• asztma
• légzés
• szívinfarktus
• tüdő

Légzési zavarok, mellkasi fájdalom okai

A mellkasban található két létfontosságú szerv: a szív és a tüdő. Ha valami elromlik bennük, arról általában hamar tudomást szerez az ember: a légzési problémák és a mellkasi fájdalom súlyossága a kissé kellemetlen irritációtól egészen az életveszélyes helyzetekig terjedhet.

A nagyszerű tüdő

Egyszer valaki, akinek rengeteg sza­bad ideje lehetett, kiszámolta, hogy ha a tüdőt felépítő összes szövetet egy rétegbe kiterítenék, ez lefedné egy te­niszpálya felét. Nem beszélve arról, hogy ez jelentősen megnehezítené az adogató dolgát, az efféle számadatok azt is felfedik az ember előtt, hogy mennyire lenyűgöző szerv is valójá­ban a tüdő.

A tüdő az ember légzésének köz­ponti szerve, a mellkas legnagyobb ré­szét kitöltő képlet. A mellkast a bor­dakosár, illetve alulról a rekeszizom fogja körül. A bal oldalon lévő tüdőfél kicsit kisebb, mint a jobb oldali, mivel ott kell a hely a szívnek is. Ahhoz, hogy megértse, mi kell az egészséges tüdőnek, illetve hogy mi okozhat légzési problémákat, először tekintsük át, hogyan is működik ez a létfontosságú szerv.

Mit csinál a tüdő?

A belélegzett levegő a főhörgőkön keresztül lép be közvetlenül a tüdőbe. A tüdő belsejében a főhörgők nem ke­vesebb, mint 250 ezer egyre szűkülő átmérőjű hörgőre oszlanak szét, ame­lyek végül elvezetnek az alveoláris ve­zetékekig. Ezek juttatják el a levegőt a 300 millió tüdő-léghólyagocskáig, ame­lyeket kívülről behálóznak a vérkapil­lárisok, ezek az egy sejtréteg vastag fa­lú erecskék. A sötétpiros vér, amely a test felől érkezik, hozza magával a sej­tekből leadott szén-dioxidot. A léghólyagocskák mellett elhaladva a szén­dioxid oxigénre cserélődik, s az élénk­piros, oxigénnel telített vér visszatér a szívbe, ahonnan szétpumpálódik a testbe. A tüdő a kilégzés során szaba­dul meg a szén-dioxidtól.

Mire van szüksége a tüdőnek?

Mi kell tehát a tüdőnek ahhoz, hogy gond nélkül működhessen? Igazán nem sok. Természetesen elegendő le­vegő nélkül nem lehet lélegezni, pon­tosabban a levegő oxigéntartalma kell hogy kielégítő legyen. Ezért van az, hogy a magas hegyekben, ahol az oxi­génkoncentráció kicsi, könnyen lesz légszomja az embernek. A tüdő meg­felelőbb légellátása érdekében léle­gezzen minél mélyebben és hosszab­ban, valamint fejlessze erőnlétét például sporttal.

A következőkben felso­rolunk még néhány hasznos tanácsot:

• Étrendje lehetőleg legyen egészsé­ges, amely elegendő vasat, valamint A-, E- és C-vitamint tartalmaz.
• Az orrán keresztül lélegezzen be, mert így a tüdőbe melegebb, nedve­sebb és tisztább levegő jut.
• Ne dohányozzon, és kerülje a füs­tös környezetet.
• Viseljen maszkot, ha a munkája vagy a hobbija során sok festékkel, pá­rolgó kémiai anyaggal, egyszóval légnemű szennyeződéssel van dolga. Gon­doskodjon megfelelő szellőztetésről.

Tüdőproblémák

Tekintve a környezeti levegő nagyfokú szennyezettségét, szinte elkerülhetet­len, hogy valamilyen életkorban min­denki megtapasztalja a légzési nehéz­ség, illetve a tüdőbetegség valamilyen formáját. A tüdő két legveszélyesebb (halá­los) megbetegedése, az emfizéma és a rák azonban – szemben sok más, kevésbé jelentős kórral – nagy­ban megelőzhető. Hogy hogyan? Úgy­is tudja a választ: nem szabad dohá­nyozni.

Mostanra már mindenki, akinek csak egy csepp esze is van, tudja, hogy a Marlboro-reklámról ránk tekintő, jóképű, markáns férfi egy nagy hazug­ság. Mégis, ki tudja miért, sok férfi tovább folytatja a dohányzást. A tüdő, és egyáltalán, az egész szervezet egészsé­ge érdekében azonban az lenne a leg­okosabb, ha végleg lemondana a füstö­lésről.

Asztma

A betegséget a hörgők túlérzékeny­sége, összehúzódása okozza, amely meggátolja a tüdőben a levegő normális áramlását. Még nem tudják ponto­san, mitől is szűkülnek össze időről időre a hörgők, de a leggyakoribb „gyanúsítottak” között emlegetik a füstöt, a pollent, a port, a szennyezett levegőt. Az idegesség, illetve a sporto­lás is kiválthat asztmás rohamot.

