Egészséges étrend

A ketogén étrend és a bélbetegségek

Az alacsony szénhidrát-bevitelű étrendek gyakran a bélbetegségek esetében is jótékony hatásúak. Az ilyen problémák általában fertőzések miatt következnek be, a bél kórokozói pedig legtöbbször szénhidrátokból nyerik az energiájukat. Ez az oka annak, hogy az alacsony szénhidrát-bevitelű étrendek segíthetnek a kórokozók kiéheztetésében.

Jegyezzük meg! Az alacsony szénhidráttartalmú étrendeknél a ketonok keletkezése biztonságosabbá teszi az étrendet azzal, hogy az idegsejtek számára alternatív üzemanyagot biztosít.

A vékonybél fertőzései általában SIBO-t (a vékonybél bakteriális túlburjánzása), Crohn-betegséget és refiuxot/GERD-et okoznak; ezekre jó hatással van a fruktóz és más egyszerű cukrok kerülése.

Bélrendszer
Bélbetegség esetén is kerüljük a cukrot!

Mivel a táplálék elég gyorsan halad végig a vékonybélen, az ott élő kórokozók számára az egyszerű cukrok jelentik a legkönnyebben hozzáférhető táplálékot. Ebből a szempontból a glükóz a legkevésbé veszélyes cukor, mivel azt könnyen felszívják maguk a vékonybél sejtjei.

Az irritábilis bél szindrómát, a fekélyes vastagbélgyulladást és a vastagbél más rendellenességeit a vastagbél fertőzései okozzák, amelyek tipikusan keményítőkkel, rostokkal és emészthetetlen cukrokkal táplálkoznak. Ilyen betegségek esetén a legjobb szémhidrát források talán a dextrózhoz, a rizssziruphoz és a mézhez hasonló egyszerű cukrok. A tapasztalatok szerint az ilyen problémáknál az SCD, tehát a Specifikus Szénhidrát Diéta (Specific Carbohydrate Diet) által meghatározott ételek jól tolerálhatok.

Hogyan tudjuk elrontani a ketogén étrend kivitelezését és hogyan tudjuk helyrehozni?

A klinikai gyakorlatban alkalmazott ketogén étrendek gyakran nagyon egészségtelenek. Az orvosok tévesen azt gondolják, hogy mivel a ketonok böjt közben keletkeznek, a ketogén étrendet a legjobban böjtöléssel lehet megvalósítani – emiatt az ő ketogén étrendjük gyakorlatilag koplalást jelent, így a táplálék nem nyújt elég glükózt és fehérjét.

A glükóz- és fehérjehiány egy sereg problémához vezet, különösen gyerekeknél. Egy vizsgálatban 28 gyerek vett részt, akiket epilepszia miatt ketogén étrenden tartottak hat éven keresztül, és követték az egészségügyi problémáikat:

  • Gyenge csontok. Hat gyereknél fordult elő csonttörés, négynél különböző időben és helyeken többes törés is.
  • Elmaradott növekedés. A 28 gyerekből hatéves koráig 23 tartozott magasság szempontjából a korcsoportjuk alsó tizedébe.
  • Vesekő. 7 gyereknél fordult elő vesekő.
  • Diszlipidémia. Az összkoleszterinszintjük akár 383 mg/dl-ig (9,9 mmol/1) is emelkedett.

A glükóz- és fehérjehiány tetejében a klinikai ketogén étrendeket még csak nem is igazi ételekből, hanem tisztított tápanyagokból állították össze, és ami még ennél is rosszabb: a zsírforrások omega-6 magolajok voltak!

A 28 gyerek, akiknél ezek a problémák kialakultak, gyakorlatilag gyógyszerészeti terméket fogyasztott: Ross Carbohydrate Free formulát kaptak, amely szójafehérje-izolátumból, magas olajtartalmú sáfrányosszeklice-olajból, szójaolajból és kókuszolaj-ból áll, vitaminok és ásványi anyagok hozzáadásával.

A másik általánosan használt formula a KetoCal volt, amely hidrogenizált szójaolajból, zsíros tejporból, finomított szójaolajból szójalecitinből, és szilárd kukoricaszirupból áll. Az egyik kommentelőnk, Jack így fogalmazott: „Ennyi erővel akár fegyvert is foghatnál a szerencsétlen gyerek fejéhez, és meghúzhatnád a ravaszt.”

Jobb módszer: MCT olaj, szénhidrátok és fehérje

Szerencsére a kórházakban is fokozatosan rájöttek, hogy a koplalás nemcsak veszélyes, de felesleges is.

Sokkal jobb módszer, ha kielégítik a szénhidrát- és fehérjeigényt, a ketontermelést pedig nem koplalással, hanem nagy mennyiségű, közepes láncú zsírsav bevitelével idézik elő. Ezek a zsírok elárasztják a májat, ahol ketonokká alakulnak, függetlenül attól, hogy az étrend mennyi szénhidrátot tartalmaz.

Epilepsziánál – és valószínűleg minden más betegségnél — jobb, ha az étrend tartalmaz szénhidrátból származó kalóriákat is. Egy vak, keresztezett elrendezésű vizsgálatban húsz epilepsziás gyerek vett részt, és kétféle étrend váltotta egymást:

  • nulla szénhidrát-bevitelű ketogén étrend és
  • ugyanaz a diéta 240 glükózkalóriávaí. Mindkét étrend mellett keletkeztek ketonok, viszont a glükózt is fogyasztó csoportban kevesebb volt a roham.

A fehérjehiány megelőzése céljából kívánatos, hogy a fehérje- és a szénhidrátbevitel együttesen legalább 600 kalória legyen.

Végül, ketogén étrend mellett érdemes elágazó láncú aminosavakat is fogyasztani. A legfontosabb elágazó láncú aminosav, a leucin maga is ketogén, emellett segíti az izom szintetizálását és védi a fehérjeraktárakat.

Felmérés: egy, az epilepsziások között végzett 2009-es felmérés azt találta, hogy ha a klasszikus ketogén étrendhez elágazó láncú aminosavakat adtak, kevesebb lett a roham, miközben a ketontermelés nem csökkent.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.