• egészségmegőrzés
• táplálkozás

Salátabár veszélyes az egészségre? Mennyire lehet káros?

Mire jó a salátabár? Könnyű ebéd, kiváló eszköz a súlyunk szinten tartására vagy inkább táplálkozási rémálom? Tőlünk függ, hogy mi kerül a tányérunkra. Elég néhány kanál ez meg az, a tetejére egy kis szórás, meg egy kis kitérő a meleg ételek pultjához, s az egészségesnek ígérkező étkezés helyett máris jókora adag zsírt, energiát és nátriumot tömünk magunkba.

Egészségünkre!

A kiválasztott saláta tápértéke kizárólag raj­tunk múlik. Jobban járunk, ha maradunk az egyszerű összetevőknél: zöld saláták, egyéb zöldségek, gyümölcsök, babfélék, néhány da­rabka sovány hús és egy kevés könnyű öntet (ezt el is hagyhatjuk). Ezekről az összetevők­ről a következőket kell tudnunk:

• Zöld saláták. Mindegyikük tartalmaz ros­tokat, és kimondottan kalóriaszegények. A sötétebb fajták (római saláta, borsmus­tár) több béta-karotint, C-vitamint és egyéb tápanyagot tartalmaznak, mint a vi­lágosabbak (pl. a jégsaláta, amely léginkább csak víz). Egy csésze borsmustárral pl. 150 mg kalciumot viszünk a szerveze­tünkbe, de csak 12 kcal (50 kJ) energiát. Ámde nem minden zöldféle olyan egész­séges, mint amilyennek látszik. Egyes he­lyeken a leveleket, mielőtt kiteszik a salá­tabárba, vízbe áztatják, hogy frissebbnek tűnjenek. Ám ha az áztatás sokáig tart, elveszíthetik tápanyagtartalmuk egy részét.
• Zöldségek és gyümölcsök. Egy nagy adag jól összeválogatott saláta egymagában is elég ahhoz, hogy hozzájussunk az egy napra ajánlott 5-10 adag zöldség és gyü­mölcs java részéhez. Ha sok nyers zöldsé­get, brokkolit, paprikát, karfiolt, gombát, sárgarépát, zöldborsót, cukkinit, hagymát rakunk a tányérra, az a salátát igen gaz­daggá teszi rostokban, ásványi anyagok­ban és vitaminokban, köztük a betegségek megelőzésében fontos szerepet játszó antioxidánsokban. A friss gyümölcsök sokkal egészségesebbek, mint a sok cukrot tartalmazó gyümölcskonzervek.
• Babfélék, magvak és húsok. A babban és a csicseriborsóban sok az oldható rost és a fehérje, viszont kevés a zsír. A salátára szórt kis adag nap­raforgómag, fenyőmag vagy dió ugyan több zsírt és kalóriát, de emellett E-vitamint, rostokat, káliumot, kalciumot és fehérjéket tartalmaz (ügyeljünk a kis adagra!). A sovány csirke- és pulykahús, ill. a tonhaldarabok szintén jó kiegészítői a salátáknak.

Csomagolt salá­takeverékek

A csomagolt salátakeveré­kek praktikusak: a bennük lévő zöldségeket már meg is mosták. De nem kellene még egyszer megmosnunk őket? Felesleges lenne, állítják az egészségügyi szakemberek. Az ilyen salá­ta valószínűleg tisztább, mint ha mi magunk mostuk volna meg. Csak arra figyeljünk, hogy a csomagoláson szere­peljen a „Mosva” vagy a „Fogyasztásra kész” felirat.

Le a zsírral és a kalóriákkal!

Íme egy meglepő adat: a Mississippi Állami Egyetemen megállapították, hogy azok a diá­kok, akik a salátabárból ebédeltek, általában több kalóriát fogyasztottak, mint azon társa­ik, akik inkább a meleg ételekből választot­tak. Hogyan lehetséges ez? Ügy, hogy a salá­tabárban sok magas energiatartalmú ennivaló is található – nem is beszélve az öntetekről.

• Készsaláták. Ha nem ismerjük pontosan elkészítésük módját, a tápértéküket is ne­héz meghatározni. A bab- és tésztasaláták, ül. pácolt zöldségek sok esetben úsznak az olajban. A káposzta-, tonhal-, krumpli-, tészta-, csirke- vagy pulykasaláta is nagyon sok zsírt és energiát tartalmazhat, ha sok benne a majonéz.
• ízesítők. A salátabárok apró falatkái közé tartozó ba­con, sajt, zsemlekocka, sze-zámrudacska, zöld olajbogyó, szalámidarabka, sonkacsík vagy mazsola jelentősen meg­növelheti salátánk energiatar­talmát. E hozzávalók külön-külön – mértékkel használva -kellemesen ízesítik, sőt hasz­nos tápanyagokkal egészítik ki a salátát, ám a túl sokféle vagy a nagyobb mennyiség a kelle­ténél több energiát tartalmaz.
• Meleg ételek. A salátabárok mellett gyakran találunk meleg fogásokat is: sajtos makarónit, sült csirkeszárnyat, krémleve­seket. Ám e zsíros ételek nem egészségesebbek attól, hogy a zöldségek mellett kaptak helyet. Még az egyszerű húsleves is sok nátriumot tartalmazhat.

Ki felügyeli a bárt?

Korábban szulfitokat (tartósítószereket) ad­tak a felvágott zöldségekhez és gyümölcsök­höz, hogy megőrizzék azok frissességét, de ma már tilos e szereket ilyen célra használni, mivel egyeseknél súlyos allergiás reakciót válthatnak ki. A salátabárok azonban más módon is veszélyeztethetik egészségünket. Figyeljünk oda a következőkre:

• Figyel valaki a bárra? A legbiztonságo­sabb salátabárok mellett ott áll egy pincér, aki gondoskodik a hozzávalók és a jég utánpótlásáról, s jelenléte biztosítja, hogy a vendégek ne nyúljanak kézzel az ételhez.
• Mennyire friss? Az újonnan kitett ételek valószínűleg frissebbek. A hideg ételek körül jó sok jeget kell elhelyezni, a meleg fogásoknak pedig forrónak kell lenniük.
• Mennyire tiszta? Sok salátabárt már „tüsszentésvédő” alatt helyeznek el: ez az átlátszó búra nagyjából mellmagasságig ér le, s megóvja az ételt a portól, a mikro­báktól és az egyéb szennyező anyagoktól. Ha legyeket vagy egyéb rovarokat látunk az étel körül, menjünk máshová enni!

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.