Az asztma megfelelő kezeléssel jól kordában tartható, s ennek talán az a legjobb bizonyítéka, hogy számos világklasszis atlétát ismerünk, aki aszt­mában szenved. Az asztmás beteg szá­mára a legjobb, amit tanácsolhatunk, hogy kerülje el a rohamot kiváltó té­nyezőket. Persze ez nem is olyan könnyű, ezért a legtöbb asztmás férfi in­kább az orvost választja, és inhaláló szert írat fel magának a betegség keze­lésére.

Bronchitis

A tüdő megbetegedései közül a leggya­koribb talán a bronchitis (hörghurut), vagyis a tüdő főbb légvezetékeinek a gyulladása. Általában vírus okozza, sokszor a megfázás vagy az influenza vírusa, mint ahogyan a bronchitis is sokszor ezekhez a betegségekhez kap­csolódik.

Ha a kórokozóknak sikerül eljutni­uk és szaporodásnak indulniuk a hör­gőkben, akkor a szervezet nagy mennyiségű váladéktermeléssel védekezik ellenük. A váladékot a légutak falában lévő mirigyek termelik. Ahogyan a vá­ladék egyre szaporodik, a légzés mind nehezebbé válik. Ekkor az ember el­kezdi felköhögni a váladékot, amely többnyire sárgás-zöldes színű.

Tüdőgyulladás

Tüdőgyulladás esetén leggyakrabban vírusok, esetleg baktériumok jutnak a tüdő vékonyabb hörgőibe, hörgőcskéi-be. Ennek hatására azok megtelnek nyálkával, folyadékkal. Előrehaladott állapotban a léghólyagocskák gennyel lesznek tele – még belegondolni is rossz, igaz? A vérrel való légcsere ilyen­kor gyakorlatilag lehetetlenné válik.

A tüdőgyulladás gyakorinak szá­mít olyan idősebb férfiaknál és nők­nél, akiknek legyengült az immun­rendszerük, például AIDS-esek, vagy súlyosan alkoholizálnak. Habár a tü­dőgyulladás potenciálisan halálos is lehet, ha időben és szakszerűen keze­lik, a betegek általában felépülnek. A veszélyesebbnek számító bakteriális eredetű tüdőgyulladásra az orvos leg­többször antibiotikumos kezelést ír elő. A vírusos tüdőgyulladásnál azon­ban nem tehet sokkal többet, mint hogy kényelmesen pihen, rengeteg fo­lyadékot fogyaszt, és kivárja, hogy el­múljon a kórság.

A mellkasi fájdalom egyéb okai

A mellkasban természetesen nemcsak a tüdő található, azért az itt érzett fájda­lom, illetve a légzési nehézség nem min­dig a légzőszervek problémájára utal.

• Éles, szúró fájdalom származhat izombecsípődésből, begyulladt porc­tól, avagy zúzódott, törött bordától is.
• Ha a mellkasi fájdalom, illetve szo­rító érzés fizikai vagy lelki megterhe­lés során jelentkezik, ez lehet az angi­na jele. Ez a betegség a koszorúerek valamelyikének elzáródása miatt ala­kul ki, amikor a szívizom egy része nem jut friss vérhez.
• A szívroham miatt kialakuló fájda­lom hasonlít az anginához, azonban rendszerint élesebb, hosszabban tar­tó, valamint más tünetek is kísérik, mint amilyen a szédülés, a hányinger, a légszomj és a verejtékezés.
• A mellkasban érzett szorítás, ese­tenként fájdalom, amely gyors szívve­réssel és légszomjjal párosul, lehet az idegesség, a pánikroham, illetve a hiperventiláció jele.
• A jó öreg gyomorégés okozta égő érzés sokszor összetéveszthető a mell­kasi fájdalommal, úgyhogy előfordul, hogy az ember valamely komolyabb bántalomra, például szívrohamra vagy anginára gyanakszik. Ha hajlama van a gyomorégésre, olvassa el a lap tete­jén található szövegrészt.

Mi történik az asztmás roham során

Az asztmás roham során számos változás megy végbe a tüdő hörgőiben. Először is, a Lég­vezetékek összehúzódnak, megnehezítve a levegő áramlását. Ezzel egy időben nyálka­hártyájuk megdagad, és több nyálkát termel, ami még jobban elzárja a levegő útját.

A légzőizmok ugyan elég erősek ahhoz, hogy friss levegőt szívjanak be ilyenkor is, de nem tudják elegendő mértékben kinyomni az elhasználtat. A bent rekedt levegő miatt azután nem tud elég friss oxigén áramlani a tüdőbe. Ahogy elhúzódik a roham, a hörgők még jobban begörcsölnek, a légzőizmok elfáradnak, és a légzés egyre küzdelmesebbé válik.

