Alvás javítás

Éjszakai zsibbadás: nyomás eredetű bénulás okai

Előfordult már, hogy úgy ébredt, a keze vagy a karja el volt zsibbadva?

Ez az ijesztő tünet sokakban azt a félelmet kelti, hogy stroke vagy szív­roham vagy valami más esemény van kialakulóban. A szokásos történet szerint valaki épp jó mélyen alszik, amikor hirtelen megszakítja az alvá­sát valami furcsa, zavaró érzés a karjában vagy a kezében.

Tünetek

Általában zsibbadásnak, zsiborgásnak írják le az érzést, ám néha olyannak, mint egy gyenge elektromos sokk, sőt néha lüktetőnek is mondják. Amikor felébred az ember, és megkísérli mozgatni a kezét vagy a karját, nem tudja rende­sen, és amikor a másik kezével megérinti, teljesen érzéketlen. Az aggo­dalomtól aztán az ember teljesen felébred, rázogatni, mozgatni kezdi a karját. A következő néhány percben a melegség és az érzékelés visszatér, bár néha nem teljes mértékben, és az ember vissza tud aludni. Néha egy-egy ilyen érzés egyetlen éjszaka folyamán többször is előfordulhat.

Mennyire károsak?

Bármennyire ijesztőek is ezek az epizódok, teljesen ártalmatlanok, olyan bénulások, amelyeket egyszerűen a felszíni idegekre nehezedő nyomás vált ki. Amikor alszik valaki, a felvett pozitúra miatt nyomás ne­hezedik a kéz vagy a kar egyik felszíni idegére. Ez megszakítja az idegen végigfutó impulzust, és az ideg panaszkodik, megváltozott érzést (zsibba­dást, érzéketlenséget) közvetít végig a kézbe és a karba. Amikor az em­ber felébred, és megváltoztatja a helyzetét, csökken a nyomás, és megle­hetősen gyorsan visszatér az ideg működése, elmúlik az érzéketlenség.

Három jellemző változat létezik:

  • A fura csont. Az ulnáris ideg (ulna az alkar latin neve) a könyök belső részénél ér a felszín közelébe. Könnyen kitapinthatja, ha a könyök bel­ső oldalán kiálló csontot megnyomja. Azért hívják fura csontnak, mert amikor megnyomja az ember, fura, elektrosokkszerű érzés fut végig a kezében. Ha például a hátán alszik valaki, a két karja pedig maga mel­lett van, a könyök védtelenül fekszik a matracon. Ez helyi nyomást je­lenthet az ulnáris idegre a könyöknél, és kiválthatja az ulnáris bénulást, ami talán a leggyakoribb zsibbadás vagy érzéketlenség, amire valaki felébred. A zsibbadás, zsiborgás vagy elektrosokkérzés a kisujjra és a gyűrűsujj felére (kisujj felőli felére) terjed ki, az ulnáris ideg lefutása mentén, így ez a két ujj nem fog megfelelően működni.
  • Szombat esti bénulás. A radiális ideg a kar belső felén fut, a váll és kö­nyök közt félúton a felszín közvetlen közelében. Ezt is könnyen érheti nyomás. Ha ezen a területen nyomást fejtünk ki, a csukló felszínén ér­zünk zsibbadást, sőt ami még zavaróbb, az ember nem tudja kinyújta­ni vagy megemelni a csuklóját vagy kinyújtani az ujjait. Azért nevezik a radiális idegnek ezt a sérülését „szombat esti bénulásnak”, mert olyan tivornyázóknál figyelték meg, akik a karosszék karfáján átvetett karral szoktak aludni.
  • Carpalis alagút-szindróma. A csukló magasságában (latin nevén car-pos, azaz kéztőcsont) egy nagyon szűk anatómiai rés, „alagút” helyez­kedik el, melynek tetejét a csukló csontjai, padlóját pedig kemény porcogó alkotja. Ezen az „alagúton” át fut az alkar mediális idege, vala­mint sok, az ujjakat mozgató ín.

Ha bármilyen ok miatt megnő a nyomás ebben az „alagútban”, az nyomja a benne levő ideget, amitől a működése korlátozódik, s ennek jeleként érezzük a zsibbadást és tűszúrásokat az ideg mentén. Nagyon gyakori oka ez a kézben érzett kellemetlen érzésnek. Jellemzően úgy írják le, mint súlyos zsibbadást a tenyér, a hüvelyk-, mutató- és közép­ső ujjban, de gyakran kíséri csuklótáji, sőt alkari fájdalom is.

Kiket érint?

A carpalis alagút-szindrómát gyakran tapasztalják olyan emberek, akik sokat használják a kezüket – asztalosok, ácsok, szerelők, adatrögzítők, de elég gyakori a terhes nőknél, sőt azoknál is, akiknek a pajzsmirigye csökkent működésű. Az érzéketlenség és a zsibbadás éjjel többnyire rosszabb, valószínűleg a csukló éjszakai helyzete miatt.

Sokan ugyan­is úgy alszanak, hogy a kezük a mellkasuk közelében van, csuklójuk, könyökük elfordul, s ez növeli a carpalis alagútban a nyomást, kivált­va a jellegzetes érzést. Néha a carpalis alagút-szindrómát nem lehet éj­szaka a mozgatással enyhíteni, orvosi kezelés, akár operáció is szüksé­gessé válhat a teljes helyreállításhoz.

A zsibbadás, érzéketlenség egyéb okai

Bármely felszíni ideg nyújtása vagy egy könnyen elérhető idegre nehezedő helyi nyomás okozhat zsibbadást. Nyaki probléma gyakran növeli a karba futó idegekre ne­hezedő nyomást, különösen a REM fázisban, amikor a nyak izmai a legernyedtebbek. Hasonlóképpen sok isiászos beteg (a lumbális, azaz ágyéki résztől induló ülőideg mentén jelentkező fájdalom) arra ébred, hogy erősebb a fájdalma az éjszakai alvás után, ha a testhelyzete nyúj­totta ezt az ideget.

Sokan szokatlan vagy kényelmetlen kartartásban alszanak, például karjukat a fejük alá vagy fölé helyezve. Ez a helyzet gyakran nyújtó jellegű nyomást fejt ki a nyaktól a váll és kar irányába futó idegekre. Mindezeket a közönséges bénulásokat el lehet kerülni, ha odafigye­lünk, hogy milyen helyzetben és milyen felületen alszunk el.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.