A jövő gyógyszerei az asztma- és allergia kezelésekhez
A gyógyszeripari kutatók lankadatlan erőkkel fáradoznak az asztma- és allergiakezelések új változatainak kidolgozásán. Céljuk nyivánvalóan a lehető leghatékonyabb és legiztonságosabb megoldások megtalálása.Tovább folyik az egyéb anti-IgE-szerek kutatása, de a tudósok az alábbi lehetséges kezeléseket is folyamatosan tesztelik.
Immunterápia és védőoltások
- Jelenleg is kísérletek zajlanak az úgynevezett siettetett immunterápiával. Ennek eredményeként a betegeknél az állapot fenntartásához szükséges dózist a hagyományos 3-6 hónap helyett 3-5 nap alatt, napi több injekcióval érik el.
- A szakemberek már próbálkoznak a földimogyoró-allergia elleni védőoltás kifejlesztésével. Az eddigi állatkísérletek szerint a génsebészeti úton előállított, módosított földimogyoró-fehérjéket termelő, majd hőkezeléssel elölt baktériumokból gyártott vakcina mogyoróallergiás egereiméi sikeresen gátolta a reakció létrejöttét.
- Egy dán gyógyszergyár már megkezdte egy immunterápiás alapú, allergia elleni zselékapszula klinikai tesztelését.
Gyulladáscsökkentők
A gyulladáscsökkentő vegyületek egy új, jelenleg is tanulmányozott csoportja a gyulladásos reakciókban részt vevő foszfodieszteráz-4 nevű enzim gátlása útján hat. E szerek a teofillinnel rokon anyagok, de sokkal kevesebb mellékhatásuk van.
Inhalálható kortikoszteroidok
Jelenleg már Magyarországon is kapható az asztma kezelésére használt ciklezonid. Ez a szer csak a légutak felszínével érintkezve aktivizálódik, így csupán minimális mértékben hat a torokra és a test egyéb részeire.
Orrspray-k
Az USA-ban talán már a közeljövőben engedélyezik az allergiás kötőhártya-gyulla-dás elleni olopatadin szemcsepp nem szteroidos orrsprayként való használatát is.
Immunmodulátorok
Ezeket a szereket eredetileg az átültetett szervek kilökődésének a megakadályozására használták, hiszen hatásukat az immunrendszer működésének elnyomásával fejtik ki az allergiás eredetű bőrprobléma, az atópiás dermatitisz (közimert nevén ekcéma) kezelésére már engedélyezték a takrolimusz és a pimekrolimusz használatát, és tesztelik egy inhalálható változat asztma elleni alkalmazhatóságát. Ideális megoldás lehetne azok számára, akiknél a szteroidok nem hatnak (vagy akik komolyan idegenkednek szteroidokat használni), de mindenképpen szükségük van a gyulladáscsökkentőkre.
- Szívbetegek gyógyszeres terápiája
- Asztmavizsgálatok – spirometriás vizsgálat
- Hüvelygomba fertőzés, probiotikumok
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Genetikai kezelések
A kutatók eddig legalább 291 olyan gént azonosítottak, amelynek valami módon köze van az asztmához, s ez számos újfajta gyógyszer kifejlesztéséhez ad alapot. A kutatók különösen érdekesnek tartják többek között az argináz nevű enzimet kódoló gént. Az arginázról régebben azt hitték, csak a májban van rá szükség, de mára felmerült az asztmával kapcsolatban is, mivel talán éppen ez az a molekula, amely beindítja az asztmás tünetekhez vezető láncreakciót.
Testreszabott kezelések
A kutatók mind többet foglalkoznak a testreszabott asztmakezelések lehetőségével, amelynek lényege, hogy az asztma típusát is figyelembe veszik. Egyeseknek például főként olyankor vannak asztmás rohamaik, amikor a hízósejtek behatolnak a légutak simaizmaiba, míg másoknál inkább az eozinofil granulociták gyulladáskeltő hatása játszik szerepet – és a különböző esetekben eltérő kezelési megoldások a célravezetők. Várható, hogy a jövőben az orvosok többet foglalkoznak majd az asztmás rohamok konkrét okának és a rohamokat súlyosbító tényezőknek a meghatározásával, mielőtt gyógyszereket írnának fel.
Az asztmagyógyszerek és a fogak egészsége
Az antihisztaminok és talán a kortikoszteroiclok is nagyon kiszáríthatják a szájat. A szárazság veszélyeztetheti a fogai épségét, mert csak az állandó nyáláramlás képes lemosni a fogakra tapadt ételdarabkákat, amelyekben különben elszaporodhatnak a baktériumok, fogszuvasodást és ínybetegséget okozva.
A megoldás kézenfekvő: sok vizet kell innia, hogy nedvesen tartsa a száját. Ezenkívül tanácsos a szokásosnál gyakoribb fogmosás és fogselymezés is, mivel a víz nem ugyanolyan hatékony a száj tisztán tartásában, mint a nyál.
Asztmások kérdezték – Súlyosbítják-e az asztmámat az asztmagyógyszerek?
Ez talán buta kérdésnek tűnik, pedig nem az. A válasz pedig: igen, egyes esetekben bizonyos gyógyszerek -különösen, ha túlzásba viszik a használatukat – ronthatnak az állapotán. Néhány tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy a rövid ideig ható béta2-agonista hatóanyagú hörgőtágítók, például a szalbutamol napi többszöri használata idővel fokozottabbá teheti a légút-szűkületet, ami az asztma rosszabbodását jelenti. Ha ön a fenti gyakorisággal használ rövid ideig ható béta2-agonistákat, úgy a betegsége nincs megfelelően kezelve, ezért forduljon az orvosához!
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.