A megfelelő orvosi segítség allergiás tünetek esetén
A szakértelem nyilvánvalóan az elsődleges követelmény minden orvos számára, de fontosságban a jó kommunikációs készség sem sokkal marad el Ez különösen az elhúzódó egészségi problémáknál fontos, pl az allergiánál és az asztmánál Itt nagy felelősség hárul a betegre a napi kezelésben.
Ezt a British Medical Journal egyik nemrégiben megjelent cikke, mely az asztma kezelésével foglalkozik, így fogalmazza meg:
A krónikus betegség kezelésében elsődlegesen a betegnek kell részt venni, akit az orvos segít és irányít a legjobb terápiás napirend és étrend kialakításában. Az orvosnak és a betegnek partnerként kell együttműködni, s közösen olyan stratégiát kidolgozni, amely a beteg a panaszait a lehető leghatékonyabban kontrollálja, és amely csökkenti a krónikus betegség fizikai, pszichés, szociális és financiális következményeit.
Tehát orvosunk partner a gyógyításban?
Ez természetesen az orvos részéről speciális magatartást igényel, amire egyes orvosok képesek, mások már nem annyira.
Mit követel meg az orvostól ez a magatartás?
- Ne nézze csökkent értelmi képességűnek a beteget;
- hallgassa végig a beteget, és figyeljen arra, amit mond;
- vegye figyelembe a beteg egyéniségét és személyes körülményeit a kezelés megtervezésekor;
- legyen képes a betegséggel kapcsolatos mondandóját köznapi nyelven is kifejezni.
Nagyon fontos az orvos empátiás képessége is
Egyes orvosok érzéketlenek bizonyos betegségekkel szemben – pl. a csecsemőkori atópiás ekcémát azzal intézik el, hogy csak „jelentéktelen probléma” vagy „egyszerű bőrkiütés”, s nem törődnek vele, hogy milyen kínos perceket okoz a betegnek.Szokatlan tünetek=közöny?
Különösen gyakran szembesülhetnek ilyen közönyös, elutasító magatartással a szokatlan allergiás tüneteket mutató páciensek, valamint akik pl. étel-intoleranciában szenvednek, mely betegséget a klasszikus orvoslás nem ismeri el. Olykor a kitartás és a jó kommunikációs készség javíthat az orvos-beteg viszonyon, de többnyire sajnos nem marad más megoldás, mint másik orvost keresni.
- Intzédy László orvos
- Az enyhe és a súlyos allergiás roham felismerése és kezelése
- Allergiás reakciók és teendő vészhelyzet esetén
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Megoldást kínálhat, ha a rendelőn belülről választunk egy másik háziorvost. Ez csak akkor probléma, ha a szoros együttműködés miatt az új orvos is ugyanúgy viszonyul majd hozzánk. Ezért célszerű lakókörzetünkön belül másik háziorvosi rendelőt felkeresni. Az is lehetséges, hogy szakorvost váltunk – ebben segíthet a háziorvos.
Hogyan válasszunk háziorvost?
Ha új lakóhelyre költözünk, és lehetőség van több háziorvos, ill. orvosi rendelő közül választani, mielőtt döntünk, igyekezzünk mindent megtudni róluk. Az orvosok egy része kész arra, hogy jövőbeli betegeivel előzetesen elbeszélgessen, mielőtt még azok leadnák a kártyájukat hozzá. A beszélgetés során célszerű beszámolni az egészségügyi problémáinkról.
Meggyőződhetünk róla, mennyire jól felszerelt a rendelő, és nagyjából megítélhetjük, hogy fogunk kijönni az orvossal. A látogatás alkalmával érdeklődhetünk az orvostól, mekkora tapasztalata van a minket vagy hozzátartozónkat érintő allergiás betegség kezelésében. Érdeklődjünk minden olyan speciális egészségügyi szolgáltatás elérhetősége felől is, amelyre szükségünk van vagy lehet a jövőben.
Specialista igénybevétele
Először is azt kell eldöntenünk, valóban szakorvoshoz kell-e fordulnunk, vagy a háziorvosunk is képes megadni minden segítséget az allergia kezelésében. A válasz a szóban forgó allergiás reakciók természetétől is függ. Az allergiás betegek egy része kénytelen többféle szakorvost – pl. allergológust, gasztroenterológust, bőrgyógyászt, pulmonológust – felkeresni.
Ahhoz, hogy társadalombiztosítás keretében szakorvosi kezelésben részesüljünk, háziorvosunknak kell beutalót adnia. Bár ennek eldöntése az ő kompetenciája, némi nyomást azért gyakorolhatunk rá, ha úgy érezzük, hogy valóban szakorvosi ellátásra szorulunk. Az alábbi információk segíthetnek annak eldöntésében, hogy erre tényleg szükség van-e.
A beutalások elmaradásának oka leggyakrabban az, hogy a háziorvos nem veszi komolyan az allergiás tüneteket, illetve hogy nem tudja, pontosan hova is küldje a beteget. Ezt viszont aligha vallja be neki – csupán annyit közöl majd, hogy a beutalást nem látja indokoltnak. Sok háziorvos a végén ezt maga is elhiszi.
A szénanátha és az egész éven át tartó allergiás rhinitis
A legtöbb esetet a háziorvos is megfelelően felismeri, és el tudja látni. Szakorvosi beutalóra csak akkor van szükség, ha szövődmények is fellépnek, pl. középfülgyulladás vagy krónikus melléküreg-gyulladás, illetve ha a beteg kíváncsi arra, pontosan mely allergének okozzák a panaszait.
Az ételallergia, a rovarcsípés okozta allergia
Akinek már volt anafilaxiás reakciója, különösen anafilaxiás sokkja, annak indokolt az allergológust felkeresnie. Ebben az esetben a szakorvosi kezelés nagyon fontos az allergén megfelelő azonosítása és egy esetleges újabb reakció hatékony megelőzése érdekében.
Az asztma
Mindenképpen szakorvost keressünk fel az alábbi esetekben:
- ha volt már súlyos asztmás rohamunk;
- ha az állapotunk az eddigi orvosi utasítások gondos betartása ellenére sem javul;
- ha az asztma mellett idült melléküreg-gyulladásunk vagy ismétlődő légúti fertőzésünk van;
- ha nem biztos a diagnózis.
A krónikus melléküreg-gyulladás
Ebben az esetben fül-orr-gégész szakorvost tanácsos felkeres ni olyat, akinek nagy tapasztalata van az idült melléküreg-gyulladás kezelésében, és az allergiás betegségek iránt is érdeklődik.
Az atópiás ekcéma
A nagyon enyhe eseteket leszámítva ajánlatos szakorvoshoz fordulni. Ekcémával bőrgyógyász, allergológus vagy – kiskorúak esetében – gyermekgyógyász foglalkozik. A szakorvos képzettségétől és beállítottságától függően más-más módon közelíti meg a problémát, a kezelés változó lehet.
A kontakt dermatitis
Ha problémánk munkavégzéssel kapcsolatos, vagy súlyos tüneteink vannak, amelyek kezelésre sem enyhülnek, ajánlatos bőrgyógyászhoz fordulni.
Kérjünk bőrpróbát!
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.