Egészségügyi kérdezz-felelek

Egészségügyi kérdezz és felelek

Az orvosom csak a legszükségesebbeket mondja el nekem, gyakran maradnak olyan kérdéseim, amelyeket nem tudok feltenni neki. Hogyan kaphatnék több tájékoztatást tőle?

Az ön és orvosa közötti kommunikációs szakadék nemcsak bosszantó, de az egészségére nézve is ártalmas lehet. Számos tanulmány mutatta ki, hogy a páciensek állapota jobb lesz, ha szabadon cserélhetnek információt az orvosukkal. Ahhoz, hogy a lehető legtöbbet tudja kihozni az orvosnál tett látogatásokból, törekedjen a következőkre.

  • Legyen őszinte az orvosával! Mondja el neki, hogy úgy érzi, túl keveset tud az egészségi állapotáról, és több információt szeretne kapni! A konkrét aggodalmairól is beszéljen neki!
  • Rögtön említse meg, hogy kérdései vannak! Az időhiánnyal küszködő orvosok néha idegessé válnak, ha pácienseik a látogatás végén kezdenek el kérdezősködni.
  • Írja össze és vigye magával a kérdéseit! A lista ne legyen hosszú, és amire választ kapott, azt a kérdést húzza ki!
  • Ne aggódjon amiatt, hogy a kérdése ostobának tűnhet! A rendelőben nincsenek ostoba kérdések. Lehetséges, hogy az orvosa az önre szánható ideje nagy részében a vizsgálati eredményeit és a kezelésében szükséges változtatásokat fogja megbeszélni. Amennyiben nem jut idő az összes kérdésére, kérdezze meg, mikor jöhetne el, hogy általánosabb jelleggel beszéljenek az egészségéről!

Ám ha ezek után is úgy érzi, hogy orvosa nem akar elegendő időt szánni önre, akkor ideje másik szakembert keresni.

Soha nem tudok megjegyezni mindent, amit az orvos a rendelésen mond, és túl gyorsan beszél ahhoz, hogy mindent le tudjak írni. Mit tegyek?

Tanulja meg ezt az egyszerű kérdést: „Megismételné, kérem?” De ennél is jobb, ha arra kéri az orvosát, hogy érthetően, magyar nyelven beszéljen az ön esetéről, és magyarázza el az esetleges szakkifejezéseket. Páciensként jogában áll úgy távozni a rendelőből, hogy pontosan érti a diagnózisát és a kezelésére vonatkozó terveket is.

Segíthetnek a következő stratégiák is: vigye magával egy családtagját vagy barátját is a rendelésre! De vihet magával egy kis magnetofont vagy diktafont is, a mai okos telefonok legtöbbje szintén képes hangfelvétel készítésére. Tájékoztassa orvosát, hogy felvételt szeretne készíteni, nehogy elfelejtsen valamit.

Mi a különbség az orvos és a természetgyógyász között?

  • Orvos – a hatéves orvosi egyetemi képzést eredményesen teljesítők általános orvosi diplomát kapnak, majd rezidensképzésben vesznek részt, és öt-hat év után tehetik le a szakorvosi vizsgát egy meghatározott szakon.
  • Természetgyógyász – Magyarországon a természetgyógyászati tevékenységet és képzést kormányrendelet szabályozza. Ha valaki működési engedéllyel rendelkező természetgyógyász szeretne lenni, középfokú végzettséggel kell rendelkeznie, teljesítenie kell az „Egészségügyi alapmodul” és a „Természetgyógyászati alapmodul” tanfolyamot, az 5 napos bentlakásos „Életmódtábort”, és valamilyen természetgyógyászati szakirányból sikeres vizsgát kell tennie. Az alábbi szakokon lehet természetgyógyászati végzettséget szerezni: akupresszőr; alternatív mozgás és masszázsterapeuta; bioenergetikus; életmód tanácsadó és terapeuta; fitoterapeuta; fülakupunkturás addiktológus; kineziológus; reflexológus; szemtréner.
  • A működéshez, rendelő nyitásához az ÁNTSZ engedélye szükséges. A természetgyógyászati tevékenységek végzéséről szóló kormányrendelet leszögezi, hogy a betegség megállapítása és a terápiás terv elkészítése, a beteg egészségi állapotának figyelemmel kísérése orvosi feladat, így természetgyógyászati tevékenységet csak előzetes orvosi vizsgálat, ill. szakellátás után vagy azzal párhuzamosan, a beteg rendszeres orvosi ellenőrzése mellett lehet végezni. Vannak csak orvosok által végezhető természetgyógyászati tevékenységek, mint a manuálterápiás eljárások; a hagyományos kínai orvoslás és a neurálterápiás módszerek. Az orvosi végzettséggel rendelkezők speciális képzéseken sajátíthatják el ezeket az eljárásokat. A manuálterápia egyik fajtáját végzi az oszteopata.

