• dohányzás
• tüdő

Légzőszervi megbetegedések

A tüdő látja el a test minden sejtjét az élethez és a működéshez szükséges oxigénnel. Az ember azonban egyre növekvő mérték­ben lélegez be mindenfélét, a közlekedés okozta légszennyezés összetevőitől kezdve, a dohányfüstön és a baktériumokon át a kutyaszőrig. Mi lehet hát a probléma megoldása?

Könnyedén lélegezni?

Az ember a tüdején át létesíti a legköz­vetlenebb, legtartósabb kapcsolatot az őt körülvevő világgal. Körülbelül min­den ötödik másodpercben levegőt vesz, naponta úgy 17 000 alkalommal, és a tüdőbe belélegzett oxigén eljut belső önmaga legeldugottabb részei­hez is. A mai világban azonban minden­nek ára van: az életadó oxigén mellett nagyszámú – főként az ember által előállított – szennyezőanyag is bejut a szervezetbe. Mindez elég okot adhat a lélegzet visszatartására.

Kockázati csoportok

• Dohányzó férfiak: A tüdőrák okozta halál kockázata több mint 22-szeresére növekszik náluk; a bronchitis és a tüdőtágulat kialakulásának veszélye pedig majdnem 10-szer nagyobb.
• Városlakók: Olyan városban élve, ahol számottevő a légszennyezettség, és magas a por, penész, állati hulladék és más allergének koncentrációja, nő a tüdő megbetegedéseinek, főként az asztmának a kockázata. A stressz szintén fontos tényező. A városlakók jobban kiteszik magukat az influenza és a vírusok támadásának is, ami hörghuruthoz vagy tüdőgyulladáshoz vezethet.
• Passzív dohányosok: Egy dohányossal együtt élő nemdohányzónak 30 százalékkal nagyobb esélye van a tüdőrákra.
• Idősebb férfiak: A korral a tüdő fokozatosan veszít természetes rugalmasságából, sebezhetőbbé téve gazdáját a tüdő megbetegedéseivel szemben.
• Öröklötten terheltek: Egyes tüdő­betegségeknél szerepet játszik az öröklés is.

Őrizze meg tüdeje egészségét!

Egészséges maradhat, ha jól vigyáz a tüdejére. Ennek három egyszerű mód­ja van: lélegezzen mélyeket, végezzen rendszeres aerob gyakorlatokat, és ke­rülje a főbb szennyezőanyagokat (köz­tük a dohányfüstöt is).

Vegyen egy mély lélegzetet!

A legtöbb ember felületesen lélegzik, ami egyszerűen nem olyan hatékony, mint a mély légzés, amely friss leve­gővel látja el a szervezetet, és megsza­badul a szén-dioxidtól, így a tüdő is keményebben dolgozik annál, mint rendesen kellene, ami fokozza a stresszt. A pszichológusok és a jógaoktatók tanácsa szerint rendszeresen kell gya­korolni a mély légzést, a levegő beszívásakor inkább a has felső részén lévő erős izom – a rekeszizom – használa­tára összpontosítva, mint a mellkas gyengébb izmaira bízva a légcserét.

Mi történik a légzés során?

A belélegzett levegő, mielőtt elérné a tüdőt, átjut az orrüreg szűrőin, a gégén, a légcsövön és a főhörgőkön A tüdő mozgása az azt tágító-préselő mellkasi izmok és a rekeszizom összehúzódásától függ.

A főhörgők kisebb légutakra, majd hörgőcskékre ágaznak. Mindezek aztán apró léghólyagocskák fürtjeiben, az alveolusok millióiban végződnek. Az oxigén átjut az alveolusok falán, és az őket körülfutó kapillárisokba szívódik fel, hogy ott a vér hemoglobinmolekuláihoz kötődjön. Az oxigéndús vért az erek a szívbe szállítják, amely továbbítja azt a test minden részébe.

A légcső először két főhörgőre ágazik, amelyek a két tüdőlebenybe tartanak. Ezek kisebb ágakra, a hörgőcskékre bomlanak, amelyek apró alveolusokban végződnek; ezeken keresztül kerül oxigén a vérbe.

Aerob gyakorlatok

Ahogyan azt egy sportfiziológus meg­fogalmazta, az aerob gyakorlatok ön­magukban nem sokat tesznek a tüdőért – annak légzőkapacitása jóval na­gyobb, mint arra az embernek bármikor szüksége lenne az életben -, de ez az edzéstípus növeli a tüdő moz­gását támogató izmok hálózatának ha­tékonyságát. Az aerob gyakorlatok képessé te­szik a testet a tüdő által lélegzetvéte­lenként felvett oxigén jóval hatéko­nyabb feldolgozására is.

