• megelőzés
• szívbetegség
• tünetek

Szívbetegségek, tünetei fajtái és megelőzése

Veleszületett szívbetegségek

A veleszületett szívbetegségek gyakoriságát az élve születettekre vonatko­zóan 4-10 ezrelékre becsülik. Ebben szerepet játszik, hogy egyes szerzők csak a súlyosabb, előreláthatóan korai kezelést igénylő szívbetegségeket sorolják ide. Hazánkban az élve születettekre vonatkozó gyakoriságot 7 ezrelékre becsüljük. Tudni kell, hogy a halva születettek között tízszer gyakoribb a veleszületett szívfejlődési rendellenesség előfordulása. Ma­gyarországon – a legtöbb szerző szerint – ma körülbelül évi 800-1200 új szívbeteggel kell számolni

Megelőzhető-e a szívbetegség?

A veleszületett szívbetegség úgynevezett primer prevenciója nehéz feladat. Az egészséges életmód, fertőzések kerülése, különösen a terhesség első heteiben fon­tos. A szekunder prevenció lehetőségei ma már egyre inkább adottak. A terhességi ultrahangvizsgálatok során a magzati szív strukturális rendellenességének gyanúja (nem szabályos négy szívüreg, nagy erek rendellenes lefutása) esetén mód van spe­ciális központba irányítani a kismamát, ahol a jelentős strukturális rendellenessé­gek egyértelműen megállapíthatók

Mit tegyünk terhesség esetén?

Összetett, előreláthatóan rossz életkilátásokat jelentő rendellenesség idő­ben való felismerése (például gyengén fejlett, hypoplasiás bal szívfél) ese­tén az anya dönthet a terhesség kiviseléséről vagy megszakításáról. Mód van kiviselt terhesség után a szülést speciális gyermek szívközpont közelében levezetni, megkímélve a súlyos beteg újszülöttet a hosszú szállítás­tól. A gyors első ellátásra felkészülve az újszülött életkilátásai jelentősen javulhatnak.

A vele­született szívbetegségek esetében nagyon fontos a korai időben történő felismerés, hiszen bizonyos rendellenességek már az első életnapokban vagy órákban sürgős beavatkozást igényelhetnek.

Melyek a vezető tünetek, melyek szívbetegség gyanúját kelthetik?

Két fő betegségcsoport, tünetcsoport van:

• Csökkent tüdőkeringés tünetcsoport
• Fokozott tüdőkeringés, illetve keringési elégtelenség tünetei

A csökkent tüdőkeringés jellemző fő tünete a gyermek feltűnő színváltozása: szür­ke, majd kék bőrszín (cianózis) kialakulása. Oka, hogy a szívhiba következtében a szervekbe, szövetekbe oxigénben szegény vér kerül, mert vagy nem tud az elhasz­nált vér kellő mennyiségben a tüdőbe kerülni és oxigént felvenni, vagy rendellenes áramlás miatt az oxigénben szegény elhasznált vér a friss vérrel keveredve kerül a nagyvérkörbe, így a szervekbe, szövetekbe.

Mik lehetnek a következményei?

A következmény bizonyos szervi károso­dások kialakulása (vese, máj, illetve agyi vérellátási zavar), súlyos esetekben eszmé­letvesztés. Fokozott tüdőkeringés, illetve keringési elégtelenség (utóbbi érintheti a kis- és nagyvérkört) esetén nehézlégzés, szapora légvételek, fáradékonyság, szopási nehezítettség vagy képtelenség jön létre. Nagyvérköri elégtelenség esetén májduz­zanat, illetve látható vizenyő (ödéma) alakulhat ki a lábakon, kezeken. A nem súlyos szívhiba enyhébb tünetekkel járhat, mint a gyengébb testi fejlettség, fáradékonyság, a terhelhetőség csökkenése. Ezekre a tünetekre kell a szülőnek figyelni ismert szívbeteg gyermekeknél is, hogy az esetleges állapotrosszabbodást felismerhesse.

Mi az a kötelező státusvizsgálat?

Nagyon fontos a gyermeket minden esetben elvinni a kötelező stá­tusvizsgálatra, ez egyben a szívbetegségek szűrővizsgálata is. Szívzö­rej észlelése esetén minden esetben szükséges a társuló tünetektől függő sürgősséggel speciális gyermek szívgyógyászati szakvizsgálat.

Gyermekkardiológiai vizsgálat és EKG alapján – amennyiben szívbe­tegség nem zárható ki – szív-ultrahangvizsgálat is feltétlenül indokolt. A gyermekkardiológus feladata az úgynevezett ártalmatlan (akcidentális) zörej és szívhiba okozta zörejek elkülönítése, a pontos diagnózis és keze­lési terv megállapítása.

