Allergia és asztma

  /  Allergia és asztma  /  Probiotikumok: asztmaellenes tápanyagok?

Probiotikumok: asztmaellenes tápanyagok?

Ha evett már élőflórás joghurtot, akkor probiotikumot is evett. Ezek „baráti” bakté­riumok, hasonlók a belekben természetesen jelen lévőkhöz, amelyek védelmet nyúj­tanak az ártalmas baktériumokkal szemben. A probiotikumok az allergiás állapotok és az asztma megelőzésének irányába stimulálják az immunrendszert.

Térjünk át az élőflórás joghurtra!
Térjünk át az élőflórás joghurtra!

Csakhogy a stressztől és az antibiotikumoktól kezdve a fluorozott vízig és a klórig számos dolog pusztíthatja el e parányi segítőtársainkat, s ezzel – legalábbis ma már így gon­dolják – hozzájárulhatnak az allergia és az asztma fellépéséhez.

Egyes kutatásokból például úgy tűnik, hogy a fejlett világban elő emberek emésztőrendszerében keve­sebb Lactobacillus (egyfajta probiotikum) van, mint a fejlődő országokban élőkében, s e mikrobák koncentrációja az allergiás gyermekek szervezetében is alacsonyabb, mint nem allergiás társaikéban.
A zöldség és gyümölcs csökkenti az asztma kockázatát.
A zöldség és gyümölcs csökkenti az asztma kockázatát.

Kiderült, hogy a probiotikumok nélkülözhetetlenek a gyulladások kialakulásának megakadályozásához és a különféle ingerkeltő anyagokra, például allergénekre adott immunreakció szabályozásához, különösen az ételallergiák esetében. Azt is megálla­pították, hogy a probiotikumok kedvező hatásúak az ételallergiák megelőzésében és a tüneteik enyhítésében, s ugyanígy hatnak az atópiás dermatitisz (ekcéma) nevű, az allergiával összefüggő bőrprobléma esetében is.

Kutatás: Az eddigi legizgalmasabb, a probiotikumok allergiában betöltött szerepét vizsgáló tanulmányban finn kutatók 132 olyan gyermeket figyeltek meg, akiknél nagy volt az allergia, illetve az asztma kialakulásának a kockázata. A szoptatós anyák a szoptatás első hat hónapjában probiotikumokat fogyasztottak, az üvegből táplált csecsemőknek pedig a tápszerhez keverték a probiotikumot. Eredmény: Négy évvel később azt találták, hogy a probiotikummal táplált csoportban feleakkora volt az ekcéma (amely gyakran az asztma vagy az allergia első jele) előfordulási gyakorisága, mint a placebocsoportban.

Probiotilamiokhoz az élőflórás joghurtokkal (keresse a címkén a „bio”, illetve az „acidophilus” szavakat), illetve táplálékkiegészítők formájában juthat.

Heti 2x alma, és asztma megoldva! :)
Heti 2x alma, és asztma megoldva! 🙂

Asztmaellenes étrend?

Brit kutatók 1471,15 és 50 év közötti asztmás be­teg, valamint 864 nem asztmás személy étrend­jét elemezték, s érdekes összefüggéseket találtak:

  • Minél több zöldséget és gyümölcsöt ettek a vizs­gálat alanyai, annál kisebb volt náluk az asztma valószínűsége.
  • Akik hetente kétszer ettek almát (a flavonoiclok-nak nevezett növényi vegyületek forrása), 32 szá­zalékkal volt kisebb az asztma valószínűsége.
  • Akik naponta kétszer-háromszor ittak teát (szin­tén remek flavonoidforrás), 17 százalékkal volt kisebb az asztma valószínűsége, mint a teát nem fogyasztóknál.
  • Azoknál, akik napi egy-két pohár vörösbort ittak (szintén gazdag flavonoiclokban), 18 százalékkal volt kisebb az asztma valószínűsége; ha pedig asztmások voltak, a tüneteik enyhültek.
A vörösbor is segít az asztmában, persze csak módjával.
A vörösbor is segít az asztmában, persze csak módjával.

Akik hetente legalább kétszer ettek hagymát (sok antioxicláns hatású kvercetin van benne), 18 százalékkal volt kisebb az asztma valószínűsége.

Ez a vizsgálat jól jelzi, miért hatékonyabbak az ételek a táplálékkiegészítőknél. A kutatók is meg­jegyzik, hogy az ételekben számos olyan növényi vegyület van, amelyek magyarázatot adhatnak a kedvező hatásokra. Ezek közül a flavonoidok tűnnek a legvalószínűbb jelölteknek.

Ezek a vegyü­letek antioxidláns, antiallergén és gyulladásgátló hatásúak, gátolják az asztmáért is részben felelős­nek tartott nitrogén-monoxid és a hisztamin fel­szabadulását. Ezért nagyon fontos, hogy naponta ötször fogyasszon zöldséget és gyümölcsöt.

Vigyázat! Az alma vagy a pohár bor fogyasz­tása nem mindenki számára előnyös. Az alma a számos jótékony hatású vegyület mellett szalicilátokat (az aszpirin hatóanyagával rokon vegyüle­teket) is tartalmaz. Ezek megtalálhatók például a bogyós gyümölcsökben, a narancsban, a papri­kában, a teában és a mandulában is, és asztmás rohamot válthatnak ki a rájuk fogékony szemé­lyeknél – de ugyanilyen hatásúak lehetnek a vörös­bor alkotóelemei is. A palack kinyitásakor például kén-dioxid szabadul fel, maga a bor pedig hisztaminokat tartalmaz.

A nyírpollen-allergiásoknál az alma fogyasztása allergiás tüneteket provokálhat!

Kapcsolódó cikkek

Hogyan védekezzünk a levegőszennyezés ellen? Ker...
Amikor az asztma végzetessé válik
Az asztma milyen más betegségekkel együtt jelent...
A nők gyakrabban lesznek asztmásak?
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.