Hogyan hat agyunkra az általános egészségügyi állapotunk?
Ne fogjuk a korunkra, ha kihagy az emlékezetünk, lassul a gondolkodásunk és lankad a figyelmünk! Legalábbis addig ne, amíg ki nem zártunk néhány olyan gyakori betegséget, amelyeknek látszólag talán semmi közük hozzá, mégis befolyásolhatják az agyműködésünket.
Lehet, hogy a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint, illetve a halláscsökkenés kezelésével egy csapásra véget vethetünk a tompuló agyműködés problémájának is?
Vessünk véget a magas vérnyomásnak!
Ha egy elöregedett, összevissza töredezett öntözőcsőre ráengedjük a víznyomást, mi történik? „Orrán-száján” ömleni fog a víz, és a slag gyakorlatilag használhatatlanná válik. A hipertóniások tulajdonképpen ugyanezt kockáztatják: a sebesen áramló vér túlterheli az agyi verőereket, és szétrepeszti az ereket. A kiszökő vér károsítja a környező szöveteket. A hipertónia nemcsak az agyvérzés, hanem az éren belüli vérrögképződés, valamint a vesebetegség és a szembetegség kockázatát is növeli.
Mit tehetünk ellene? Ha meg akarjuk óvni egészségünket, először is a normális szintre kell visszaszorítanunk a vérnyomásunkat. Egy több mint 8000 idősebb nő és férfi bevonásával elvégzett, 10 évet felölelő vizsgálat kimutatta, hogy a hipertónia 50 százalékkal megnövelte a demencia kialakulásának esélyét. Egy további kutatás pedig azt igazolta, hogy már két év után is mérhetően csökkennek a magas vérnyomás betegségben szenvedők szellemi képességei.
A hipertónia sokkal előbb memóriazavarhoz és szellemi hanyatláshoz vezethet, mint eddig hittük. A legfrissebb kutatások szerint már azok az „enyhén magas” értékek, amelyeket alig egy évtizede még normálisnak vagy közel normálisnak tartott az orvostudomány, is elegendőek lehetnek ahhoz, hogy kihagyjon az emlékezetünk és nehezünkre essen összpontosítani vagy beszélni.
- Áttörés a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára
- Akut fejfájások típusai és okai
- A cukorbetegség típusai és kezelése
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ám akkor sem dőlhetünk hátra, ha a vérnyomásunkkal jelenleg minden a legnagyobb rendben van. A kor előrehaladtával ugyanis valószínűleg emelkedni fog. Sosincs túl korán – vagy túl későn -, hogy megtegyük a szükséges lépéseket!
Célozzuk meg az optimumot!
Általánosságban elmondható, hogy a leggyakoribb kardiovaszkuláris betegségek kockázata a nyugalmi vérnyomás növekedésével együtt nő.
- Optimális vérnyomás 115/75 Hgmm
- Normális vérnyomás 120/80 Hgmm alatt
- Emelkedett-normális vérnyomás (prehipertónia) 120-139/80-89 Hgmm
- Kóros vérnyomás (hipertónia) 140/90 Hgmm és a felett
Hagyjuk abba a dohányzást!
A dohányfüstben lévő nikotin szűkíti az ereket és egyetlen szál cigaretta elszívása után egy órán át legalább 10 higanymilliméterrel megemeli a vérnyomást.
Fogyjunk le, mégpedig mielőbb!
Már 4-5 kiló plusz is 4-5 higanymilliméterrel megnövelheti a szisztolés (felső érték), és 1-2 higanymilliméterrel a diasztolés vérnyomást (alsó érték). A súlycsökkentés legegyszerűbb módja, ha a hét legtöbb napján minimum 30 percet sportolunk. Minél előbb elkezdünk mozogni, annál jobb!
Együnk több zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát és zsírszegény tejterméket!
A tejtermékekben lévő kalcium és más ásványi anyagok vérnyomáscsökkentő hatásúak. Akárcsak a számos gyümölcs- és zöldségfélében jelen kalcium és magnézium (valamint vitaminok és antioxidánsok), illetve a teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruban megtalálható élelmi rost.
Mozogjunk!
