktól, gátolják a rákos sejtek növekedését, amennyi­ben aktiválják az égésen alapuló anyagcserét, miközben gátolják az erjedést. A kvercetin ezenkívül igen hatékony a veszélyes rákos ős­sejtek ellen is. Sajnos egyre több olyan hagy­mafajta létezik, amelyben éppen ezeket a hasz­nos összetevőket küszöbölték ki a nemesítések során, mert többek között ezek felelősek a hagymaaprításkor tapasztalható könnyezésért is. Ezért válasszon inkább minél csípősebb hagymákat, még akkor is, ha alaposan megrí­katják.

Konyhatipp: A hasznos összetevők jobb érvé­nyesülése érdekében aprítsa kicsire a hagymát és a fokhagymát felhasználás előtt, és hagyja állni körülbelül tíz percig, mielőtt felhasználja. Ha egy kevés olaj kíséretében fogyasztja el, to­vább növelheti hatékonyságát. Arra azonban ügyeljen, hogy az allicin nem hőálló. Ezért a fokhagymát mindig utólag keverje az ételhez, és ne hevítse fel. Fogyasszon minél gyakrabban nyers hagymát és fokhagymát, például salátá­ba, tzatzikibe keverve.

4. Citrusfélék

Már a hámozásnál feltűnik a felszálló illatok miatt, hogy ezekben a színes gyümölcsökben jóval több rejlik, mint a rengeteg C-vitamin. A kezeletlen héjú citrusfélék frissen és véko­nyan hámozott héjából felszálló illóolajok illata a benne található terpénekből származik.

A héjak még számos más igen aktív növényi anyagot és nagy mennyiségű polifenolt tartal­maznak, amelyek többek között erőteljes gyul­ladáscsökkentő hatásukról ismertek. Ezek a bioaktív anyagok ráadásul közvetlenül avat­koznak bele a rákos sejtek szaporodási ciklu­sába, és ezáltal gátolják a rákos növekedést. Az egészséges sejtek szintén jól járnak a növé­nyi anyagokkal, mert megvédik őket a szabad gyököktől, és előnyösen befolyásolják a méregtelenítési folyamatot. A citrusfélék továbbá az immunrendszert is erősítik, valamint elősegítik további növényi anyagok felvételét és növelik hatékonyságukat.

Konyhatipp: Használja ki a citrusfélékben rejlő lehetőségeket! Amikor például salátát készít, locsolja meg egy teáskanál citromlével, és íze­sítse finomra reszelt citrom- vagy narancshéj­jal, így növelheti a vitaminok, ásványi anyagok és másodlagos növényi anyagok felszívódásá­nak mértékét, és az olajat is védi az oxidáció­tól. A keserű narancslekvár narancshéjat tartal­maz, és mértékkel fogyasztva alkalmas reggeli­nek vagy desszertek ízesítésére, ugyanúgy, mint a reszelt citromhéj.

Roppant ízletes a citromhéj és a bogyós lekvárok kombinációja, amivel rög­tön kétszeres rákellenes hatást érhet el. A lek­várok és dzsemek esetében azonban ügyeljen a bennük levő cukorra. Ráadásul még a friss citrusfélék is tartalmaznak cukrot. A mandarinban 10 gramm, a narancsban 9 gramm, és a pomelóban 18 gramm szénhid­rát található 100 gramm gyümölcshúsban.

5. Bogyós gyümölcsök

Mindegy, hogy málna, szeder, áfonya, eper, piros vagy fekete ribiszke, alig akad más olyan gyümölcs, amely olyan nagy mennyiségben tartalmazna igen hatékony növényi anyagokat, mint a bogyósok. Ezekben a csodás ízű kis gyümölcsökben rengeteg a polifenol, amely rákellenes hatását az érburjánzás fékezése és a rákos sejt programozott sejthalálának gyorsítása ré­vén fejti ki.

A polifenolokra ezenfelül az erős antioxidáns hatás is jellemző, ugyanis képesek a túlságosan korai öregedést okozó és az egész­séges sejteket romboló szabad gyökök megkö­tésére. A polifenolok továbbá a kemoterápia és sugárkezelés iránt is fogékonnyá teszik a ve­szélyes rákos őssejteket.

