Mandulagyulladás, torokgyulladás kezelése, szövődmények, idült mandulagyulladás
A heveny (akut) torok- és mandulagyulladások a leggyakoribb fertőző betegségek közé tartoznak. Minden életkorban, elsősorban ősszel, télen és kora tavasszal előforduló fertőzések, melyeket felnőttkorban 90%-ban, gyermekkorban 60-75%-ban vírusok okoznak, gyakran egyéb felső légúti fertőzéshez társultan. Emberről emberre rövid, 1-4 napos lappangási idővel, cseppfertőzéssel és a beteg váladékaival szennyezett tárgyak útján terjedhetnek, elsősorban a kezeletlen betegség első 2-3 napja alatt.
Baktérium vagy vírus?
A baktérium és vírus okozta légúti fertőzések elkülönítése rendkívül nehéz, így a kezelés meghatározása (adjunk-e antibiotikumot vagy ne?) sem könnyű. Baktériumfertőzés esetén a vezető kórokozó a Streptococcus pyogenes nevű baktérium, mely 3 éves kor alatt ritkán okoz mandulagyulladást. A diagnózist a gyermek panaszai, a klinikai tünetek, a torokkép megtekintése és a nyak tapintása alapján állítjuk fel.
Streptococcus okozta mandulagyulladásra utaló leggyakoribb klinikai tünetek (3 év felett):
- hirtelen kialakuló torok, illetve nyelési fájdalom,
- mandulákon megjelenő lepedék, mely lehet pettyezett, ritkán összefolyó,
- fájdalmas, tapintásra érzékeny nyaki nyirokcsomók,
- a nyelvcsap gyulladása, bevérzésekkel a lágyszájpadon, szájnyálkahártyán,
- málna- (eper)szerű, duzzadt, piros nyelv,
- láz, fejfájás,
- hasi fájdalom, hányás.
Ha a fenti tünetek mellett az arcon száj körüli sápadtság, a hajlatokban apró kiütések jelentkeznek, akkor a Streptococcus pyogenes okozta klasszikus kórkép, skarlát alakult ki. A klinikai diagnózist alátámaszthatjuk a streptococcus antigén kimutatásán alapuló gyorsteszt, esetleg a garatváladékból végzett tenyésztés Streptococcus pyogenes pozitivitása, illetve laboratóriumi vizsgálatok segítségével. Hasonló tüneteket egyéb betegségek, így úgynevezett mononucleosis infectiosa, egyéb vírusos mandulagyulladások is okozhatnak, melyek másfajta kezelést igényelnek.
A heveny torok- és mandulagyulladás kezelése
A Streptococcus pyogenes okozta fertőzések antibiotikum kezelésének célja hármas: elsősorban az úgynevezett streptococcus-utóbetegségek (rheumás láz, vesegyulladás, szívbelhártya-gyulladás, stb.) elkerülése, másrészt a fertőzés tüneteinek gyors enyhítése, ezzel a korai gennyes szövődmények megelőzése, harmadrészt a kórokozó terjedésének megakadályozása. Az antibiotikum kezelés elsősorban a Streptococcus pyogenes ellen irányul, így elsőként penicillin származékokat választunk, mivel ma is hatékonyak ezek ellen a baktériumok ellen.
Mennyi ideig tartson a kezelés?
Általában 7-10 napos kezelés javasolt, naponta kétszer-háromszor alkalmazva, a készítménytől függően. A penicillin kezelés során várható siker aránya 90-95%. Az antibiotikum kezelés akkor is megelőzi a rheumás láz kialakulását, ha a tünetek kezdetétől számított 8-9. napon kezdi el a beteg az antibiotikum szedését. Ez a veszélytelen késés lehetőséget ad a laboratóriumi leletek eredményének bevárására kétes klinikai diagnózis esetén.
- Torokfájás és torokgyulladás okai
- A mandulagyulladás természetes gyógymódja
- Mandulagyulladás gyermekkorban
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A penicillinkezelés sikertelen lehet, ha a gyermek nem megfelelő ideig, nem megfelelő mennyiségben kapta az antibiotikumot, illetve a garatnyálkahártyában és a mandulákban jelenlévő, kóroki szereppel nem rendelkező baktériumok elbontják a penicillint, valamint nem a Streptococus pyogenes a kórokozó. Számos egyéb antibiotikum-csoport (II. generációs cefalosporinok, makrolid szerek, stb.) is alkalmas lehet a kezelésre. Előnyt jelenthet a napi kevesebb gyógyszerbevétel és a rövidebb (5-7 napig tartó) kezelési idő, illetve esetleges penicillin allergia esetén is adhatók.
Tüneti kezelések
Tüneti kezelésként láz- és fájdalomcsillapításra ibuprophen, diclofenac, acetaminophen, paracetamol készítmények (szirupok, cseppek, kúpok, tabletták) adhatók, 12 éves kor alatt aspirin nem ajánlott. Folyékony, pépes étrend, bő folyadékpótlás és fizikai kímélet javasolt.
Lehetséges szövődmények
A visszatérő torok- és mandulagyulladások elsősorban újra-fertőződés következményeként alakulnak ki, de előfordulhatnak a nem megfelelő antibiotikum kezelés miatt is. A heveny streptococcus okozta torok- és mandulagyulladás szövődményei ritkák, ám azonnali kórházi felvételt és ellátást igényelhetnek, például a mandula körüli tályog, szepszis, és az anyagcsere felborulása miatt jelentkező hányás esetén. Kezeletlen esetekben kialakulhatnak a már említett streptococcus utóbetegségek.
Idült (krónikus) torok- és mandulagyulladás
Idült mandulagyulladásról akkor beszélünk, ha évente legalább 6-7 heveny torok- és mandulagyulladás fordul elő, vagy a megelőző két évben évente 5, illetve a megelőző 3 évben évente 3. Magyarországon óvodás és iskolás gyermekkorban az egyik leggyakoribb idült betegség. A krónikus mandulagyulladás legjellemzőbb kórokozói az adenovírusok. Bakteriális felülfertőződés előfordulhat, melyet többnyire a Streptococcus pyogenes okoz.
A klinikai képen alapuló diagnózis bizonytalan, ezért fontos a kórelőzmény, melyben gyakori, visszatérő heveny mandulagyulladások, rossz közérzet, hőemelkedések, nehezen magyarázható lázas állapotok szerepelnek. Nem ismerünk olyan vizsgálóeljárást, mely egyértelműen igazolná a kórképet.
Vírusok okozhatnak lepedékkel járó mandulagyulladást, ugyanakkor az iskolás gyermekek streptococcus okozta mandulagyulladásainak kétharmada nem jár lepedékképződéssel. A mandulák környékéről kisugározhat fülfájdalom (és fordítva). Az úgynevezett gócbetegségek, így ízületi panaszok, bizonyos bőrbetegségek, foltos hajhullás, vesebetegségek, szívbelhártya-gyulladás stb. esetén is felmerül a krónikus mandulagyulladás kóroki szerepe.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.