Az Indianai Egyetem kutató-csoportja megállapította, hogy naponta négy 10 perces séta 5 higanymilliméterrel redukálja a szisztolés, és 3 higanymilliméterrel a diasztolés értékeket.
Szedjünk vérnyomáscsökkentő gyógy-szereket!
Ezek 50 százalékkal csökkenthetik az agyi érkatasztrófa, és 40 százalékkal az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét. Ám csak akkor fejtik ki e hatásukat, ha a vérnyomást normalizálták. Ezt elsősorban azoknak jó tudni, akik nem szedik előírásszerűen vagy akár egyáltalán nem szedik a gyógyszereiket (tízből hat ember), illetve akik nem jelennek meg az orvosi felülvizsgálaton, ahol kiderülhetne, hogy az adott kezelés mennyire hatékony.
Kerüljük a magas nátriumtartalmú élelmiszerek fogyasztását!
Ha csak napi 300 milligrammal kevesebb sót viszünk be a szervezetünkbe (ez kb. két szelet sajtnak felel meg), máris 2-4 Hgmm-rel csökkentjük a szisztolés, és 1-2 Hgmm-rel a diasztolés vérnyomásunkat. Egy ennél szigorúbb diéta pedig garantáltan még jobb értékeket eredményez. Főleg a feldolgozott élelmiszerekben – konzervekben, mikrózható készételekben, üveges salátaöntetekben, sós rágcsálnivalókban, felvágottakban és kolbászokban, savanyúságokban és sajtokban – több a nátrium a kelleténél.
Normalizáljuk a koleszterinszintünket!
Vajon magasabban szárnyalnak a gondolataink, ha tripla sajtburger helyett grillezett lazacot rendelünk? Többet használunk-e a memóriánknak, ha vacsora után sétálunk egyet, mintha focimeccset nézünk? Pallérozottabb lesz-e az elménk, ha nem kolbászt, hanem zabkását eszünk reggelire? A válasz mindegyik kérdésre igen – különösen, ha a koleszterinszintünk egyébként sem ideális.
Manapság már mindenki tudja, hogy a nem megfelelő koleszterinszint – a túl magas LDL („rossz” koleszterin) és a túl alacsony HDL („jó” koleszterin) értékek fokozzák a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ugyanakkor a vérzsírszint-eltérések az agyra is veszélyesek. A HDL gátolja meg az erek szétszakadását és a plakkok, gyulladások kialakulását. Ami az agyat illeti, minél több a vérben a HDL, annál jobb neki – ugyanis a HDL az agyi érszűkület kockázatának csökkentésével véd az ezzel kapcsolatos idegrendszeri problémáktól!
Az LDL a verőérfal meszesedését elősegítő koleszterin. Akinek sok van belőle, előbb kaphat stroke-ot, és háromszor akkora valószínűséggel fog elbutulni öregkorára, mint mások. Íme néhány trükk, amivel lenyomhatjuk az LDL-t és felpörgethetjük a HDL-t.
Válasszunk megfelelő célpontot!
Nem elég, ha ismerjük az összkoleszterin szintünket. Azt is tudnunk kell, hogy ebből menynyi a HDL és az LDL. Harmincéves kor fölött 5 évente, a negyedik iksz fölött 2 évente, 50 éves kortól pedig évente érdemes ellenőriztetni a koleszterinértékeinket.
Együnk több „jó”, és kevesebb „rossz” koleszterint! Vagyis fogyasszunk több halat, mogyorófélét, olíva- és repceolajat, zabpelyhet, rozst és mindenféle zöldséget, gyümölcsöt! Húsból kizárólag soványát, sajtból és vajból csak keveset együnk, tejtermékekből pedig zsírszegényt vagy teljesen zsírmenteset válasszunk! így kevesebb telített zsírsav jut a szervezetünkbe, amelyek megemelhetnék LDL-értékünket, és nagyobb lesz a „jó” zsírsavak aránya, amelyek szinten tartják a HDL-t. Ráadásul így több élelmi rost jut be, amely szintén segít leszorítani az LDL-t. Dió és pekándió fogyasztásával még egy kissé fel is tornázhatjuk a HDL-szintünket.