Egy egészséges kishörgő kereszt­metszete: a légút tág és szabad:

Asztmaroham idején a légjárat összeszűkül

Mellhártyagyulladás

A mellhártyagyulladás fájdalmas és gyakori szövődmény, amely tüdő­gyulladás eredményeképpen alakul ki a korábban egészséges, többnyire fiatal férfiaknál.

Mindkét tüdő egy dupla rétegű zsákba van burkolva, amelyet mellhártyának hívnak. A két szövetréteg között vékony folyadékréteg található, amely lehetővé teszi, hogy a tüdő együtt táguljon a mellkasüreggel. Ha ez a hártya begyullad, erős mellkasi fájdalmat érez a beteg, amely gyakori velejárója a tüdőgyulladásnak és a tuberkulózisnak. Olyan intenzív a fájdalom, hogy mind a légzés, mind a törzs mozgatása nehézséget okoz.

A mellhártyagyulladás sokszor légszomjjal és lázzal társul. Minden­képpen forduljon vele azonnal orvoshoz. Ha már biztos, hogy nincs nagyobb veszély, valószínűleg fájdalom­csillapítót kap, és pihennie kell, amíg jobban lesz.

A legjobb módszerek mellkasi fájdalom és légzési problémák ellen

Sokféle betegség esetén jelentkezhet egyidejűleg légzési nehézség és mellkasi fájdalom. A mellkasi fájdalommal az a gond, hogy esetenként nehéz megkülönböztetni a típusait. Ha azonban feltesz magának néhány egyszerű kérdést a fájdalommal kapcsolatban, ezzel az orvos dolgát is megkönnyítheti a betegség diagnosztizálásában.

• Éles-e vagy tompa, állandó-e vagy időszakos a fájdalom?
• Akkor is fáj, ha mozdulatlan marad, vagy csak akkor, ha mozog?
• Légzéskor jelentkezik-e?
• Egy pontra összpontosul-e?
• Kisugárzik-e a fájdalom a mellkas környékére is?
• Mit csinált éppen, amikor elkezdődött a fájdalom?

A légzési nehézségeknek is több fajtája van. A légvétel gondot okozhat zihálás, fájdalom, szorító érzés miatt, illetve előfordulhat általában vett sekély légzés is. A légvételi probléma jelentkezhet fájdalommal együtt, de anélkül is. Maga az általános tünet, a légszomj is kialakulhat fokozatosan vagy hirtelen.

A gyomorégés elkerülése

A gyomorégés oka, hogy a gyomorsav visszajut a nyelőcső alsó szakaszába, és marni kezdi annak érzékeny szöveteit. Normál esetben az erős gyomorsavat az úgynevezett alsó nyelőcsői gyűrűsizom kirekeszti a nyelőcsőből, és csakis a vastag, ellenálló burkolatú gyomorban található meg. Néha viszont ez az izom­gyűrű nem működik tökéletesen.

A dohányzás, az iszákosság és az elhízás mind elősegítheti a gyomorégés kialakulását, mivel gyengítik a gyűrűs­izmot. A gyomorégés legfőbb oka mégis az, amikor az ember túleszi magát. Minél több táplálékot töm a hasába, annál több gyomorsavra van szükség a lebontáshoz. Emellett ha a kiadós étkezés után lefekszik, vagy hirtelen előrehajol, kihívja maga ellen a sorsot.

A gyomorégés elkerülése végett egyen kevesebbet, lassabban, valamint kerülje a túl fűszeres ételeket. Figyeljen oda azokra a tényezőkre, amelyek rosszat tesznek a gyűrűsizomnak: a csokoládé, a mentől, az alkohol, a zsíros ételek tartoznak ide. A súlycsökkenés és a dohányzás abba­hagyása is segíthet, valamint természetesen az is, ha evés után nem fekszik le azonnal. Rövid távon valamely savlekötő szer segíthet leküzdeni a fájdalmat. Minden­képpen keresse fel orvosát, ha egyre gyakrabban tapasztal gyomorégést. Akkor érzi úgy, hogy ég a gyomra, ha gyomorsav kerül a nyelőcsövébe.

Az anginára utaló fájdalom

Koszorúér-elmeszesedés. Ez a szakszerű elnevezése az elzáródó koszorúérnek, valamint az ebből adódó fájdalomnak, szorító érzésnek, a mellkas elnehezülésének, ami az anginás rohamot kíséri.

Az angina akkor jelentkezik, amikor a szívizom nem jut elég oxigéndús vérhez, mivel az őt tápláló artériák falán túl sok zsír rakódott le. Az angina általában fizikai vagy lelki megterhelés esetén jelentkezik, amikor a szív fokozottan igényelné az oxigént, ezért a pihenés segíthet elmulasztani a rohamot. Általában 15-20 perc kell a fájdalom megszűnéséhez.

Az angina ugyanakkor fenyegető jele annak, hogy közeleg az idő, amikor komoly szívrohammal számolhat. Ezért ha anginát tapasztal, haladéktalanul forduljon orvoshoz.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.