Hiba lenne…: Kitartani a nem kedvelt orvos mellett

Ha nem tudnak kijönni egymással, az orvosával, akkor érdemes időt fordítani egy másik orvos keresésére. Ha ugyanis kellemetlenül érzi magát az orvosa mellett vagy esetleg ellenséges érzései vannak iránta, akkor könnyen lehet, hogy a dönté­seit is meg fogja kérdőjelezni. Egy 2000-ben készült tanulmány szerint a bizalom nélküli páciensek gyakran nem is tartják be az orvos utasításait, így aztán 30 százalékkal kisebb az esélye annak, hogy az állapotuk javulni fog.

Szeretném kipróbálni az akupunktúrát az állapotomra, de az orvosom a jelek szerint úgy véli, hogy csak az időmet vesztegetném. Tényleg így van?

Az orvosának nem lenne szabad ilyen könnyedén elutasítania az akupunktúrát, bár hogy az hatásos-e, függ attól is, hogy mi a panasza. A hagyományos kínai orvoslással foglalkozók szerint a test meghatározott pontjain beszúrt tűk az energia a testen belüli egészséges áramlásának helyreállításával kezelik a betegségeket. A modern orvostudomány nem ismeri, el a chi létezését, de megbízható kutatások igazolják, hogy az akupunktúrának van valamilyen kedvező hatása. Egy, az amerikai Országos Egészségügyi Intézet által még 1997ben felállított szakértői bizottság megállapította, hogy a módszer egy sor rendellenesség kezelésére alkalmas, például

  • a műtét vagy kemoterápia utáni émelygés és hányás,
  • a terhesség alatti émelygés,
  • és a fogászati beavatkozás okozta fájdalom kezelésére.

A bizottság azt is megállapította, hogy az akupunktúra kiegészítő vagy alternatív terápiaként a fej és a derékfájás, az asztma, a menstruációs görcsök és a függőség kezelésére is alkalmas.

Kiropraktőrhöz járok a hátfájásom miatt, de az utóbbi időben általános jellegű orvosi tanácsokat is ad. Megvan ehhez a képesítése?

Kevés kiropraktőrnek van orvosi képesítése ezt nem szabad elfelejteni, mielőtt általános orvosi tanácsokat fogadna el a kiropraktőrétől. Magyarországon nincs kiropraktőr képzés, a hazánkban kiropraktőrként dolgozók Amerikában végezték el az erre specializálódott főiskolát. Tanulmányaik során alapvető orvosi ismereteket és manuális technikákat sajátítanak el egy klinikán. A kiropraktika (görög eredetű szó, „kézzel praktizálni” a jelentése) azon az elven alapul, hogy a csigolyák igen apró eltolódásai idegrendszeri rendellenességeket okoznak, amelyek aztán az általános egészségi állapotra is kihatnak. Ez egy sokat vitatott feltevés, és az orvosdoktorok legtöbbje nem is hisz benne.

A kiropraktőrök nem végezhetnek műtéteket és nem írhatnak fel gyógyszereket sem. Néhányuk azonban akupunktúrával, gyógy füvészettel és más alternatív kezelésekkel is foglalkozik.

A betegségem nem reagál a szokványos kezelésekre. Biztonságos részt vennem egy klinikai vizsgálatban, ha felajánlják?

A klinikai vizsgálatban való részvétel esetén lehetséges, hogy olyan, úttörő kezelésben fog részesülni, amely teljesen meggyógyítja, vagy legalább enyhíti a tüneteket. Ugyanakkor el kell fogadnia azon veszélyeket is, amelyek együtt járnak az emberi „kísérleti nyúl” szerepével.