Naponta igyunk meg egy pohár vörösbort!
A vizsgálatok szerint a mérsékelt alkoholfogyasztás (nőknek napi egy, férfiaknak két adag ital, ahol 1 adag = 10 gramm alkohol) csökkenti az LDL- és növeli a HDL-koleszterinszintet.
Érjük el ideális testsúlyunkat!
Minden 3 kg leadásával körülbelül 0,05 mmol/l-rel emelhetjük HDL-koleszterinszintünket.
„Gyorssétáljunk” heti háromszor!
HDL-szintünket az is megemeli, ha hetente három alkalommal fél órán keresztül gyors tempóban sétálunk. Ráadásul ha ezen felül heti három erőedzést is beiktatunk, az értékek még kedvezőbben fognak alakulni.
Előzzük meg az agyi érkatasztrófát!
Egy odasodródott vérrög elzárja az egyik verőeret. A vékony érfal megreped. Az érintett agyterülettől függően lábunk, karunk vagy arcunk lebénul. A látásunk elhomályosul, nem tudunk beszélni, járni. Az agyunkat „találat” érte, és könnyen lehet, hogy többé már sosem lesz a régi.
A stroke kezdete után másodpercekkel pusztulásnak indulnak az agysejtek, mivel nem jutnak elegendő oxigénhez. Ha a katasztrófa a jobb agyfélteke bizonyos részét érinti, a beszédkészség, a rövid távú memória, az érzelemszabályozás és az ítélőképesség sérülhet. A bal agyfélteke károsodása pedig – az érintett területtől függően – különféle viselkedési zavarokat (koordinálatlan vagy kényszeres mozgás, túlzott óvatosság) eredményezhet. A szélütés ezenkívül jelentősen megnöveli a demencia bizonyos típusainak, így az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
Vércukor- és koleszterinszintünk legyen a biztonságos tartományban!
A cukorbetegség a többszörösére emeli a stroke-veszélyt. A 7,2 mmol/1 fölötti össz-koleszterintszint ugyancsak elősegíti az ér-elmeszesedés és az éren belüli vérrögök, s ezzel egy agyi érkatasztrófa kialakulását – különösen azoknál, akik már átestek legalább egy „ministroke”-on. A diabétesz megfelelő kezelése 50 százalékkal, az LDL-szint csökkentése pedig akár 25 százalékkal mérsékelheti a szélütés kockázatát.
Ismerjük fel a stroke jeleit, és cselekedjünk gyorsan!
Vérhígítókkal (úgynevezett trombocitaaggregáció gátlókkal) csökkenthető a leggyakoribb stroke-típus, az agyi vérellátási zavarból fakadó iszkémiás roham kockázata. Ha már bekövetkezett a baj, a speciális kórházi központokban alkalmazott vérrögfeloldó kezelés megakadályozhatja a tartós agykárosodást, de csak akkor, ha a tünetek fellépését követő 3 órán belül alkalmazzák őket. Sajnos az emberek többsége túl későn jut el a kórházba, így lemarad erről a lehetőségről.
Nyomban hívjuk a mentőket, ha az alábbi tüneteket észleljük magunkon, hozzátartozónkon vagy közvetlen környezetünkben:
- Hirtelen bekövetkező gyengeség karban, kézben, lábban.
- Nem érezzük testünk vagy arcunk egyik felét.
- Váratlanul csak az egyik szemünkre látunk.
- Hirtelen nehézkessé válik a szavak megformálása.
- Nem értjük beszélgetőpartnerünk szavait.
- Egyre erősödő, korábban még sosem érzett intenzitású fejfájásunk van.
- Szédülés, egyensúlyvesztés.
- Átmeneti emlékezetkiesés, eszméletvesztés.
Vegyük komolyan a ministroke-okat!
