• lisztérzékenység

Halálos kenyerünk: lisztérzékenység

A leggyakoribb bélrendszeri irritánsok közé tartoznak a ga­bonafélék. A gabona gazdag a gluténnek nevezett fehérjében, amely gliadint tartalmaz. A gliadin egy ismert bélirritáns. Kis mennyiségben még tolerálható, ám nagyon sok ember fogyaszt gabonát keksz, pirítós, kenyér, gabonapehely, süte­mény, tészta formájában napjában legalább háromszor.

A modern kori kenyér sokkal gazdagabb gluténban, s ez­által gliadinban is. A glutén rossz hír az emésztésnek, ám na­gyon is jó hír a sütőipar számára. Amikor az élesztőnek cuk­rot adunk táplálékul, gázt termel. A ragacsos gluténfehérje jelenlétében pedig buborékok alakulnak ki, amely könnyebbé teszi a tésztát. A kisütött termékek így nagyobbnak tűnnek, és jobban el lehet adni őket. Ez a fajta sütési mód nö­veli a szervezetünkbe került glutén mennyiségét, amely aztán reakcióba lép a bélfallal.

Cöliákia (gluténérzékenység, lisztérzékenység)

Míg a magas gluténtartalmú étrend senkinek sem tesz jót (mivel ez a ragacsos fehérje összecsomósodhat és irritál­hatja az emésztőtraktust), néhány ember sokkal komo­lyabb érzékenységtől szenved. Ezt a betegséget cöliákiának (gluténérzékenységnek) nevezzük, amelyben az aprócska kitüremkedések, amelyek a vékonybél felszínét alkotják ­a bélbolyhok – elpusztulnak. Ez különböző tünetekkel és felszívódási zavarokkal jár, amelynek eredményeképp súly­veszteség is előfordulhat.

A gluténérzékenységet gyakran félrediagnosztizálják

Pél­dául gyermekek esetében lassú növekedést, felnőtteknél fáradtságot állapítanak meg. Egy olaszországi tanulmány révén, amely 5000 középiskolás részvételével zajlott, arra a következtetésre jutottak, hogy majdnem minden kétszázadik diák gluténérzékeny, és a betegséget hatból öt eset­ben félrediagnosztizálták. A cöliákia súlyos tápanyag-fel­szívódási zavarokhoz vezet, amely később még súlyosabb komplikációkat okozhat: pszichiátriai rendellenességeket, oszteoporózist és rákot. A betegség nem minden esetben jár együtt a klasszikus tünetekkel (többek közt vashiány okoz­ta vérszegénységgel vagy alacsony termettel), így sok esetben félrediagnosztizálják.

Emésztési problémák és a gabona

Nem kell gluténérzékenységben szenvednünk ahhoz, hogy hasznot húzzunk a gabonamentes étrendből. Az ION ál­tal végzett egyik 66 fős tanulmány azt vizsgálta, milyen hatása van a gabonafélék étrendből való eltávolításának az emésztési problémákra.

Vizsgálat:

A résztvevő alanyok mindannyian előszeretettel és nagy mennyiségben fogyasztottak ke­nyeret, nem gondolván arra, hogy a liszt állhat az emésztési problémáik hátterében. A tanulmány során hat héten ke­resztül tartózkodtak a gabonaneműek fogyasztásától, hogy kivizsgálják az ételallergia vagy érzékenység lehetőségét.

Eredmény:

90%-uk tapasztalt javulást minden emésztési problémá­juk tekintetében, míg 6%-uk esetében a tüneteik 75-100%-ában következett be javulás. Különösen hat szimptóma mutatott drámai javulást: székrekedés, szelek, felpuffadás, bizonyos ételekre való vágyakozás, energiahiány és hangu­latingadozás. Ésszerűnek tűnik a feltevés, hogy ezek a részt­vevők lisztérzékenységben szenvedtek.

A lisztérzékenység leggyakoribb tünetei a székrekedés, hasmenés, hasi puffadás és fájdalom. Azonban a lisztérzé­kenységben szenvedők sok más tünetről is beszámoltak.

Ezek között megtalálható volt:

• apátia és zavarodottság
• bőrkiütések
• depresszió
• görcsök
• hányinger
• izzadás
• kimerültség
• migrén
• pattanások és kelések
• szelek
• szorongás és paranoia
• torokproblémák

Emésztési zavarok, gluténérzékenység vagy lisztallergia?

