• kezelések
• nemi betegség
• tünetek

Péniszdaganat tünetei, okai és kezelése

Az esetek 95%-a laphámrák, a 60 év feletti férfiak a legveszélyeztetet­tebb korcsoport. A betegség keletkezésében a legjelentősebb rizikófaktor a phimosis (fitymaszűkület) kialakulása, másrészt vannak bizonyos rák­megelőző állapotok, amelyeket szintén követhet péniszrák.

Milyen tünetekre kell odafigyelnünk?

Gyakran hosszú ideig nem kapja meg a beteg a megfelelő orvosi ellátást, mert a kezdetben kicsiny, fájdalmatlan rezisztenciára nem fordít figyelmet jellemző, hogy az első szakorvosi vizsgálat már gyakran abban az előrehaladott fázisban történik, amikor a megnagyobbodott makk és a rá szorosan feszülő fityma alól bűzös vála­dék ürül. Ha a betegnek vizelési nehézségei vannak, vagy inguinálisan megnagyob­bodott nyirokcsomók tapinthatók, a beteg gyógyulási esélyei igen szerények, mert ezek a tünetek a folyamat előrehaladottságát jelzik.

Hogyan történik a tumor kezelése?

A pénisztumor kezelése a felfedezésekor észlelt stádiumtól függ. Kezde­ti folyamatoknál szervmegtartó beavatkozás elképzelhető. Előrehaladott esetekben a pénisz megkisebbítése, péniszamputáció, a herék és a lágyéki nyirokcsomók eltávolítása jön szóba. Az adjuváns kemoterápia legfonto­sabb komponense a Bleomycin. Egyes leírások szerint a sugárkezelés a nyirokcsomók eltávolításával azonos értékű. A korai felismerést követő azonnali beavatkozás hosszú, panaszmentes időt biztosít, míg előrehala­dott, áttétes esetekben 2-3 éves túlélésre lehet számítani.

Jóindulatú prosztata-hiperplázia (BPH)

A prosztata-hiperplázia (BPH) az egész világon az idősebb férfiak leg­gyakoribb megbetegedése. Társadalmi és egészségügyi jelentőségét az a tény adja, hogy a 60 év feletti férfiak második leggyakoribb műtéti oka. Távolkeleti országokban előfordulása ritkább, a fehér emberek körében gyakoribb, leggyakrabban azonban az amerikai feketék között fordul elő.

A prosztata-hiperplázia kialakulásak oka nem egyértelmű. A különbö­ző hipotézisek közül a legismertebb az, amely az ösztrogén/tesztoszteron arányának megváltozásával magyarázza a BPH kialakulását. Minden 60 év feletti férfinál kimutatható, de csak 30%-ban okoz panaszokat.

Mik lehetnek a BPH tünetei?

A panaszok nincsenek arányban a prosztata-hiperplázia nagyságával, néha kicsiny, aszimmetrikus prosztaták is sok panaszt okoznak, máskor 100 g feletti prosztatánál is elfogadhatóan vizel a beteg. A megbetegedés lassan, szinte észrevétlenül alakul ki. Kezdetben talán csak gyakrabban kell vizelnie a betegnek, talán a vizelet sugara csök­ken, de maradéktalanul ki tudja üríteni a hólyagot. Később a vizelések gyakorisága növekszik, s éjjel is egyre gyakrabban kell kimennie, másrészt a vizeléseket követő­en nem könnyebbül meg, érzi, hogy a hólyag nem ürült ki teljesen. Az obstrukciós tüneteket változó mértékű és intenzitású irritatív tünetek is kísérhetik, méginkább megkeserítve a beteg hétköznapjait. Évek alatt a hólyag az állandó erőlködéstől ki­merül, a húgyhólyag izomzata elvékonyodik, helyét rugalmatlan kötőszövet foglalja el. A betegség végső kimenetelekor teljes vizeletelakadás lép fel, s a beteg ekkor már nem kerülheti el, hogy orvoshoz menjen, mivel sürgősen meg kell katéterezni.

Hogyan előzhető meg a prosztata-hiperplázia?

A prosztata-hiperplázia kialakulásának patológiája nem ismert, így megelőzése nem lehetséges. A teljes vizeletelakadásig terjedő időt azonban meg tudjuk nyújtani. A beteget fel kell világosítani, hogy számára előnyös, ha hólyagját rendsze­res kiüríti, nem várja meg a vizelési inger jelentkezését.

Ha a dihidrotesztoszteron szintje minimalizálódik, lassul a BPH növekedése. Az alfa-1-receptor blokkolók az obst-rukció mértékét csökkentve fejtik ki előnyös hatásukat. Ezek a készítmények nem gyógyítják meg a prosztata-hiperpláziát, de mindenképp javítják a beteg közérze­tét, s az előbb-utóbb bekövetkező műtét időpontját tolják el.

Kikre számíthatunk betegség során?

A prosztata-hiperpláziás beteg általában a családorvosnál jelentkezik, s a családorvos feladata, hogy az időnként diffúz panaszokat helyesen értel­mezze és a beteget urológushoz irányítsa. A prosztata-hiperpláziás beteg gondozása során ki kell zárni a prosztatatumor lehetőségét. A gondozás hosszú évei alatt ismételten gondolni kell arra, hogy BPH mellett bármi­kor kialakulhat prosztatarák, ezért évente szükség van PSA vizsgálatra.

Ha kialakult a prosztata-hiperplázia és ez több-kevesebb vizeletretenciót vagy teljes vizeletelakadást okoz, a gyógyszeres-konzervatív kezelést a radikális, sebészi beavatkozások követik. Még ma is a kezelés „golden standard”-ja a transurethralis reszekció (húgycsövön keresztül végzett műtét), mely aránylag kis műtéti megterhelést jelent.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.