Szennyezőanyagok

Odakint, és főleg a nagyvárosokban koszos világ veszi körül az embert, és ennek árát a tüdeje fizeti meg.

Kint bármely adott napon valószí­nűleg szén-monoxid, ólom, ózon és nitrogén-dioxid mérgező kombinációit szívja be; bent többek között pollen­adagokat, poratkákat, vírusokat, ra­dont (egy radioaktív gáz aktív formája, amely a földről a lakásba szivárog), formaldehidet, dohányfüstöt és az­besztet lélegez.

Tüdeje védelme érdekében mini­málisra kell csökkentenie a veszélyes anyagokkal való találkozásait, érintke­zését.

Azaz:

• Szokjon le a dohányzásról!
• Figyelje a légszennyezettségi jelen­téseket, és a kritikus napokon kerülje a kimerítő kinti tevékenységeket.
• Kora reggel vagy késő este végezze szabadtéri edzését, amikor az ózon és más légszennyező anyagok alacsony szinten vannak.
• Győződjön meg otthona és munka­helye megfelelő szellőzéséről.

A szellőztetés létfontosságú. A ví­rusok, a baktériumok és a gombák a légcsatornákban, a légkondicionálók­ban, a párásítókban és a szőnyegek­ben tenyésznek. A házi légszennyezők egyéb forrásai a bútorok ragasztóanya­gai, a passzív dohányzás, a tisztítósze­rek, a dezodorok, a fénymásolók vegyi anyagai és a festékek. Nem megfelelő szellőztetés esetében ezek a veszélyek az egészségre ártalmas mérgező kör­nyezetet teremthetnek.

A tüdő megbetegedései

A ráktól eltekintve, a legtöbb tüdő­probléma könnyen felismerhető. Az ember ugyanis fel szokott figyelni ar­ra, ha nem kap levegőt!

Az orvosok nem javasolják a rutin­szerű tüdővizsgálatokat, ám a tüdő be­tegségének tünetei esetén igenis szük­ségesnek tartják. Ezek a tünetek lehet­nek idült köhögés, vér felköhögése, nehézlégzés, amely dacol minden erő­kifejtéssel, vagy bármely tartós mell­kasi fájdalom.

Ha tényleg orvoshoz kell fordulnia, a szakember valószínűleg fizikális vizsgálattal indít, sztetoszkóppal meg­hallgatja a légzését. Légzési próbát is végezhet egy spirométer nevű műszer­rel, amely az alapján méri meg a tüdő­kapacitást, hogy milyen erővel tud be­lefújni egy csőbe. Egy másik hagyományos diagnosz­tikai eszköz a mellkasröntgen. Ered­ményétől függően az orvos vértesztre, köpetanalízisre és más vizsgálatokra hívhatja vissza.

Tüdőtágulat

Ez a betegség végül a légzés legalapve­tőbb folyamatának összeomlását eredményezheti. A tüdőben légzsákocskák milliói, úgynevezett alveolusok talál­hatók. A belélegzett levegő oxigénmo­lekulái az alveolusok falán keresztül jutnak az azokat körülölelő kapillári­sokban szállított vérbe. Tüdőtágulat alakul ki, ha az alveolusok elvesztik rugalmasságukat, és annyira kitágul­nak, hogy a faluk megreped. Ezek a legtöbbször a dohányzás okozta repedések visszafordíthatatlanok. Megfe­lelő számú alveolus pusztulásakor az ember úgy érzi, megfullad. És valóban erről van szó.

Mellhártyagyulladás

Mindkét tüdőlebenyt körülveszi a mellhártya borítása, ami megakadá­lyozza, hogy a tüdő a bordákhoz dörzsölődjön. A mellhártya két szövetré­tegből áll, amelyeket folyadék választ el egymástól. A tüdő fertőzése – mint amilyen a tüdőgyulladás – néha mind a mellhártya, mind a benne lévő savós folyadék gyulladását okozza. Emiatt a légzés vagy a felsőtest mozgása igen fájdalmassá válhat.

Hörghurut

A hörgők cső alakú légúti szakaszok a tüdőben. Gyulladásukkor hörghurut alakul ki. Az irritáció miatt a hörgők megvastagszanak, ami csökkenti a raj­tuk átáramló levegő mennyiségét, így nehezíti a légzést. Ezt tovább súlyos­bítja a tüdőben az irritált hörgők szö­veteinek nyugtatására termelődő nyál­ka. A hörghurutos emberek sokat köhögnek, mert a légzés irritálja a hör­gőiket, és fel kell köhögniük a váladé­kot.

