Miért nélkülözhetetlen a fizikai aktivitás?
A fizikai aktivitás a wellness életstílus lényeges része és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egészségesen éljük meg az öregkort. „Használd, mert különben elveszíted!” – tartja az angol mondás, amely különösen igaz az állóképességre és a fizikai aktivitás szintjére. Ha nem használjuk a testünket, nem nyújtjuk, mozgatjuk, egyre gyengébb lesz, kevésbé rugalmas, kevésbé hatékony és könnyebben megsérül.
Izmok mozgatása
Izmaink mozgásra születtek, amelyre nap, mint nap szükségük van. A rendszeres testmozgás az egészséges életmód alapja, segítségével csökkenthető a betegségek kockázata és késleltethető az öregedés folyamata. A mozgás természetesen a testtömeg egészséges szinten tartásához is nélkülözhetetlen.
Számos tudományos vizsgálat eredménye szerint a rendszeres testmozgás nagyban hozzájárul a betegségek megelőzéséhez az egészség fenntartásához, az öregedési folyamatok lassításához. Ha ezt a tényt nem vesszük figyelembe, akkor beletörődünk, hogy gyorsabban öregszünk, hogy nagyobb eséllyel leszünk betegek vagy élünk majd valamilyen fogyatékossággal.
A testmozgás testünk minden egyes porcikája számára hasznos, beleértve az agyat is. A mozgás során endorfin nevű hormon szabadul fel, amitől jókedvűnek és nyugodtnak érezzük magunkat. Sőt véd a depresszió, idegesség, önértékelési problémák és álmatlanság ellen is. A testmozgás hiánya megnöveli a fejlett országok halálozási okainak listáját vezető szívkoszorúér-megbetegedések esélyét.
Mi is az a szívkoszorúér-megbetegedés?
A szívkoszorúér megbetegedéseit a szívet ellátó artériák (koszorúerek, más néven koronáriák) belső falára tapadó zsíros anyagok, például a koleszterin vagy a kalcium okozzák. Ezt nevezzük érelmeszesedésnek. Ez a letapadt réteg leszűkíti az artéria átmérőjét, így megnehezítve a vér áramlását a szívizomban, néha vérrögöket képezve. Ezek a rögök részben vagy teljesen elzárják a véráramlást.
- A magas vérnyomás figyelemfelhívó jelei
- Magas vérnyomás mint betegség
- Szív betegségek kockázatai, magas vérnyomás
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Amikor a szívizom nem kap elegendő, oxigéndús vért, angina jön létre, mely fájdalom formájában jelentkezik a mellkasban, vállban, karban, nyakban vagy az állkapocsban. Szívinfarktus akkor jön létre, amikor a vér útja a szívizom felé teljesen elzáródik. Az oxigéndús vér nem éri el a szívizmot, ezáltal annak egy része elhal. Idővel a szívkoszorúér megbetegedései gyengítik a szív izomzatát, amelynek eredményeképpen
- a szív nem lesz elég erős, hogy a vért a test minden részébe eljuttassa, ill.
- arrithmia (szívritmuszavar) jöhet létre.
Tanulmányok kimutatták, hogy azok esetében, akik egy szívinfarktus után életmódváltást vittek végbe és rendszeres testmozgásba kezdtek, nőtt a túlélési arány és javult az életminőség. A testmozgás hiánya más rizikófaktorok kialakulásához is hozzájárul. Ilyenek például a túlsúly, magas vérnyomás, magas trigliceridszint, alacsony HDL- („jó” koleszterin) szint, cukorbetegség és szélütés.
Elhízás
Az elhízás olyan betegség, amelynek során olyan sok zsír halmozódik fel a testen/testben, hogy az egyén egészségét veszélyezteti és csökkenti a várható élettartamot. Sokféle betegségre hajlamosít, amelyek között főleg a szív-érrendszeri betegségeket, a 2-es típusú cukorbetegséget, a rák bizonyos formáit és a csontritkulást említhetjük. Kialakulásának oka a mértéktelen kalóriabevitel és a mozgáshiány. Kezelési módja a diéta, a rendszeres testmozgás és a pszichés intervenció.
A testtömegindex és a derék-csípő arány
A normál testtömeget, valamint a túlsúly, ill. elhízás mértékét két mérőszámmal szokták mérni. Az egyik az ún. testtömegindex, amely a testépítők és várandós kismamák kivételével jól jelzi a felesleges testtömeg mértékét, a másik paraméter pedig a derék-csípő arány.
A BMI (BodyMass Index: testtömegindex) kiszámítási módja a következő: a kilogrammban kifejezett testtömeget elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. Vagyis egy 70 kg testtömegű, 185 cm magas férfi testtömegindexe: BMI = kg/m2, azaz 70/1,852 = 20,45
A derék-csípő arányt magától értetődően úgy kapjuk, hogy a derék átmérőjét elosztjuk a csípőével. A csípő feletti zsírpárna statisztikailag bizonyítottan rizikótényező a szívbetegségek kialakulásában. A normál értékek a következők:
Mi is az a magas vérnyomás?