Konyhatipp: Az a legjobb, ha cukrozás nélkül, tisztán élvezi a bogyós gyümölcsöket, akkor a szénhidrátmennyiséggel sem lesz gond. Ha mégis szüksége van édesítésre, használjon izomaltulózt vagy galaktózt. Ennek ellenére ügyeljen arra, hogy ne lépje túl a napi megengedett szénhidrátmennyiséget (ami 1 gramm CH testsúlykilogram­monként). Egyébként a mélyhűtött és a szárí­tott bogyósok is tartalmaznak másodlagos növényi anyagokat, ezért szezonon kívül jó alternatívát jelentenek.

6. Pisztácia és dió

A pisztácia és a dió a legújabb kutatások sze­rint ugyancsak a rákot megelőzni és legyőzni is segítő táplálékok közé tartozik. Mivel a pisztá­cia sok gamma-tokoferolt tartalmaz, a hannoveri Deutsche Lungens-tiftung (Német Tüdő Alapítvány) ajánlása értelmében a napi rendszerességű fogyasztás védő hatású lehet a tüdőrákkal és más ráktípu­sokkal szemben.

Az alapítvány ennek kapcsán egy új amerikai vizsgálatra hivatkozik, amely­nek résztvevői hat héten keresztül napi 68 gramm pisztáciát fogyasztottak a megszokott táplálékukon felül. Ennek eredményeképpen jelentősen nőtt szervezetük gamma-tokoferol-szintje. Ez persze nem jelenti azt, hogy ettől kezdve önnek is mindennap el kell fogyaszta­nia 68 gramm pisztáciát, hiszen ezt az anyagot a jó minőségű növényi olajkeverékek és más élelmiszerek is tartalmazzák.

Ez a hatás legalább három összetevőnek köszönhető: a dió először is gazdag omega-3 zsírsavakban, amelyek bizonyítottan gátolják a daganatok növekedését. Ezenkívül antioxidánsokat és fitoszterolokat is tartalmaz, amelyek rákos daganatok növekedését fékező hatását szintén bizonyították már. A dióra is igaz, hogy nem kell mindennap meghatározott mennyiséget enni belőle, ha ön dióolaj-tartal­mú olajkeveréket is fogyaszt, és rendszeresen eszik diós müzlit vagy diós kenyeret.

Konyhatipp: Különösen ízletes és egészséges az étcsokoládé, a pisztácia és a dió együtt. Ebben az esetben is ügyeljen azonban arra, hogy olyan cukor legyen benne, amely a vér­cukorszintet nem befolyásolja kedvezőtlenül (izomaltulóz, galaktóz). Ilyen feltételeknek megfelelő csokoládét az interneten keresztül rendelhet.

7. Étcsokoládé

A csokoládéval ugyanaz a helyzet, mint az összes többi élelmiszerrel: a fajta és a mennyiség dönti el, hogy az egészségünknek használ vagy inkább árt. Az egyszerű tejcsokoládé például főként cukorból van, azért fogyasztását aligha lehetne ajánlani. Épp a fordítottja igaz az olyan étcsokoládéra, amelyben a kakaó aránya leg­alább hetven százalék, vagy inkább több. A ka­kaó ugyanis az áfonya és a szőlőmagliszt mel­lett a flavonoidok közé tartozó proantocianidin legértékesebb forrása.

Ez az értékes anyag semlegesíti a szabad gyököket, és ezáltal meg­előzi a mutációkat, valamint közvetlenül is hat a rákos sejt energiatermelésére, amennyiben az égést serkenti és az erjedést gátolja. A kakaó ezenkívül sok polifenolt is tartalmaz, vagyis minél sötétebb árnyalatú a csoki, annál magasabb a kakaóhányad, és annál erőtelje­sebb az antioxidatív és a rákellenes hatás. Ezért élvezze nyugodtan, lelkifurdalás nélkül az étcsokoládét, de persze ezt is mértékkel!

Ezért válasszon olyan csokoládét, amely a vércukor­szintet csak lassan emelő cukorfajták, például izomaltulóz és galaktóz felhasználásával ké­szült, ezért nem okoz farkaséhséget. Ezek a cu­korfajták még a zsírégetést is elősegítik, az agyat és az idegrendszert pedig egyenletesen látják el cukorral.

