Algák származása, alkozóelemei, élettani hátasi
A friss vagy szárított tengeri zöldség meglehet, látványnak szokatlan, de íze meggyőz arról, hogy fogyasztásra alkalmas. A friss alga még mindig ritkaságszámba megy errefelé, a tengeri halat forgalmazó vagy különlegességeket árusító üzletekben érdemes keresnünk. Szárított változatban többnyire az Ázsia-boltokban kapható, minthogy ez a tengeri zöldség fontos nyersanyaga a japán konyhaművészetnek. Fehérje-, szénhidrát- és jódtartalma miatt tarthat számot érdeklődésünkre ez az egészséges táplálék.
Honnan származnak az algák?
A kelet-ázsiai régióban több ezer éve fogyasztják a piros, zöld és barna algát étkezési célra, Japánban és Kínában több száz éve termesztik is. Az algák az egy- vagy többsejtű növények igen változatos csoportjába tartoznak, konyhai felhasználási lehetőségük is roppant változatos. A dulse nevű vörös algát, amelyet ma már Bretagne-ban is sikeresen termesztenek, a spenóthoz hasonlóan szokás elkészíteni.
A tengeri káposztának is nevezett kombut, amely széles levelű, enyhén édeskés barna alga, szárított formában leves készítéséhez használják. A tengerparton honos főzeléknövény, a tengeri bab ropogós, sós, akár nyersen is fogyasztható.
A tengeri saláta zöld tengeri alga, amely a friss fejes salátára hasonlít, szárítva viszont inkább olyan, mint a spenót. Az ázsiai országokban ez alapélelmiszer, fogyasztják salátaként, főzelékként, de fűszernek is. Az enyhén édeskés norit frissen vagy szárítva saláták, tészták és rizsételek fűszerezésére használják. Japánban a nori mellett a vakame a legfontosabb alga. Ezt frissen is fogyasztják, szárítva és porrá törve viszont ásványi anyagokban gazdag fűszer.
Milyen alkotóelemekből áll?
A friss algának igen magas, 80-90%-os a víztartalma. Zsírt gyakorlatilag nem tartalmaz, fehérjetartalma 6%, emellett 2% szénhidrát van benne, ez a magyarázata annak, hogy 100 g-ra számítva mindössze 37 kilokalória az energiatartalma. Az alga a különböző ásványi anyagok és nyomelemek gazdagsága miatt érdekes számunkra.
Van bennük kálium, kalcium, magnézium, vas, foszforos jód, továbbá C-, B1-, B2-, B6-vitamin, folsav, niacin és B12, valamint béta-karotin. Szárítással ezek az alkotóelemek koncentrált formában találhatók az algában, ebben a formában 20-70% fehérjét és átlagosan 50% szénhidrátot tartalmaznak.
Legfontosabb tudnivalók az algákról dióhéjban
- Keleti őseink már ismerték és fogyasztották az algát, anélkül hogy tudták volna, miből áll. Csupán azt érezték, hogy fogyasztása kedvező számukra. Ma már tudjuk, hogy igen gazdag tápanyagokban, elsősorban jódban.
- Az algák frissen is fogyaszthatók, de szárítva sokkal értékesebbek.
- Az alga a hidrokolloidok, azaz a kocsonyásító anyagok egyik fontos alapanyaga. A konyhában agar-agar formában használjuk. Aki szívesebben használna növényi kocsonyásító anyagot, mint pl. sertésbőrkét, válassza a porított algát.
- A WHO a mikroalgát a jövő táplálékának nevezte, amelyet egyszer majd táplálék-kiegészítőként porított formában, kapszulában vagy tablettában fognak forgalmazni. Ezek közé tartozik a klorella nevű édesvízi alga, amelynek igen magas a vitamin-, nyomelem- és aminosav-tartalma.
Egészségtani jelentősége
A szárított alga kiváló fehérje- és szén hidrátforrás, ráadásul zsírtalan, ezért energiaszegény táplálék. A tengeri növényben található kálium szabályozza a vízháztartást, óv a magas vérnyomástól, a kalcium pedig erősíti a csontokat és a fogakat, segíti a jó izomműködést. Fontos érv az algafogyasztás mellett annak jódtartalma, különösen, ha tudjuk, hogy a Földön mintegy 800 millióan jódhiányosak.
Ennek a nyomelemnek igen fontos szerepe van szervezetünkben: a pajzsmirigyhormon lényegi alkotóeleme, és antioxidánsként hatásosan küzd meg a szabad gyökökkel. A jódhiány nemcsak golyva (strúma) kialakulásához vezethet, hanem terhes nőknél a magzat visszafordíthatatlan szellemi és testi károsodásához is.
Minthogy a túlzott jódfogyasztás szintén nem egészséges, vannak, akik nem tanácsolják az alga fogyasztását, különösen azóta, hogy a szárított kombu algában igen magas koncentrációjú jódértéket állapítottak meg. A többi algafajta nagyobb mennyiségben (pl. napi három nagy szárított levél) történő fogyasztása teljesen veszélytelen.
A friss algának friss szagot, azaz tengerszagot kell árasztania. Alapos mosás után bármilyen formában fogyaszthatjuk.
Temaki-szusi shiitake gombával
Hozzávalók (8 darabhoz)
Kb. 10 dkg szusirizs, 15 dkg shiitake gomba, 1 szál sárgarépa, 2 kávéskanál olaj, 2 késhegynyi vaszabi (japán torma), 1 evőkanál szójaszósz, 1 kávéskanál szezámolaj, 1 kávéskanál őrölt gyömbér, 4 norilevél
Elkészítés
A szusirizst a csomagoláson található használati utasítás szerint elkészítjük. A gombát szárazon ledörzsöljük, a szárát levágjuk, a kalapját felszeleteljük. A tisztított, hámozott répát kockákra vágjuk, majd 1 kávéskanál forró olajon megpároljuk. Kiszedjük a serpenyőből, félretesszük. A maradék olajon nagy lángon 3 percig pirítjuk a gombát, majd azt is kihűtjük. A répát és a gombát a rizshez keverjük, a vaszabival, a szójaszósszal, az olajjal és a gyömbérrel pikánsra ízesítjük. A norileveleket félbevágjuk, megkenjük a gombás, répás rizzsel, majd szorosan felcsavarjuk. Szójaszósszal kínáljuk.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.