Sok ember szenved hörghurutos rohamoktól megfázás vagy az influen­za során. A probléma súlyosbodik a betegség idültté válásával. A krónikus bronchitis orvosi meghatározása: a be­tegnek két éve tartósan vagy hosszú időszakokon keresztül köhögéssel és köpetürítéssel, esetleg nehézlégzéssel járó megbetegedése van. Sokan „dohá­nyos köhögésnek” is hívják.

Tüdőgyulladás

A tüdőgyulladás nem egyetlen beteg­ség, hanem betegségek széles skálájá­nak gyűjtőneve, amelyeknek a súlyos­sága a légzési kellemetlenségtől az életveszélyes állapotig változhat. Ami­ben mindannyian megegyeznek, az az, hogy a tüdő mikroszkopikus léghólyagocskái, az alveolusok gyulladásba ke­rülnek, és folyadékot termelnek, ami megnehezíti az oxigén vérbe jutását. A fertőzés szorítkozhat a tüdő egyet­len területére, de ráterjedhet az egész tüdőre is.

A tüdőgyulladáshoz gyakran társul megfázás vagy influenza, emiatt sok orvos javasol oltást a megelőzésére, különösen az időseknek és a krónikus betegségben szenvedő embereknek. A magas kockázati csoportba tarto­zóknak vakcina áll rendelkezésükre a leggyakoribb baktériumos tüdőgyulla­dásfajták ellen.

Gondolkozzon el rajta!

• A tüdő idült megbetegedései, mint a tüdőtágulat, az asztma és a krónikus hörghurut a világon évente majd 3 millió ember halálát okozzák.
• Az Egészségügyi Világszervezet szerint világszerte mintegy 135 millió ember szenved asztmában. 2025-re ez a szám várhatóan 300 millióra nő, főként a világ népességének öregedése miatt, és mert a fejlődő országok lakosai átveszik iparosodott szomszédaik életmódját.
• Magyarország érdemelte ki a kétes címet, miszerint a világon itt a legmagasabb a tüdőrákosok aránya. A statisztikák szerint nálunk minden 10 000 emberből 81 halt meg ebben a betegségben.

Szokjon le most a dohányzásról!

Le akar szokni? Kiváló ötlet. Vegye azonban figyelembe, hogy a nikotin igen addiktív anyag; nem könnyű lemondani róla, annál könnyebb viszont visszaesni. De ne adja fel! Íme, néhány szakértő tipp a leszokáshoz és a félelmetes gyomtól való távolmaradáshoz:

• Hozza meg a döntést! Határozza el, hogy a dohányzás egyszerűen nem az ön útja.
• Ne habozzon! A fokozatosság is működhet, de csak meglehetősen ritkán. Az orvosok szerint a nikotinfüggés legyőzésének legjobb módszere az, ha egyszer s mindenkorra leteszi a cigarettát.
• Készüljön fel! Vezessen naplót arról, hogy a nap mely részében dohányzik gyakran, milyen körülmények között és miért. Ezzel megismerheti a dohányzást kiváltó, elkerülendő okokat. Készítsen listát a leszokás legfontosabb okairól is, hiszen a motivációnak kulcsszerepe van.
• Takarítsa ki a lakást! Szabaduljon meg minden, a dohányzással kapcsolatos tárgytól, így a hamutálaktól, a gyújtóktól és a cigisdobozoktól. Mossa ki a ruháit, hogy megszűnjön a dohányszag, és menjen fogorvoshoz a nikotinfoltok eltávolítása érdekében.
• Találjon egy társat! Szokjon le valaki mással együtt, vagy keressen egy támogató csoportot.
• Gondoljon a tapaszokra! A nikotin­megvonás enyhítése érdekében beszéljen az orvosával a bőrtapasz használatáról. Választhat még nikotinos rágót vagy szociális tanácsadót is.

A nikotintartalmú tapasz segíthet hozzászokni a cigaretta nélküli élethez.

A tüdő egészségét fenyegető veszélyek

Ha hiszi, ha nem, évente Legalább 6 milliószor vesz levegőt. Ez óriási terhet ró a tüdőre, ha azonban gondját viseli ennek a fantasztikus szervnek, több mint jól szolgálja majd. Egy neves sportfiziológus szerint a tüdő hihetetlen alkalmazkodó­képességgel bír, és hatalmas kapacitással ahhoz, hogy elegendő oxigénnel lássa el a testet.

Ha elsajátítja a mélylégzés tudományát, segíthet a szervezetének az oxigén hatékonyabb feldolgozásában. Ha azonban meg akarja őrizni teljes tüdőkapacitását, nem szabad elhanyagolnia a betegségek és a szennyezettség elleni küzdelmet.

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a tüdőt érintő hat leggyakoribb problémáról:

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.