Ezek a veszélyek:

  • Előfordulhat, hogy nem a kísérleti kezelésben fog részesülni. A klinikai vizsgálatok legtöbbjében a kutatók az alanyok egyik csoportjánál a kísérleti szert alkalmazzák, míg egy másik hasonló csoport placebo kezelést kap. Ez a fajta vizsgálat szükséges annak megállapításához, hogy az új terápia valóban működik-e. Emiatt azonban könnyen előfordulhat, hogy a gyógyszer helyett csak cukortablettát kap.
  • Nem biztos, hogy a kezelés hatni fog. Gyakran előfordul, hogy az állatkísérletek alapján ígéretesnek tűnő kezelések az embernél hatástalannak bizonyulnak.
  • A kezeléstől beteg lehet. A mellékhatások olykor csak enyhék, például egy kis fejfájás vagy kavargó gyomor. De sok klinikai vizsgálatot kellett abbahagyni azért, mert a kísérleti kezelésben részesülők súlyosan megbetegedtek, akár meg is haltak.

Honnan tudhatom meg, mennyire kockázatos egy adott beavatkozás?

Kérdezze meg az orvosától! Neki fel kell tudnia sorolni mindazokat a lehetséges szövődményeket, amelyek az adott orvosi beavatkozás alatt vagy annak következtében felléphetnek, és azt is, hogy ennek mekkora a valószínűsége. Igyekezzen konkrétumokra is rákérdezni, ha csak lehetséges. Ideális esetben az orvosának a „térdprotézis beültetés általában biztonságos” helyett el kell mondania, hogy a műtéten áteső páciensek egy kis hányadánál súlyos szövődmények lépnek fel, például idegkárosodás, vagy a láb, illetve a tüdő vénáiban elakadó vérrögök.

(A pontos adat egyébként a páciensek 2 százaléka, de nem minden orvosi beavatkozáshoz állnak rendelkezésre ennyire részletes adatok.) Ne feledje, hogy a szövődmények gyakoriságára vonatkozó adatok csupán átlagos értékek, és az ön személyes kockázatát számos tényező befolyásolja. Kérdezze meg, hogy az életkora, a testsúlya és az általános egészségi állapota növeli, vagy inkább csökkenti a problémák jelentkezésének valószínűségét!

Hogyan győződhetek meg arról, hogy a sebészem a legalkalmasabb a műtétem elvégzésére?

Ha műtétre van szüksége, a háziorvosa vagy szakorvosa fogorvost ajánlani a beavatkozás elvégzésére. Kezdetnek ez meg is felel, de ha elvégzi a „házi feladatát”, azzal tovább javíthatja a sikeres operáció esélyét.

  • Kérdezősködjön! Lehet, hogy meg fog lepődni azon, hány olyan ismerőse van, akiknek az önéhez hasonló műtétjük volt, vagy ismernek ilyen beavatkozáson átesett személyeket. Egy tanulmány szerint, amikor emlőrák miatt műtétre váró nők arra kérték a barátaikat és munkatársaikat, hogy ajánljanak nekik jó hírű sebészt, nagyobb valószínűséggel kerültek végül tapasztalt orvoshoz.
  • Keressen „nagy forgalmú” sebészt! A sportolókhoz és a zenészekhez hasonlóan a sebészek is annál jobbak lesznek, minél többet gyakorolnak. A kutatások azt mutatják, hogy azok a sebészek, akik újra meg újra elvégzik ugyanazt a fajta műtétet, nagyobb valószínűséggel fogják sikeresen és szövődményektől mentesen teljesíteni a beavatkozást. Válassza azt az orvos, aki az ön lakóhelyéhez tartozó kórházban vagy klinikán a legtöbb olyan műtétet végzi.

Nagy műtétem lesz egy egyetemi klinikán. Ez azt jelenti, hogy egy diák fog megoperálni? S ha igen, biztonságos ez?

Nincs oka az aggodalomra. Sőt egyes kutatások szerint az egyetemi klinikákon kezelt páciensek gyakran jobb ellátásban részesülnek, mint azok, akik más egészségügyi intézményekbe kerülnek. Az egyetemi klinikákon a betegek kezelését jórészt egyetemi oktatók, rezidensek és frissen végzett általános orvosok végzik tehát csak olyanok, akiknek van orvosi diplomájuk. Emellett olykor medikusok is foglalkozhatnak a páciensekkel, de az általuk végzett munkát mindig képzett szakorvosok ellenőrzik és felügyelik.