A vérnyomás az a nyomás, amelyet a vér az erek falára fejt ki keringés közben. A vérnyomást két számmal mérjük, így szisztolés és diasztolés értékeket kapunk. A szisztolés a szívösszehúzódás pillanatában méri a perifériás (szíven kívüli) artériákban uralkodó nyomást, amely a legmagasabb érték. A diasztolés érték a szív telődése alatt mért nyomás a perifériás erekben, amely alatt a nyomás a legalacsonyabb.
A normális vérnyomás felnőttek esetében 120/80 Hgmm, de magasságtól, súlytól, edzettségi szinttől és az egyén egészségi állapotától függően változhat. Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha két, 6 óra elteltével megismételt mérés alkalmával is 140/90 Hgmm vagy ennél magasabb értéket kapunk. Az állandó magas vérnyomás a szívet nehezebb munkára kényszeríti és szívkoszorúér-megbetegedéshez, agy- és vesekárosodáshoz vezethet és a stroke (agyi érkatasztrófa) egyik fő oka.
Magas koleszterin- és trigliceridszint
A triglicerid a vérben található zsírsav, mely a legfőbb energiaforrás. Amikor táplálékot fogyasztunk, a testünk felhasználja a lehetséges kalóriákat és energiává alakítja. A később felhasználandó extra energiát triglicerid formájában tárolja szervezetünk. Ennek következtében, amennyiben több kalóriát viszünk be, mint amennyit elégetünk, nagyobb a valószínűsége, hogy magas lesz a vér trigliceridszintje. A vértrigliceridszint mérése a koleszterinszint-méréssel együtt informatív. Az elfogadható érték 150 mg/dl alatt van, a 200 mg/dl feletti magasnak számít.
A HDL, vagyis a „jó” (vagy védő) koleszterin szintje, ideális esetben 60 mg/dl fölötti érték, ha ennél alacsonyabb, növekszik a szívkoszorúér-betegség kockázata. Az ideális összkoleszterin-szint 200 mg/dl, 240 mg/dl fölött magasnak tekintető. A káros koleszterinnek 100 mg/ dl alatt kell maradnia, 130 mg/dl már határeset.
Cukorbetegség
Amikor a szervezet cukrot vesz magához, megemészti azt és lebontja glükózra, mely a véráramba kerül. A hasnyálmirigy által termelt hormon, az inzulin, segíti a glükóz sejtekbe való kerülését. Egy egészséges hasnyálmirigy az inzulint a szervezet glükózszintjének megfelelően termeli, alkalmazkodik ahhoz. A cukorbetegek esetében ez az alkalmazkodás nem sikerül és kórosan megemelkedik a glükózszint.
- 1. típus: A szervezet nem tud inzulint termelni. Általában 30 év alattiaknál fordul elő és valamilyen genetikai rendellenesség okozza.
- 2. típus: Az ebbe a típusba tartozó betegek termelnek inzulint, de sejtjeik immúnissá váltak rá. Általában 35 év feletti felnőttek esetében fordul elő. összefüggésbe hozható a mozgáshiánnyal, túlsúllyal, korral és genetikai adottságokkal
Stroke
A stroke egy angol nyelvből átvett kifejezés, amelyhez az agyban hirtelen lejátszódó betegségek (szélütés, agyvérzés) tartoznak. Akkor következik be, amikor egy vérrög elzárja az artériát vagy egy ér megpattan, így megakadályozva a vér agyba való áramlását. Amikor ez megtörténik, az agysejtek elkezdenek pusztulni és az ezek által ellenőrzött és irányított agyi funkciók megszűnnek (agylágyulás).
Hogy melyek ezek a funkciók, az attól függ, hogy mely agysejtek károsodtak, de legtöbb esetben a beszéd-, mozgás- és emlékezőközpont sejtjei esnek áldozatul. Egy kisebbfajta szélütés csak fizikai rosszullétet, gyengeséget okoz, míg a súlyosabb változat bénuláshoz vagy a beszédképesség teljes elvesztéséhez vagy akár halálhoz vezethet.
A rendszeres testmozgás védelmet jelenthet más betegségekkel szemben is, mint például a csontritkulás vagy a daganatos betegségek bizonyos fajtái.
Csontritkulás
Csontritkulásról akkor beszélünk, amikor a csont veszít ásványianyag-(kalcium) tartalmából, sűrűségéből és vastagságából. Ennek következtében nagyobb a törés és sérülés valószínűsége. A legveszélyeztetettebbek a csípő, gerinc, karok és a borda körüli területek. A csontritkulásnak nincs különösebb tünete, ami csak még veszélyesebbé teszi. A rendszeres testmozgás nagyon lényeges: csökkenti a törés kockázatát azáltal, hogy növeli a csont tömegét és lassítja az öregedéssel együtt járó csontritkulást.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.