• baba
• baba fejlődése

Napjainkban lassabban fejlődnek a babák? Ez igaz?

Amikor elfog bennünket a kényszer (mert biztosan elfog), hogy összehason­lításokat tegyünk, ne feledjük, hogy a mai babák egyes fontos, nagymozgásos, motorikus készségeket később sajátítanak el, mint a régebben született kisgyerekek. Nem azért, mert természettől fogva ké­sőbb érnek, hanem azért, mert kevesebb időt töltenek hason fekve.

Csökkent a bölcsőhalálok száma

A kisbabák hanyatt fekve történő altatásával jelentős mértékben sikerült csökkenteni a SIDS (bölcsőhalál) veszélyét, de ez a testhelyzet átmenetileg lassítja a motorikus fejlődést. Mivel kevesebb lehetőségük van gyakorolni azokat a készségeket, amelyeket a hason fekvő kisbabák gyakorolni tudtak (például átfordulás és mászás), sok gyerek ezeket a feladatokat csak később teljesíti.

Sokan akár teljesen át is ugorhat­ják a mászás szakaszát

Ezt a lelassulást fejlődési szempontból nem tartjuk je­lentősnek (és a mászási szakasz átug­rása soha nem jelent problémát, kivéve ha a kisbaba más fejlődési mérföld­köveket – átfordulás, felülés stb. – is átugrik), a szülők azonban segíthetnek a gyereküknek azzal, hogy sok időt töl­tenek a gyerekükkel, és felügyelet mel­lett a kicsi hason fekve tud játszani már a korai időszakban. (Azok a szülők, akik túl sokáig várnak azzal, hogy játék közben hasra fordítsák a babát, tapasz­talni fogják, hogy a gyerekük visszariad a számára szokatlan helyzettől.)

Ne fe­lejtsük el: hanyatt fekve aludni, hason fekve játszani.

A fejlődés üteme az egyes szakaszok­ban nem egyenletes

Az egyik gyerek mo­solyog hathetes korában, de nem nyúl a játékért hat hónapos koráig, a másik nyolc hónaposán jár, de nem beszél más­fél éves koráig. Ha egy gyerek véletlenül egyenletesen fejlődik minden területen, világosabban láthatjuk a jövő lehetősé­geit. Az a gyerek, aki például mindent korábban végre tud hajtani, valószínűleg eszesebb lesz az átlagnál, annál a gyerek­nél pedig, aki minden területen külö­nösen lassú, súlyos fejlődési vagy egészség­ügyi problémák állhatnak fent, amely szakértő segítséget és beavatkozást is igé­nyelhet (óriási különbség!).

Fejlődési minták

Bár a gyerekek különböző ütemben fejlődnek, minden gyerek fejlődésében – feltételezve, hogy nincsenek környezeti vagy fizikai akadályok – ugyanaz a három alapminta figyelhető meg.

Az el­ső, hogy a gyerek felülről lefelé haladva fejlődik, a fejtől a lábujjakig. A kisbabák először felemelik a fejüket, mielőtt a há­tukat tudnák tartani ülés közben, majd tartják a hátukat ülésnél, mielőtt fel tud­nának állni.

A második, hogy a törzstől a végtagok irányába fejlődnek. A gyere­kek először a karjukat tudják használni, mielőtt a kezüket tudnák, és a kezüket, mielőtt az ujjaikat használnák. A fej­lődési folyamatok nem meglepő mó­don az egyszerűtől a bonyolultabb felé haladnak.

Mindig más készség kerül előtérbe

A csecsemők tanulásának másik vo­nása, hogy igen erősen koncentrálnak egy bizonyos készség elsajátítására. Lehet, hogy a gyerek nem akar elkezdeni ga­gyogni, amíg nem tanult meg felállni. Amikor egy készséget sikeresen elsajátí­tott, egy másik kerül a központba, és a kisgyerek egy időre látszólag megfeledkezik a megtanultról, annyira belemerül az új tanulásába. Végül a gyerek megtanul­ja egybeépíteni a különböző készségeket, és spontán és helyesen tudja alkalmazni őket. Időközben azonban ne aggódjunk, ha a gyerek látszólag elfelejtette a nem­régen megtanultakat, vagy értetlenül bá­mul, ha megpróbáljuk végrehajtatni vele a legújabban elsajátított attrakciót.

Az első  év fejlődési üteme

Akármilyen is a gyerek fejlődési üte­me, amit az első évben elsajátít, az fi­gyelemre méltó, hogy soha többé nem fog ennyi mindent ilyen gyorsan megtanul­ni. Élvezzük ezt az időszakot, és éreztes­sük örömünket a gyerekkel is. Ha el­fogadjuk a gyerek saját fejlődési üte­mét, azt jelezzük, hogy elfogadjuk őt magát olyannak, amilyen. Ne hasonlít­suk össze a gyerekünket más babákkal (sajátunkkal vagy bárki máséval) vagy mintákkal, vagy fejlődési diagramokkal.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.