Egy 2000-ben megjelent tanulmányban csaknem 17 millió olyan amerikai páciens kezelési eredményeit vetették össze, akiket 10 gyakori probléma, illetve 10 különböző fajta műtét miatt vettek fel kórházakba. Az összes kórháztípus közül az egyetemi klinikákon volt a legkisebb a halálozási arány. Magyarországon, a klinikákon és a kórházakban is minden ott dolgozó sebész végez műtétet. Önállóan csak valamilyen sebészeti szakvizsgával rendelkező sebész operálhat. Az első öt évben, amíg a fiatal sebészek tanulnak a szakvizsga megszerzésére, jó gyakorlatú szakorvosi felügyelettel végeznek csak műtétet, így ön mindenképpen biztonságban van.

Hogyan kerülhetem el, hogy olyan műtétet végezzenek rajtam, amelyre nincs is szükségem?

Ha kételye támad, kérje ki egy másik szakorvos véleményét is. Persze maga is utánanézhet a dolognak. Ellenőrizzen megbízható forrásokat, és így derítse ki, valóban a műtéte az egyetlen vagy a legjobb választás az ön esetében! Végezetül pedig ügyeljen arra, hogy a műtétbe való beleegyezése előtt kielégítő választ kapjon a következő kérdésekre.

Kérdések, melyre választ kell kapnia:

  • Miért van szükségem a műtétre?
  • Milyen előnyökre számíthatok, ha elvégeztetem?
  • Milyen alternatívája van az operációnak?
  • Milyen kockázatokkal jár a műtét?
  • Milyen kockázatokkal jár, ha nem végeztetem el a műtétet?

Honnan tudhatom, hogy az interneten talált egészségügyi információk megbízhatók-e?

Mielőtt megbízna a világhálón talált információkban, tegyen fel magában néhány egyszerű kérdést!

  • Nem tűnik-e összecsapottnak vagy amatőr jellegűnek a honlap? A nagy kórházak, az állami egészségügyi intézmények és az orvosi információk egyéb megbízható forrásainak a honlapjai általában igényesen megtervezettek és megfogalmazottak. Ha egy honlap összecsapottnak tűnik, a szövege pedig tele van elírásokkal és nyelvtani hibákkal, akkor van oka a gyanakvásra.
  • Naprakészek az információk? Ha úgy tűnik, hogy egy honlapot egy ideje már nem frissítettek, vagy csak ötévesnél régebbi kutatásokra hivatkozik, akkor ott nem biztos, hogy a tudomány jelenlegi állását tükröző orvosi információkat kap.
  • Kérem öntől bankkártya számot a honlap? Nem akar-e eladni önnek valamit? Valószínűleg az a legjobb, ha gyorsan elkattint az olyan honlapról, amely étrend kiegészítőket vagy „orvosi” kütyüket próbál eladni önnek.
  • Kiegyensúlyozottnak tűnik-e? Legyen szkeptikus az olyan honlappal szemben, amely az adott egészségügyi problémával kapcsolatosan csak egyetlen megközelítést ismertet. Az internetről nyert információkat kezelje fenntartással, főleg a betegek által vezetett fórumokat. Ezek meglehetősen szubjektívek.

Az orvosom nem kezeli megfelelően a fájdalmaimat. Mit tegyek?

Ha úgy érzi, háziorvosa nem tesz meg mindent fájdalmai csökkentésére, kérjen beutalót a betegségének megfelelő szakrendelésre! Egyes orvosok nem tudják igazán jól kezelni a fájdalmakat, aminek többféle oka lehet. Például félnek, hogy a páciens függővé válik a fájdalomcsillapítótól. Vagy egyszerűen nem ismerik az összes rendelkezésre álló módszert. A szakrendelő orvosa tud kiegészítő kezeléseket elrendelni (pl. valamilyen fizioterápiás kezelést), és bizonyos, szakorvosi javaslathoz kötött gyógyszereket felírni. Amennyiben fájdalma nem csökken, kérjen beutalót fájdalomambulanciára.

Honnan tudhatom, mekkora nálam egy betegség kockázata?

A Harvard Egyetem Közegészségügyi Kara által kidolgozott eszköz segít megbecsülni, mekkora önnél a szívbetegség, a szélütés, a cukorbetegség, a csontritkulás és vagy egy tucat különböző rákos megbetegedés kialakulásának kockázata. Ehhez csupán néhány alapvető információt kell megadnia, például a magasságát, a súlyát, az életkorát és az étrendjére vonatkozó adatokat.

