Mi a tüdőrák? Hogyan ismerjük fel? Gyógyítható?
A tüdő az ember légzőszerve. A belélegzett levegőből oxigént vesz föl, és szén-dioxid távozik belőle. A levegő a légcsövön átjut a hörgőkbe, amelyek a jobb, illetve a bal tüdőfélbe vezetnek.
Mi a tüdőrák?
A tüdődaganatok több mint 90 százaléka rosszindulatú. A tüdőrák a légutak (tüdő, hörgők, légcső) területén alakul ki. A betegség a legtöbbször a hörgőket bélelő sejtekből indul ki. A tüdőben ezenkívül másodlagos, egyéb szervekből eredő áttét (tüdőmetasztázis) is jelen lehet.
A két leggyakoribb primer tüdőrák csoport a kissejtes és a nemkissejtes tüdőrákok csoportja; ezek terápiája markánsan különbözik. A kissejtes tüdőrák agresszív, nagyon gyorsan nő, és hamar áttétet ad a vér- és nyirokereken keresztül. Körülbelül minden ötödik tüdőrák kissejtes rák.
A nemkissejtes tüdőrákok alkotják a tüdőrákok kb. 80 százalékát. Idetartoznak a nyálkahártya sejtjeiből kiinduló laphámsejtes rákok, a nyáktermelő sejtekből eredő adenokarcinómák, valamint a nagysejtes tüdőrák. A nemkissejtes rákok lassabban adnak áttétet, ezért esetükben jobb a prognózis.
Gyakoriság
Az emlő-, a bél- és a prosztatarák mellett a tüdőrák a leggyakoribb rákos megbetegedések egyike. Kockázata közvetlenül összefügg a dohányzással: világszerte több mint négymillió ember hal meg évente a dohányzás következtében, ebből kb. egymilliónyian tüdőrákban.
- Petefészekrák vizsgálat (tumormarker)
- Vastagbélrák megelőzése, műtéti kezelése
- Tüdőrák és okai, emfizéma, megelőző táplálkozás
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A becslések szerint Németországban évente 45 000, Magyarországon 10 000 ember lesz tüdőrákos. Míg a férfiak esetében az 1980-as évektől kezdve csökken az új megbetegedések száma, a nők körében még mindig egyre nő. A betegek átlagéletkora 69 év. Tüdőrák a legtöbbször 40 éves kor után jelentkezik.
Magyarországon a tüdőrák 2008-ban a halálozást tekintve a nők körében a második (11,0/100 000 fő), míg a férfiak esetében az első (29,4/100 000 fő) helyen állt (forrás: Népegészségtani Intézet).
Kockázati tényezők
A tüdőrák keletkezésében sok minden játszhat szerepet, de bizonyos tényezők jelentősen emelik a betegség kockázatát.
Ilyenek például a következők:
- dohányzás,
- foglalkozási ártalmak,
- környezeti ártalmak,
- táplálkozás,
- öröklött hajlam.
Az első számú kockázati tényező és a tüdőrák leggyakoribb okozója minden kétséget kizárólag a dohányzás: a férfiak betegsége 90 százalékban, míg a nőké 60 százalékban vezethető vissza a dohányzásra.
A dohányosok kockázata hússzor-harmincszor akkora, mint a nem dohányzóké, s a kockázat az elszívott cigaretták számával nő. Minél tovább és minél többet dohányzik valaki, annál nagyobb a rizikó. A passzív dohányosok szintén veszélyben vannak.
Ezzel szemben a többi faktornak csak csekély, bár nem elhanyagolható a szerepe, különösen, mert a dohányzás miatti kockázat tovább nő, ha ezek az egyéb tényezők is hatnak mellette. Egyes munkahelyeken olyan anyagokkal kerülhetnek érintkezésbe a dolgozók, amelyek emelik a tüdőrák kockázatát. Ilyen például az azbeszt, az arzén, a króm, a nikkel, a szilícium-dioxid és az aromás szénhidrogének (más néven arének, melyek alapvegyülete a benzol).
A környezeti ártalmak közül elsősorban a természetesen előforduló radont kell megemlíteni. A légszennyezettség ugyancsak növeli a tüdőrák veszélyét, különösen a dízelmotorok kipufogógáza. Eddig még nem mutattak ki összefüggést a táplálkozással, bár feltételezik, hogy valami módon az is hatással lehet a tüdőrák rizikójára.