Csecsemőkorban szívbetegség?

Az ártalmatlan szívzörej a csecsemőkorban ritka, így az észlelt szív­zörej szinte minden esetben szívbetegséget jelent. Egy részük ugyan „ki­nőhető”, mert a két szívpitvar sövényen keresztüli közlekedése, vagy az úgynevezett Eotaz-vezeték nem teljes záródása spontán is megszűnhet. Nagyobb gyermekeknél a frissen észlelt szívzörejek jelentős része ártal­matlan hangjelenség. Az iskoláskorú gyermekek 60-80%-ának van átme­neti szívzöreje, ezt kell a szívgyógyásznak elkülöníteni a szívhibák okozta kóros áramlási zörejektől. Ugyanakkor súlyos szívbetegség is előfordulhat szívzörej nélkül, különösen az újszülöttkorban. Ilyenkor az egyéb tüne­tek mellett a magas légzésszám, színromlás kelthetik fel a szívbetegség gyanúját.

Gyógyítható a szívbetegség csecsemőkorban is?

Ma már a veleszületett szívbetegségek jelentős része gyógyítha­tó, vagy műtéttel és belgyógyászati kezeléssel javítható. Fontos az időben való felismerésen kívül a gyermek rendszeres szívgyógyászati ellenőrzése és a szülővel, háziorvossal, védőnővel a kezelési terven kívül a védőoltá­sok, életmód, pályaválasztás vonatkozásában a rendszeres megbeszélés. Ma már ezeknek a szempontoknak a betartatása mellett az esetek jelentős részében jó életminőség biztosítható a szívbeteg gyermekek számára is.

Szerzett szívbetegségek

A szerzett szívbetegségek miatt gondozott gyermekek száma világszerte csökkenő tendenciát mutat. Az összes gondozott közül 60-80% a vele­született szívfejlődési rendellenesség, 10-20% anatómiai szívhiba nélküli szívritmuszavar, mely legtöbb esetben születéskor még nem észlelhető, így „szerzettnek” is tekinthető. Ezen kívül a különböző típusú szívizombeteg­ségek szerzett esetei bírnak még jelentőséggel. A reumás láz és ennek kö­vetkezményeképpen kialakult szívbetegségek száma világszerte évek óta lényegesen csökken, a gondozott betegeknek legfeljebb 1-2%-át teszi ki.

Szívritmuszavarok

A szívritmuszavar oka különböző lehet:

1. Veleszületett vagy szerzett szívhiba következtében valamelyik szív­üreg terhelése kóros ingerképzést vált ki.
2. Gyulladásos folyamat – az egész szervezetet, vagy speciálisan a szí­vet érintő gyulladás például vírus myocarditis következtében inger­képzési vagy vezetési zavar.
3. Rendellenes ingerpálya a szíven belül, mely kóros ingerületlefutást és kóros ritmus kialakulását okozhatja.
4. Ismeretlen, a szíven belül kialakult elektromos instabilitás.

Ritmuszavar lehet gyors, rendellenes helyről kiinduló vagy lassú pulzus­számmal járó szívműködés, valamint normális frekvenciájú „rendetlen szívverés” (aritmia). Ezek hátterében legtöbbször a szervezet aktuális betegsége (láz, hasmenés stb.), fizikai terhelés, stresszhelyzet áll, de sok esetben az ok ismeretlen.

Hogyan előzhetjük meg a szívritmuszavart?

Szervi szívbetegségek időben való helyes kezelése a megfelelő életmód kialakítása. Aktuális betegségek esetén a só- és vízháztartás egyensúlyban tartása, hiányállapo­tok rendezése (pl. kálium-, magnéziumpótlás).

Nem minden ritmuszavar igényel gyógy­szeres kezelést, de annak módját a rendszeres gyermek szívgyógyászati ellenőrzésen szükséges megállapítani. A kezelést önkényesen elhagyni nem szabad. A kezelést nem igénylő esetekben is fontos a rendszeres el­lenőrzés, mert a ritmuszavar változhat. Fontos a helyes életmód, a terhelhetőség meghatározása és a pályaválasztás célzott irányítása. A helyes életmód kialakítása a kiújulás lehetőségét is csökkenti.

