A cukor és a szívünk
A magas cukor- és finomított szénhidrátbevitel valamint a szív- és érrendszeri betegségek megemelkedett kockázata közti kapcsolat jól dokumentált. Mind az állatokban, mind az emberekben a nagy mennyiségű cukor fogyasztása megemeli a trigliceridek, a koleszterin és az inzulin szintjét. Előzőleg áttekintettük, hogyan vezethet a cukorban és finomított szénhidrátokban gazdag étrend megemelkedett vércukor- és inzulinszinthez (mindkét tényezőnek közvetlen hatása van az artériáink egészségére), és hogyan növeli ezáltal a kardiovaszkuláris betegség kockázatát.
Amikor a vércukorszint megemelkedik, az artériákban található felesleges glükóz azonnal károsítani kezdi az artériákban és a lipoprotein koleszterinszállító molekulákban lévő fehérjéket. Ily módon a cukor erőteljes oxidálóként hat. Valószínűleg ez az a folyamat, ami a túlzott mennyiségű cukorbevitelt szoros összefüggésbe hozza a szív- és érrendszeri betegségek megnövekedett rizikójával.
Az átlagos cukorbevitel személyenként 60 kg évente. Ennek a mennyiségnek a legnagyobb része az ételeinkben rejtőzik Például több piacvezető gabonapehely-márka legalább ötféle különböző cukrot tartalmaz (nádcukor, glükóz, maltóz, glükózszirup, barnacukor, méz). Ha a termék címkéjén a felsorolt összetevők között ezeket látjuk, jobb, ha egy édesítőszer nélküli alternatívát választunk, melyet később kiegészíthetünk gyümölccsel.
Váltsunk át összetett szénhidrátokra és gyümölcsre
Szintén tanácsos kerülni az erősen finomított ételeket – azokat, melyek nem a feldolgozatlan, természetes állapotukban vannak. A cukor, a fehér liszt és a fehér rizs mind finomított étel. Helyettük válasszuk inkább a teljes kiőrlésű lisztet, a barna rizst, és más, teljes tápértékű ételeket, mint például a bab, lencse, diófélék és magvak.
Finomliszt – mely ásványi anyagok hiányoznak?
A zabpehely friss gyümölccsel kitűnő példája a teljes tápértékű ételnek. A zab különösen hasznos, mivel a benne található rostok segítenek a szervezetnek kiüríteni a felesleges koleszterint. Épp ezért azoknak a koleszterinszintje, akik rendszeresen fogyasztanak zabot, alacsonyabb. Az árpa szintén jótékony hatású. A teljes kiőrlésű gabonafélék az ajánlott ételek listáján szerepelnek. A friss gyümölcsök (különösen az alma és a körte) fruktózt tartalmaznak – ezt a fajta cukrot a szervezet nem képes azonnal hasznosítani, először a májnak át kell alakítania glükózzá.
- Hatékonyabbak a koffeintabletták, mint a kávé?
- Jó ötlet lenne áttérni a zöld teára?
- Árt vagy használ a kávé?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ez lelassítja a vércukorszint megemelésére gyakorolt hatását, így a szervezetnek könnyebb fenntartania egy egyenletes szintet. Vagyis egy zabpehelyből, púpos evőkanál darált magvakból, szeletelt almából és szójatejből álló reggeli kitűnő eszköz a szívbetegség kockázatának minimalizálására, mivel minden egyes összetevője számos jótékony hatással rendelkezik.
A serkentőszerekkel kapcsolatos tények
Jó pár éve folyik a tudományos vita a kávé és a szívbetegség közötti kapcsolatról. Számos kutatásban fedeztek fel összefüggést a megnövekedett kávéfogyasztás és a szívbetegség kockázatának növekedése között. A milánói Kutatói és Gyógyszertani Intézet egyik vizsgálata azt az eredményt hozta, hogy a napi öt vagy több csésze kávét fogyasztók megduplázták a kockázatukat. Más kutatások megemelkedett LDL- és koleszterinszintről, csökkent HDL-szintről és magasabb vérnyomásról számoltak be a rendszeres kávéfogyasztók körében. Másrészről számos egyéb vizsgálat nem erősíti meg ezt az összefüggést.
Mi az oka ennek?
Az eredmények, úgy tűnik, nagyban függenek a kávé típusától. Az instant, szűrt, vagy koffeinmentes kávé viszonylag ártalmatlannak tűnik, mivel bizonyos vegyi anyagokat, melyek negatív hatással vannak a szív- és érrendszer egészségére, már eltávolítottak belőle, vagy legalábbis jelentősen kisebb mennyiségben vannak jelen. Másrészről a főzött, szüretien kávé – mint a cappuccino vagy az eszpresszó – továbbra is tartalmazza ezeket az anyagokat.
A teának nincs ilyen szoros kapcsolata a kardiovaszkuláris rizikóval, bár nagy mennyiségű fogyasztása – magas tanninsav tartalma miatt – káros hatással van az artériákra. Azonban a tea, különösen a zöld tea, melynek alacsonyabb a serkentőszer-tartalma, jelentős mennyiségű antioxidánst is biztosít a szervezet számára, mely enyhe védő hatást nyújt.
Koffein hatásai
A gond az, hogy mind a tea, mind a kávé erőteljes stimuláló szereket tartalmaz, mint amilyen a koffein. Egy csésze erős teában annyi koffein van, mint egy csésze gyenge kávéban. A csokoládé és a cigaretta szintén tartalmaz serkentőszereket. Ezek megemelik a vércukorszintet, mivel stimulálják a mellékvesekéreg-hormonok termelődését, melyek „kiszabadítják” a szervezetben tárolt glükózt. Vagyis azok számára, akik inzulin rezisztensek, tovább növelik a kockázatot.
A lényeg, hogy a tea és a kávé rendszeres, kényszeres fogyasztása mindenképpen káros, bár néha-néha egy főzés nélküli kávé, vagy még inkább gyenge tea nem jelent problémát. A gyógynövényes teák, illetve a zöld tea fogyasztása azonban sokkal előnyösebb.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.