Amit nem könnyű meghatározni, az az, hogy miért for­dulnak elő ezek a reakciók. Mivel a glutén meglehetősen nehezen emészthető, felvetődik a magyarázat, hogy a túlzott mennyiségű glutén mindenki számára káros. Vagyis minden­kinek kevesebb magas gluténtartalmú ételt kellene fogyasz­tania, ami kevesebb gabonából készült terméket, főként ke­vesebb liszttartalmú kenyeret jelent.

Azonban néhány ember jóval érzékenyebben reagál a lisztre

Vagy mindenféle gluténtartalmú magra. Ha már kis mennyiségű gabonaféle fogyasztása esetén is reakciót tapasztalunk, vagy nem emésztési jellegű tüneteket (mint pél­dául álmosság, szorongás vagy depresszió, fejfájás), akkor lehet, hogy liszt- vagy gluténallergiában vagy -érzékenység­ben szenvedünk.

Lisztallergia esetén előfordulhat, hogy minden glutén-tartalmú gabonára érzékennyé válunk. Ez igaz a legtöbb em­berre, akit lisztérzékenységgel diagnosztizáltak, és akiknél a legjobb eredményeket a glutén teljes elkerülésével lehet elérni. Ha már tudjuk, hogy allergiásak vagyunk a lisztre, akkor ajánlatos elkerülni a tönkölyt is, ami a liszt egy ko­rábbi változata. (Bár kevesebb glutént tartalmaz, mégis kiválthat allergiás reakciót.)

Az emésztőrendszer gyógyulását elősegítő program része­ként gyakran tanácsos egy hónapig lisztmentes, alacsony gluténtartalmú diétát követni. Szerencsére ma már számos lisztmentes és gluténmentes termék közül választhatunk a bioboltokban és a szupermarketekben:

• Kenyerek: rozskenyér, kukoricakenyér, rizs- és zabsüte­mény
• Tészták: hajdinaspagetti, soba metélt (hajdina), rizstészta, quinoa tészta, kukoricatészta, polenta (kukorica)
• Gabonapelyhek: kukoricapehely, zabpehely, rizspehely, köles.

A fitát

Feltéve, hogy nem vagyunk allergiásak a lisztre vagy a gluténre, és nincsenek emésztési problémáink, nyugodtan fogyaszthatunk gabonaféléket. A gabonafélék jó forrásai az összetett szénhidrátoknak, rostnak és más tápanyagok­nak. De ha az étrendünk nagy része ezeken alapul (kenyér, gabonapehely, tészta, sütemény, keksz, stb.), akkor lehet, hogy túl sok fitátot viszünk be a szervezetünkbe. A magas fitát tartalmú étrend több ásványi anyag – köztük a kalcium – felszívódását is gátolja.

Egy nemrégiben végzett tanulmány kimutatta, hogy ez a csökkentett felszívódás jelentős hatással lehet a csont­sűrűségre. Tizennégy lisztérzékenységgel diagnosztizált fel­nőtt beteget gluténmentes diétára fogtak – vagyis az étrend­jükből kiiktatták a lisztet, a rozst, a zabot és az árpát. 12 hónap gluténmegszorítás után a deréktáji gerincükben 5%-os, és az egész csontvázukban szintén 5%-os csonttö­meg-növekedést találtak.

Ám a 14 vizsgált személy közül 11 beteg, akik a legszigorúbban követték a gluténmentes diétát, még ennél is nagyobb, 8,4%-os csontsűrűség növeke­dést tapasztalt a gerincük deréktáji részén. Ez a tanulmány azt sugallja, hogy a túl sok gabonaféle fogyasztása mégsem tesz jót mindenkinek.

Összesítve, ha el akarjuk kerülni az ilyen jellegű problémákat, akkor:

• Ne együnk lisztből készült termékeket mindennap; válasszunk gluténmentes vagy alacsony gluténtartalmú gabonaféléket.
• Kenyér vásárlásakor válasszuk a nehezebb, alacsonyabb glutén­tartalmú kenyereket.
• Váltogassuk a gabonaféléket: együnk rozst, zabot, rizst, árpát, kölest, quinoát, kukoricát.
• A gabonafélék legfeljebb a negyedét tegyék ki a bevitt táplálék­nak.
• Ha emésztési problémáktól, vagy irritábilis vastagbél szindrómá­ban (IBS) szenvedünk, vizsgáljuk ki, nem vagyunk-e érzékenyek a lisztre vagy gluténre.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.