Szívizom betegségek

A szívizombetegségeknek több formája ismert, gyermekkori jelen­tősége leginkább az úgynevezett dilatatív formának van. Jellemzője a szívizom összehúzódó ereje jelentősen csökken, a szív hatalmasan megnagyobbodik, dilatál és szívösszehúzódás (systole) alatt sem ké­pes a vért kellő mennyiségben és erővel továbbítani. Oka ritkán vele­született, gyakrabban a szívizom szerzett betegsége, mely legtöbbször vírus okozta szívizomgyulladás vagy egyéb károsító ok miatt alakul ki. Öröklött hajlam is szerepet játszhat a kialakulásában, több gén hibá­ja következtében jön létre a hajlam a betegség kialakulására. Okként szerepelhet még tartósan kritikusan magas pulzusszámmal járó, nem kezelt ritmuszavar fennállása is. Gyakorisága 36,5/100 000 szemben az úgynevezett hipertrófiás formával, melynek előfordulása gyermek­korban csak 2,5/100 000.

Hogyan előzhető meg?

A fertőzésektől való fokozott védelem, elhúzódóan gyógyuló, ba­nálisnak tűnő vírusfertőzés után indokolatlan fáradékonyság, szapora légzés, izzadékonyság esetén kardiológiai vizsgálat, EKG, mellkasfelvétel készítése indo­kolt. A folyamat időben való felismerése és kezelése a gyógyulás esélyét jelentő­sen növeli.

Egyéb szerzett szívbetegségekről (mint pl. a reumás láz), továbbá a szívsérülésekről előfordulásuk ritkasága miatt itt nem szólunk. A kerin­gési rendszer megbetegedéseinek rizikótényezőiről – szénhidrát- és zsír­anyagcsere eltérések, elhízás -, illetve ezek megelőzéséről.

Gyermek- és serdülőkori cukorbetegség

A cukorbetegség (diabetes mellitus) a leggyakrabban előforduló endokrin megbetegedés csecsemő- és gyermekkorban. Gyakorisága az utóbbi évti­zedekben folyamatosan emelkedik. Hazánkban az l-es típusú (ld. később) cukorbetegségben évente megbetegedett gyermekek száma 1978 és 1988 között megduplázódott, napjainkra megháromszorozódott. Ma Magyar­országon hozzávetőlegesen 2000-2500 gyermek- és ifjúkorú cukorbete­get tartanak nyilván.

Mi is a cukorbetegség?

Olyan magas vércukorszinttel járó állapot, mely károsodott inzulinelválasztás vagy az inzulin iránti érzékenység csökke­nése következtében alakul ki. Az inzulin a hasnyálmirigy szigetsejtjeiben termelődő hormon, mely a szénhidrát- és zsíranyagcsere legfőbb szabályo­zója.

Kiknél figyelhető meg?

A nem inzulin-dependens vagy 2-es típusú diabetes mellitus elsősorban a felnőttkorra jellemző, de az utóbbi években egyre gyakrabban találkozunk serdülőkorúaknál is ezzel a formával. A továbbiakban, gyakorisága miatt, az l-es típusú cukorbetegségről szólunk.

Ezek közé a hatások közé sorolhatjuk a korai tehéntejalapú táplálást, a különböző nitrózamin tartalmú élelmiszerek nagymértékű fogyasztását, valamint a szervezetet érő különböző vírusfertőzéseket, melyek elindítói lehetnek a nemkívánatos immunológiai folyamatoknak. Ezek a folyamatok már évekkel a betegség megjelenése előtt a hasnyálmirigy szigetsejtjeinek fo­kozatos pusztulását okozhatják.

Mik a lehetséges tünetek?

A klasszikus tünetek és panaszok alapján általában egyértelmű a diag­nózis. A szülőnek leghamarabb a gyermek jelentősen fokozott folyadékforgalma tűnik fel többet iszik, többet vizel, mint korábban, esetleg a már szobatiszta gyer­mek éjszakánként bepisil. Megtartott, sőt fokozott étvágy mellett több kilogram­mos fogyást tapasztalnak. Fáradtság, gyengeségérzés, hasfájás, serdülő leányoknál hüvelyi viszketés is előfordulhat.

Ilyenkor az aluszékony, bágyadt gyermek légzése mély, szapo­ra, lehelete aromás, úgynevezett acetonos illatú. A diagnózis megszületése után azonnal elindítandó a megfelelő kezelés, melynek legfontosabb összetevői az inzu­linterápia, az étrendi ajánlás és a rendszeres fizikai aktivitás.

Inzulinterápia

Az 1990-es évek elejétől minden gyermek humán inzulint kap, melyet kényelmes és biztonságos inzulinadagoló készülékekkel, úgy­nevezett „penekkel” adagolhat. A korszerű terápiához nélkülözhetetlen a rendszeres otthoni vércukor-ellenőrzés. Az ehhez szükséges vércukormé­rő készüléket minden cukorbeteg ingyenesen megkapja. Az adagolandó inzulin fajtáját, mennyiségét, az alkalmazás gyakoriságát a beteg kora, anyagcsere-stabilitása, inzulinérzékenysége és betegségtartama alapján határozza meg a kezelőorvos.

