Babaápolás

Ételallergiák kialakulása babáknál

“Mind a párom, mind én számos dologra vagyunk allergiásak. Félek, hogy a fiunknál is fellépnek ugyanezek.”

Sajnos nem csak a jó tulajdonságok – dús haj, hosszú láb, zenei képesség, mecha­nikai adottság – örökölhetők. A kevésbé kívánatosak szintén örökölhetőek, és ha mindkét szülő allergiás, nagyobb az esé­lye, hogy a babánál szintén kialakul, mint ha két allergiától mentes szülője lenne. De ez nem jelenti azt, hogy a baba egész életében csalánkiütésre és tüsszögésre kárhoztatott. Viszont azt jelenti, hogy a félelmeinket meg kell beszélni a baba orvosával, és ha szükséges, gyerekaller­gia-specialistával.

Mikor lesz allergiás?

A baba akkor lesz allergiás valamely anyagra, ha immunrendszere érzékennyé válik, és antitesteket termel ellene. Ez előfordulhat az anyaggal való első vagy századik találkozáskor. Miután megtör­tént, az antitestek akcióba lendülnek, és különböző tüneteket válthatnak ki, ilye­nek például a következők: könnyező sze­mek és folyó orr, fejfájás, tüsszögés, ek­céma, csalánkiütés, hasmenés, hasi fáj­dalom vagy diszkomfort, erős hányás, és súlyosabb esetben anafilaxiás sokk. Még arra is van adat, hogy az allergia viselke­dési tünetekben, mint például nyűgösségben is megnyilvánulhat.

Legfőbb bűnösök

A leggyakoribb bűnösök az ételek közt a tej, a tojás, a földimogyoró, az ola­jos magvak, a gabona, a kukorica, a hal, a kagylók, a bogyósok, a borsó, a bab, a csokoládé és néhány fűszer. Bizonyos esetekben már csekély mennyiség is sú­lyos tüneteket vált ki, más esetekben kis mennyiségek nem okoznak problémát. A gyerekek sokszor kinőnek néhány étel­allergiát, de később a környezetben ta­lálható más anyagok, például por, pol­len és állatszőr iránt mutatnak hiperszenzitivitást.

Azonban nem minden étellel vagy más anyaggal szembeni negatív reakció utal allergiára

Egyes felmérésekben a szak­emberek a páciensek kevesebb mint a fe­lében tudták igazolni az allergiát – ko­rábban pedig mindegyiket „allergiásként” kezelték. Időnként enzimhiányos állapot az, ami allergiának tűnik. Laktázhiányos gyerekek például nem képesek a tejcukrot (laktózt) megemészteni, így igen rosszul bírják a tejet és a tejtermékeket.

A cöliákiában szenvedők viszont nem tudják a sok gabonában megtalálható glutént lebontani, így látszólag allergiásak a ga­bonákra. Az emésztőrendszer éretlensége vagy olyan gyakori csecsemőkori prob­lémák, mint a kólika, szintén összeté­veszthetők allergiával.

Az orvosok a következő megelőző lépések alkalmazását javasolják:

A szoptatás folytatása

A cumisüveg­ből táplált babáknál nagyobb eséllyel alakul ki allergia, mint a szoptatottaknál – valószínűleg azért, mert a tehéntej viszonylag gyakran vált ki allergiát. Ha szoptatjuk a babát, lehetőleg folytassuk az egész első évben. Minél később jut a tehéntej főszerephez az étrendjében, annál jobb. Ha kiegészítés kell, gyakran javasolják allergiás családokban szójaala­pú tápszer használatát, de némelyik baba allergiás lehet a szójára. Az ilyen babák számára protein hidrolizátum-alapú táp­szer szükséges.

A szilárd étel bevezetésének elha­lasztása

Napjainkban azt feltételezik, hogy minél később kerül kapcsolatba a baba egy potenciális allergénnel, annál kisebb az esélye, hogy érzékennyé válik rá. A legtöbb orvos azt javasolja, hogy allergiás családból származó babáknál a szilárd étellel való ismerkedést halasszuk a hatodik hónapra, esetenként későbbre.

Az új ételek fokozatosabb megismer­tetése

Mindig jó ötlet az új ételeket egyesével megkóstoltatni a babával, de ez különösen fontos allergiás családok esetén. Javasoljuk, hogy mindegyik új ételt adjuk egy héten át mindennap, mi­előtt egy másikat kezdünk el. Ha bármi­lyen negatív reakció tapasztalható – hí­gabb széklet, bélgázok, kiütés (beleértve a pelenkakiütést is), túlzott köpködés, tüsszentés, vagy orrfolyás -, javasoljuk az étel adásának azonnali megszüntetését. Legalább pár hétig ne folytassuk, ami­kor a baba esetleg már problémamente­sen elfogadja.

Kezdetben kevésbé allergén ételekkel ismertessük meg

Kezdőételnek általá­ban a babarizsnyákot, a várhatóan legke­vésbé allergén gabonapelyhet javasolják. Az árpa és a zab kevésbé allergén, és ko­rábban adható, mint a búza vagy a kuko­rica. A legtöbb gyümölcs és zöldség nem okoz gondot, de javasoljuk a szülőknek, hogy várjanak a bogyósokkal és a paradi­csommal. A kagylók, rákfélék, a borsó és a bab szintén várhatnak. A többi erősen allergén étel (magok, földimogyoró, némely fűszer és csokoládé) többségé­nek megkóstoltatása várhat a harmadik év utánig.

További  tudnivalók

Az allergiás állapotok diagnosztizálá­sa kiválasztáson alapuló, speciális folya­dékétrendekkel történhet, de azok bonyo­lultak és időigényesek. Az ételallergiára végzett bőrtesztek nem túl pontosak, lehet, hogy valakinél a bőrteszt pozitív egy adott ételre, de a fogyasztása semmi­féle reakciót nem vált ki. Az „ételérzé­kenységet” szűrő tesztek, amelyek azt állítják, hogy vérminták alapján képesek diagnosztizálni az allergiát, még pontat­lanabbak, és nagyon drágák.

Szerencsére a legtöbb gyerekkori allergia kinőhető (bár bizonyos ételaller­giákra ez nem állítható, például a földi­mogyoró, az olajos magvak, a kagylók és a halak által kiváltott allergiák). Tehát ha a baba érzékeny most a tejre, a búzára vagy más ételekre, lehet, hogy pár év múl­va – vagy korábban – már nem lesz az.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.