Veszélyesek az E-számok a csecsemőkre és a kisgyerekekre?
A csecsemők és kisgyermekek rendkívül veszélyeztetettek az adalékanyagok használata és hatásai miatt. A szakemberek sokszoros szűrőt alkalmazva kialakították azoknak az adalékoknak a listáját, amelyek felhasználhatók a gyermektápszerekben.
Mindenképpen üdvözlendő, hogy a tápszerekben csak igen kevés fajta adalékanyag használata engedélyezett, azonban -a korábban leírtak fényében – elgondolkodtató pl. a citromsav, a citrátok, a guargumi és gumiarábikum, a foszforsav és a foszfátok használata. Bár ezek felhasználására vonatkozóan komoly mennyiségi korlátozások vannak érvényben, időnként mégis kétely merül fel tisztaságukat és hatásaikat illetően.
A tapasztalatok eddig nem mutattak bizonyítható elváltozásokat a szabványban szereplő mennyiségek mellett, így a szakemberek biztonságosnak tartják ezeket az anyagokat. A csecsemő- és gyermektápszerek, illetve az elválasztási élelmiszerek valóban a jó minőségű termékek közé tartoznak. A nyersanyagátvétel szabályai szigorúbbak, és a hozzáadott anyagok köre is kisebb.
Alapanyag tekintetében általában a sertéshús és legfőképpen a sertésmáj alkalmazása tekinthető kérdésesnek, ismerve a sertések tenyésztési körülményeit és a húsukkal kapcsolatos aggályokat.
A sertésmájban található hasznos zsíroldható vitaminokról, a B-vitaminról és az ásványokról sokszor szó esik, de a mérleg másik serpenyőjében a máj mint méregtelenítő szerv által kiválasztott káros lebontású termékek, transzformált intermedierek (átalakított és raktározott köztes termékek) és felhalmozódó kémiai vegyületek találhatók. Ez utóbbi tényező nem elhanyagolható szempont egy csecsemő vagy kisgyermek számára, ezért ma már sokan mellőzik a sertéshús és sertésmáj alapú készítményeket.
Ismeretlen szennyeződések jelenléte
Az egészséges, 6 hónaposnál idősebb csecsemők tápszereiben a karragén (E 407), a szentjánoskenyérmag-liszt (E 410) és a pektinek (E 440) is engedélyezettek. Ezek közül a karragének esetében merül fel az esetleges ismeretlen szennyeződések jelenlétének veszélye.
Az egészséges csecsemők és kisgyermekek elválasztási élelmiszereiben engedélyezett adalékanyagok köre már jóval szélesebb.
Kibővült a savak köre (pl. tejsav, almasav), megjelentek a lúgok (E 524-526), a xantangumi (E 415), az oxidált módosított keményítő (E 1451) és számos érdekes kémiai nevű észter. Mivel alkalmazásuk a gyermektápszerekben nem tekint vissza nagy múltra, így hatásaikkal kapcsolatban egyelőre ártalmatlanságról lehet beszélni.
A különleges táplálkozási célokra készített élelmiszerekben engedélyezettek az alginátok (E 401, E 405), a szentjánoskenyérmag-liszt (E 410), a guargumi (E 412), a xantangumi (E 415), a pektin (E 440), egyes cellulózok (E 466), a mono- és digliceridek (E 471) és egy keményítőszármazék (E 1450) használata. A glu-ténmentes gabona alapú élelmiszerekben a megfelelő állományt xantangumi és pektin alkalmazásával alakítják ki.
Mesterséges adalékoktól mentes étel készítése
A gyermekek számára készülő élelmiszerekbe tilos mesterséges színezékeket, aromákat és édesítőszereket tenni, a mesterséges adalékok nagy részét a természetes anyagok kémiai átalakítással nyert formái jelentik. Bár a csecsemők és kisgyermekek között is növekszik az allergiások száma, mégsem bizonyítható egyértelműen, hogy ezek összefüggésben volnának az előbbiekben leírt és alkalmazott adalékanyagokkal.
Mindenesetre – az elővigyázatosság kedvéért – érdemes e vegyületek használatát is minimálisra leszorítani a tápszerek gyártásakor
A gyermekélelmiszerek területén is – bizonyos mértékig – a gyártó lelkiismeretére, tisztességes magatartására és a gyermekek egészségének védelmére irányuló erkölcsös hozzáállására vagyunk utalva, hiszen utólag meglehetősen nehéz egy „pépből” kimutatni, hogy valójában milyen „váratlanságok” rejlenek benne. Megjegyzendő azonban, hogy a lelkiismeretesség – a jelek szerint – nagyobb mértékű e készítmények gyártóinál, mint a felnőttek számára tömegételeket előállítók körében.
A kisgyermekek számára a legnagyobb egészségügyi kockázatot az jelenti, amikor már nem adalékanyag-mentes, frissen készített ételeket kapnak, hanem a felnőttek ételeit fogyasztják pépesített vagy apróra összevágott formában. A család asztalára kerülő felvágottakban, ömlesztett sajtokban, fűszerezett levesekben, feltétekben, péksüteményekben, tortákban és egyéb ízesített termékekben ugyanis már olyan adalékanyagok is előfordulnak, amelyek még a felnőtt szervezet számára is kockázatot hordoznak.
Ebből adódóan tehát két lehetőség javasolható: vagy készítsünk külön a gyermekek részére adalékanyag-mentes ételt, vagy az egész család számára készített fogások legyenek mentesek az „E-számoktól”, így még a legifjabb családtag is nyugodtan megeheti a mama főztjét. Természetesen a kiemelt alkalmak, ünnepek során nehezebb ezt a tanácsot átültetni a gyakorlatba, azonban napi szinten, életmódszerűen megszívlelendő, ha a háziasszony szeretné megvédeni gyermekeit az allergiás betegségektől.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.