Napokkal, hetekkel vagy hónapokkal az igazi agyi érkatasztrófa előtt az érintettek 30-40 százaléka különös figyelmeztetésben részesül. Ez a ministroke, vagy hivatalos nevén átmeneti iszkémiás roham (TIA, transient ischemic attack) – a laikusok „agyérgörcs” elnevezéssel illetik. Tünetei megegyeznek a fentiekkel, csak rövidebb ideig állnak fenn. Éppoly hirtelen elmúlnak, ahogyan jelentkeztek. Ám ez nem jelenti azt, hogy a veszély is elhárult volna. Öt százalék az esély arra, hogy a következő 2 napban, és 10, hogy a következő 3 hónapban heveny szélütés kövesse a TIA-t, ha semmit sem tesznek ellene.
Mi a teendő? Azonnal hívjuk fel a házi-orvosunkat, és mondjuk el neki, mi történt! Valószínűleg kivizsgálásra beutal a kórházba, illetve megfelelő gyógyszerek (pl. vérhígító, vérnyomás- és koleszterincsökkentő gyógyszerek) rendelésével csökkenti a kockázati tényezőket. Egy brit felmérés szerint a megfelelő gyógyszerek alkalmazásával 80 százalékkal kisebb valószínűséggel következik be súlyos stroke egy TIA után.
Ha úgy gondoljunk, hogy korábban is volt már átmeneti iszkémiás rohamunk, erről szintén tájékoztassuk az orvost.
Tartsuk kordában a vércukorszintet!
A hiperglikémia vagyis a magas vércukorszint nagymértékben „öregíti” az agyat. Következményei közel sem kellemesek: az emlékezetkieséstől a zavaros gondolkodáson át a demenciáig és az Alzheimer-kórig terjedhetnek. Már jóval azelőtt, hogy diabéteszt okozna, a magas vércukorszint károsíthatja az agyba oxigént és a tápanyagokat szállító ereket – megduplázva ezzel az agy elégtelen vérellátása nyomán kialakuló vaszkuláris demencia kockázatát is. Sőt a tanulást és az emlékezést lehetővé tévő hippocampus zsugorodását is okozhatja. A tartós hiperglikémia négyszeresére emeli a memóriavesztés kockázatát.
Amennyiben diabéteszesek vagy pre-diabéteszesek vagyunk (vagyis az éhgyomri állapotban mért vércukorszintünk 5,7 és 6,9 mmol/1 között van), netán a veszélyeztetett csoportba tartozunk, orvosunkkal együttműködve igyekezzünk megelőzni a még nagyobb bajt!
Gondosan ellenőrizzük vércukorszintünk alakulását!
A cukorbetegeknek naponta figyelemmel kellene követniük vércukorszintjük alakulását. Ez azonban még kevés. Évente legalább négyszer érdemes a hemoglobin Alc-szintet (HbAlc) is meghatároztatniuk. Ez a vizsgálat megmutatja, hogy az elmúlt 3 hónap során miként alakult a vércukorszint. Az egészséges emberek HbAlc-értéke 4 és 6% között van. Hét százaléknál magasabb HbAlc-érték esetén megnövekszik a stroke, a demencia és a rosszabb kognitív funkció kockázata.
Éberen őrködjünk vérnyomásunk és koleszterinszintünk felett!
A cukorbetegek 70 százalékának magas a vérnyomása és/vagy a koleszterinszintje, ugyanakkor a felmérések szerint a legtöbben kizárólag a cukruk miatt aggódnak. Ez hiba! Mind a hipertónia, mind a hiperkoleszterinémia sokkal veszélyesebb, ha hiperglikémiával párosul. Ezekre is oda kell figyelni, kontrollálásukra próbáljunk meg élni az e fejezetben vázolt lehetőségekkel!
Tegyük könnyebbé a menopauzát!
A klimax közeledtével garantáltan romlik a nők emlékezete. Hirtelen azon kapják magukat, hogy rendszeresen elhagyják a kulcsukat (az esernyőt, netán az autót…).
Amikor az Arizonai Egyetem munkatársai 110 változó korba lépő nőtől megkérdezték, hogy szerintük mi a menopauza legkellemetlenebb tünete, 92 százalékuk a feledékenységet nevezte meg. (Az első helyen az alvászavarok álltak, amelyek a válaszadók 95 százalékát érintették.) Minél több hőhullámuk van, annál több emlékük esik ki.