Mit tehetnek a gyerekek?

Cukorbeteg gyermekek kezelésére is kiválóan alkalmas és ma már hazai viszonylatban is elérhető az úgynevezett hordozható inzulinpumpa-keze­lés, mellyel az inzulin előre beprogramozható algoritmus szerint a szerve­zet igényeinek megfelelően adagolható és a napi többszöri injekciózás ki­váltható. Ennek az újfajta kezelésnek az elterjedését hazánkban azonban még viszonylagos drágasága korlátozza.

Étrendi célkitűzések

Legfőbb szabály a szervezet szükségleteinek meg­felelő energia és tápanyag biztosítása, mely a gyermek korától, tápláltsági fokától, mozgásigényétől, korábbi étkezési szokásaitól függ. Fontos, hogy az energiát adó tápanyagok (szénhidrátok, fehérjék, zsírok) megfelelő arányban legyenek jelen a napi étrendben. Emellett szorgalmazni kell a rostban gazdag zöldségfélék, gyümölcsök fogyasztását, az étkezési idő­pontok betartását, a napi hatszori – három fő és három „kis” – étkezést és természetesen kerülni kell a cukortartalmú ételeket, italokat.

Fontos a testmozgás

A kezelés másik igen lényeges pillére az egészséges életmód­ra való nevelés, a rendszeres testedzés, melynek anyagcsere-stabilizáló és inzulinmegtakarító hatása van. A jól beállított diabéteszes gyermeket az iskolai testnevelés alól nem kell, sőt nem szabad felmenteni, és a verseny­sportoktól sem szükséges eltiltani (néhány veszélyes sportágat kivéve).

A betegoktatás a krónikus beteggondozás alapvető része. Ennek során a gyermek és családja tájékoztatást kap a betegség lefolyásáról, a kezeléssel és a mindennapi élettel összefüggő problémákról, a szövődményekről.

Késői szövődmények

A 18. életév előtt a tüneteket, panaszokat okozó szövődmények ritkán fordulnak elő, de a felnőttkorban jelentkező szervi károsodások eredete gyakran a gyermekkora nyúlik vissza. Ide tartozik a látásromlás, veseműködési zavar, a környéki idegrendszer betegségei, ér­szűkület az alsó végtagokon stb.

Ezért szükséges, hogy a gyermekkorban kialakult, néhány éve fennálló cukorbetegség esetén, illetve a serdülőkor­ban időről időre célzott vizsgálatokat végezzünk a korai szövődmények felismerésére, mivel ezen kezdeti elváltozások jó része gondosabb anyag­csere-vezetéssel, esetleg gyógyszeres kezeléssel még visszafordítható.

Tehetünk-e valamit a cukorbaj megelőzése érdekében?

Az életmódbeli változta­tások (egészséges táplálkozás, testmozgás, elhízás megelőzése stb.) elsősorban a 2-es típusú diabetes megelőzésében játszanak szerepet. Az 1-es típusú diabétesz primer prevenciójában a fokozottan veszélyeztetettek, a genetikailag fogékonyak felmérése az első lépés. Az elsőfokú rokonok közt előforduló diabétesz esetén a kockázat tízszeresére emelkedik a családtagok között. A magas kockázatú csalá­dokban törekedni kell a csecsemők minél hosszabb ideig, de legalább hat hóna­pos korukig, történő anyatejes táplálására.

Amennyiben ez nem valósítható meg, úgy tehéntejfehérje-mentestáplálás javasolt, fél-egy éves korig. Egyéb prevenciós próbálkozások (bizonyos immunológiai beavatkozások) ez idáig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

Rendszeresen mérjünk!

A már klinikailag érvényre jutott diabéteszben a legfontosabb teendő a betegség súlyosbodásának megakadályozása, a szövőd­mények kialakulásának megelőzése vagy késleltetése. Az inzulin, étrend és fizikai aktivitás alkalmazása mellett kitüntetett szerepe van a rendszeres, naponta több alkalommal történő vércukor-meghatározásnak, mely a cukorbeteg gyermekek számára teljes mértékben támogatott hordozható vércukormérő készülékkel és eldobható tesztcsíkokkal valósítható meg. Az eredmények birtokában lehetőség nyílik a normális vércukorszint fenntartására törekvő anyagcsere beállítására, mely a késői szövődmények megelőzésének leghatásosabb módja.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.