Tünetek
Kezdetben a tüdőrák általában nem okoz panaszt. A kisebb tumorokat gyakran csak véletlenül fedezik fel. A tünetek általában nem jellegzetesek, s más betegségre is utalhatnak, például idült hörghurutra vagy tüdőgyulladásra. Az alábbi tüneteket komolyan kell venni – különösen, ha valaki dohányzik -, és orvoshoz kell fordulni, hogy az okok időben kiderüljenek.
Tüdőrákra utalhat:
- makacs, tartós köhögés,
- tartós rekedtség, nem múló hörgőgyulladás,
- bizonytalan mellkasi fájdalom,
- légszomj,
- véres köpet,
- duzzanat a nyakon vagy az arcon,
- étvágytalanság, fogyás,
- levertség, fáradtság,
- láz.
Korai felismerés és diagnózis
Minél előbb ismerik föl a tüdőrákot, annál jobbak a gyógyulás esélyei. Gyanú esetén ki kell vizsgálni a beteget, hogy biztossá váljon a kórisme, illetve kiderüljön, hogy valóban tüdőrákról van-e szó. A beteg alapos kikérdezése és a fizikális vizsgálat után laboratóriumi vizsgálatokra kerül sor. Ennek során támpontot adhat a köpet mikroszkópos ellenőrzése.
Hörgőtükrözés (bronchoszkópia)
Biztos diagnózist hörgőtükrözéssel lehet fölállítani. A bronchoszkópot a szájon vagy az orron keresztül bevezetik a légcsőbe, majd a hörgőkbe, hogy szemrevételezzék a légutak falát. Ha rendellenességet találnak, biopsziával szövetmintát vagy nyálkahártyakenetet vesznek. Csak a minta szövettani vizsgálata támaszthatja alá teljes mértékben a kórismét.
Ígéretes gyógyszerfejlesztések
További diagnosztikai eljárások
Pozitív lelet esetén az alábbi vizsgálatokra kerülhet sor, hogy pontosan meg tudják állapítani a daganat kiterjedését, továbbá azt, hogy vannak-e áttétek.
Vizsgálati módszerek:
- CT-vizsgálat,
- MR-vizsgálat,
- PET (pozitronemissziós tomográfia),
- ultrahangvizsgálat,
- csontszcintígráfia,
- tüdőfunkciós vizsgálatok.
Terápia
A kezelés a daganat fajtájától függ, valamint attól, hogy a betegség milyen stádiumban van a diagnózis felállításakor. A beteg kora és általános állapota mellett figyelembe kell venni a tüdő korábbi betegségeit is.
A kissejtes tüdőrák terápiája
Kissejtes rákok esetén általában kemoterápiát alkalmaznak, mivel már korán kialakulnak áttétek. Operálni csak a nagyon apró daganatokat érdemes. Ha a rák a légzőszervekre korlátozódik, kombinált kemo- és sugárterápiára kerül sor. Ha már metasztázisok alakultak ki a nyirokcsomókban, illetve más szervekben, akkor az egyetlen rendelkezésre álló kezelési mód a kemoterápia.
A nemkissejtes tüdőrák terápiája
Ha már nincs lehetőség műtétre, kombinált sugár- és kemoterápiát alkalmaznak. Akkor is kemoterápiára kerül sor, ha a daganat más szervekre is átterjedt vagy kiújult (récidivait).
Gondozás és kilátások
Rendszeres kontrollvizsgálatokkal idejében fölfedezhető a daganat kiújulása, és megkezdhető a kezelés. Az ajánlások szerint a legjobb, ha az első két évben negyedévenként, később félévenként kerül sor felülvizsgálatra.
A prognózis a nemkissejtes tüdőrákok esetében jobb, mint a kissejtes rákokéban. Mindkettőre igaz, hogy a gyógyulás esélye annál nagyobb, minél hamarabb fedezik föl a daganatot, és minél előrehaladottabb a betegség, annál nehezebb a kezelése. Ezért nagyon fontos a panaszokkal azonnal orvoshoz fordulni.
A világ legelső mesterségeslégcső-beültetése
A módszer előnye, hogy nem kell donorra várni, és nagyon csekély a kilökődés veszélye, ezért nem kell immunszuppresszív (az immunreakciók gátlását szolgáló) szereket szedni. Bár a légcsőrák igen ritka, eddig rosszak voltak a gyógyulás kilátásai. Különösen gyermekek számára jó ez a hír, mivel számukra különösen nehéz donort találni.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.