A szakemberek egyelőre nem tudják, pontosan mi okozza az agyi teljesítmény romlását. Az ösztrogéntermelés csökkenése valószínűleg nem, ezért inkább a stresszre és a kialvatlanságra gyanakodnak. A hormonháztartás felborulása a legkülönfélébb alvászavarokkal járhat: elalvási nehézség, éjszakai hánykolódás, hajnali felébredés. Az Illinois-i Egyetem kutatói azt is kimutatták, hogy minél kevesebbet alszik valaki – és minél több éjszakai hőhulláma van -, másnap annál gyengébb lesz az emlékezete.
A hőhullámok mérséklése
A változókori tünetek enyhítése céljából érdemes lehet poloskavészt (Actea racemosd) tartalmazó homeopátiás szert bevenni. Ez a csuklyásizmok merevségével járó nyaki fájdalomra is ajánlott szer egyesek tapasztalatai szerint a hőhullámok intenzitását is képes csökkenteni, ám 6 hétbe is beletelhet, mire kifejti hatását. (Ha ekkor sem érzékelhető javulás, nem érdemes tovább szedni.)
A háziorvos speciális, a változókori tünetek enyhítésére alkalmas gyógyszert is felírhat. Amennyiben nem ellenjavallt, természetesen egy rövidebb ösztrogénkúra is hatásos lehet (továbbiak a 98. oldalon kezdődő 3. számú védelem: Gyógyszerek című fejezetben). Sokak számára a legjobb és legegyszerűbb megoldás azonban kétségtelenül az, ha nem forró vízben fürdenek vagy zuhanyoznak, kerülik a csípős ételek fogyasztását és rétegesen öltözködnek.
Vegyük elejét a halláscsökkenésnek!
A belső fülben lévő parányi receptorokat folyamatosan ingerlik a külvilágból érkező zajok. Míg egy csecsemő bájos gügyögése csak alig rezegteti meg e szőrsejteket, egy petárda pukkanása akár örökre ki is iktathat néhányat közülük. Ha pedig egyéb okokból – öregedés, zajterhelés és/vagy különféle betegségeink folytán – egy jelentős részük elhal, akkor halláscsökkenés lép fel, ami nemcsak elszigetel bennünket az embertársainktól, de az agyunknak is árt.
Teljesen normális, hogy a kor előrehaladtával romlik a hallásunk.
A 65 év felettiek 24-40 százalékának, a 75 év felettiek felének már nem olyan jó a hallása, mint egykoron. A Kaliforniai Egyetem kutatói azonban megállapították, hogy a halláscsökkenés a memória és a kognitív képességek romlásával is együtt jár.
Mégpedig azért, mert annyi szellemi energiát elvon mások szövegének megértése, hogy az agy a benne rejlő információra már nem tud kellőképpen odafigyelni. Ez a gyakorlatban kevesebb szocializációt, illetve stimulációt jelent – ami óhatatlanul az agy eltompulásához vezet. Hogyan tudnánk megőrizni a hallásunkat? Az alábbi három lépés például kezdetnek nem rossz.
Menjünk el orvoshoz, ha úgy érezzük, hogy romlott a hallásunk!
Amennyiben hallókészüléket javasol, ne essünk kétségbe! Eltart egy ideig, mire megszokjuk, de megéri, hiszen így semmi olyasmiről nem kell lemondanunk, ami jótékonyan megdolgoztathatja az agyunkat.
A megoldás azonban sok esetben ennél lényesen egyszerűbb. Egyszer egy hallás-csökkenéssel foglalkozó vizsgálatból a kezdetben bevont résztvevők egytizedét ki kellett zárni, ugyanis ők máris tisztábban hallottak, amint az orvosok kipucolták a külső hallójáratukat!
Amikor mindenki motyog, lehet, hogy a mi fülünkkel van baj?
- nem halljuk meg a telefon csörgését;
- nem értjük, miről van szó, ha egyszerre többen is beszélnek;
- annyira fel kell hangosítanunk a tévét, hogy már a szomszédok is panaszkodnak;
- háttérzajban nem halljuk a másik hangját;
- úgy tűnik, hogy mindenki motyog körülöttünk.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.