Konyhatipp: Nagyon egészséges a kakaó, izo­maltulóz, galaktóz, bogyós gyümölcs (áfonya, fekete berkenye) és az olajos magvak (dió, len­mag, pisztácia) kombinációja. Ezekkel az alap­anyagokkal egyenletesen és élvezetes módon láthatja el szervezetét értékes cukrokkal és ola­jokkal, valamint védő hatású másodlagos nö­vényi anyagokkal.

8. Kurkuma

A sárgagyökérből előállított kurkuma vagy más néven curcumin intenzív narancssárga, fényérzékeny növényi anyag, amely az indiai konyhából ismert curry alapja. A polifenolok csoportjába tartozik. Intenzív színének kö­szönhetően az élelmiszeriparban is használják természetes színezékként (El00), például margarinokban, rizst tartalmazó készételekben, tésztákban, mustárban, édességekben és bur­gonyapürében. Az íz javítása csupán az egyik e fűszer sok jó tulajdonsága közül.

Konyhatipp: A curcumint nagyon gyorsan lebontja a máj és a bélnyálkahártya, ezért csak rövid ideig áll szervezetünk rendelkezésére. Ezt a folyamatot azonban lassíthatja, ha az ételeket a kurkuma mellett borssal is ízesíti. A bors piperintartalma ugyanis gátolja a gyors lebontást.

Sok más másodlagos növényi anyag­hoz hasonlóan, kémiai struktúrájának köszön­hetően a curcumin is erősen fény-, hő- és oxi­générzékeny. Ezért fontos, hogy a curcuminos fűszereket és kivonatokat gondosan dolgozzák fel, kíméletesen szállítsák, majd száraz és hűvös helyen tárolják. Csak így őrzi meg biológiai ha­tékonyságát.

9. Zöldtea

Mivel a zöld teát a fekete teától eltérően nem fermentálják, a tealevél értékes polifenoljai (katekinek) sértetlenül átvészelik a feldolgozási folyamatot, és kibontakoztathatják pozitív ha­tásukat. És pontosan ez az, aminek nagy jelen­tősége van a rákmegelőzés szempontjából, a polifenolok ugyanis gátolják a rákos sejt ener­gia- és oxigénellátását biztosító erek burjánzá­sát, és ezzel egyidejűleg fogékonnyá teszik az agresszív rákos sejteket a kemoterápia és a su­gárkezelés hatásaira.

Konyhatipp: Zöld teából igen nagy a fajtavá­laszték, és a teák nemcsak ízvilágukban, hanem polifenol-tartalmukban is számottevően különböznek egymástól. Egészségügyi szempontból kiváló választás a japán teafajták közül a Gyokuro vagy a Sencha-Uchiyama. Már napi három csésze fogyasztása is számottevően gátolja a rákos növekedést. Ám a katekinek csak abban az esetben szabadulnak fel optimálisan, ha a teafüvet nyolc-tíz percig a vízben hagyja. Mint minden érburjánzást gátló szer esetében, ennél is ügyeljen arra, hogy egyidejűleg csökkentse a szénhidrátbevitelt, különben a daganat erjedéses energiater­melésre fog átállni.

Fogyasszon bőségesen nyers zöldséget, gyümölcsöt!

Alakítsa minél változatosabbra az étkezéseit, már csak azért is, mert a különböző másodlagos növényi anyagok hatása összeadódik.

• Kutasson régi és természetes gyümölcs- és zöldségfajták után! Számottevően több egészséges összetevőjük van, minta modern nemesítésűfajtáknak.
• Részesítse előnyben az ökológiai termesztésből származó terményeket! Csak így lehet biztos abban, hogy nem kell ráadásként mindenféle nem kívánatos összetevőt, például növényvédő szereket is elfogyasztania a zöldséggel, gyümölccsel együtt.
• Az ételek ízesítéséhez ne csak sót, hanem friss zöldfűszereket, hagymát, fokhagymát is használjon. Egy kevés citromlé is egészséges, és elősegíti, hogy szervezete hatékonyabban vehesse fel a táplálékból a másodlagos növényi anyagokat.
• Vigyázat! Az édes gyümölcsök részben bőségesen tartalmaznak glükózt (szőlőcukrot) ésfruktózt (gyümölcscukrot). Ezt is vegye figyelembe a napi szénhidrátbevitelnél, ami testsúlykilogrammonként 1 gramm lehet.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.