Magyar nyelven hasonló információkhoz, szakmailag korrekt és hiteles tájékoztatáshoz, kockázatelemzéshez és egészségtervhez juthat a www.preventissimo.hu oldalon. Itt különböző kérdőíveket kell kitölteni, labor és egyéb vizsgálati eredményeket, egyszerű alapadatokat (életkor, testsúly, testmagasság) és életmódbeli, táplálkozási szokásokra vonatkozó információkat kell megadni.

Hiba lenne…: Öndiagnózist felállítani

Akármelyik internetes oldalról tájékozódik is, ne feledje: az öndiagnózis rossz ötlet. Korántsem olyan egyszerű dolog, amilyennek tűnik, és könnyen téves következtetésekre juthat. Nyugodtan nézzen utána a tüneteinek, de engedje, hogy orvosa álla­pítsa meg, mi is a baja!

Érdemes tudni: A testvérei betegségei is számítanak

Kórtörténete összeállításakor ne feledkezzen meg azon közeli vérrokonairól sem, akiknek súlyos egész­ségügyi problémáik voltak – és itt ne csak a szüleire gondoljon! Ha egy testvére szívbeteg, az 45 százalék­kal növeli a keringési rendellenességek kockázatát önnél, függetlenül attól, hogy vannak-e egyéb rizikó­tényezői, például magas-e a koleszterinszintje. A test­vér szívbetegsége kétszer akkora kockázatot jelent, mint a szülőé.

Súlyos betegségem van. Tervezhetek azért külföldi utat?

Amennyiben az állapota stabil, valószínűleg nyugodtan utazhat. Kérje orvosa tanácsát! Ő meg tudja mondani, milyen teendői vannak az utazás előtt például milyen védőoltásokat kell kapnia. Az Országos Epidemiológiai Központ honlapján tájékozódhat az egyes földrajzi területek leggyakoribb fertőző betegségeiről, az utazás előtti és utáni szűrővizsgálatokról, illetve a védőoltás felvételének körülményeiről.

  • Legyen tisztában azzal, hogy milyen orvosi ellátásra jogosult! Ha ön Magyarországon fizeti a társadalombiztosítást, ingyenesen igényelheti az Európai Egészségbiztosítási Kártyát a lakóhelyén működő egészségbiztosítási pénztártól. A kártya 3 évig érvényes. Ezzel ideiglenes tartózkodása során ön az Európai Unió bármely tagállamában, továbbá Izlandon, Lichtensteinben, Norvégiában és Svájcban igénybe veheti az állami egészségügyi ellátást ugyanolyan feltételekkel és költségek megtérítésével, mint az adott ország lakói. A kártyával csak olyan orvosnál, rendelőben vagy kórházban kap ingyenes ellátást, aki szerződött szolgáltatója az adott ország egészségbiztosítási szervezetének. Ha az adott államban egy ellátásért a polgároknak valamennyi önrészt kell fizetniük, akkor ezt a magyar jogosult is köteles megfizetni, és ezt az összeget az OEP nem téríti meg. [brbr]Egyes országokban visszatérítéses rendszer működik, ami azt jelenti, hogy az ellátás költségét a részesülő személy köteles megelőlegezni, majd a biztosító a megtéríthető összeget utólag visszafizeti. Amennyiben valaki Európán kívüli olyan országba utazik, ahol államközi szerződés keretében jogosult az egészségügyi ellátásra, számára a sürgősségi ellátás térítésmentes, de az ellátás mértéke csak akkora, amekkora feltétlenül szükséges az életveszély elhárításához, illetve eredményeként a beteg olyan állapotba kerül, hogy biztonságosan haza tud térni.
  • Legyen utasbiztosítása! Az EU kártya csak részleges biztonságot nyújt. Ha viszont betegbiztosítást köt valamelyik biztosítóval, akkor a biztosított feltételek már tartalmazzák bármelyik ellátó igénybevételét, a teljes ellátást téríti az önrésszel együtt, a biztosító fizet, így nincs szükség az összeg megelőlegezésére.
  • Csomagoljon okosan! Vigyen magával a feltétlenül szükségesnél több gyógyszert és segédeszközt (pl. fecskendőt)! Vigye magával utolsó zárójelentését, melyben szerepel a gyógyszerelése, kezelése! )

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.