Koffein hatásai, hogyan hat az alvásra?
A koffein a szinte mindenütt előforduló drogok egyike. Nem csak a kávé, tea, csokoládé és kólaféleségek összetevője, de számtalan gyógyszerféleségé is, többek között megtalálható sok fájdalomcsillapítóban, fejfájás elleni tablettában és megfázásra való szerben.
A koffeintartalmú üdítők népszerűségének alapja nemcsak az ízük, az aromájuk, hanem az a hiedelem is, hogy izgató hatásuk van, azaz javítja a hangulatot, elnyomja a fáradtságot, és növeli a munkaképességet. Ezek az üdítők roppant népszerűségre tettek szert: a világ népességének háromnegyede manapság ilyen vagy olyan formában fogyaszt koffeint.
A koffein farmakológiája
A koffein könnyedén felszívódik, és a fogyasztás után már öt perccel kezdi elérni a test szöveteit. A szájon át bevitt koffein több mint 99%-a bekerül a véráramba, a csúcskoncentrációt tizenöt-negyvenöt perc alatt éri el a vérplazmában. A lebomlás a májban történik, a felezési idő 2,5 – 4 óra. A májbetegek lassabban bontják le a koffeint, a rendszeresen kávézók véréből pedig csak körülbelül hét nap múlva tűnik el teljesen.
Érdekes módon a dohányosok sokkal gyorsabban bontják le a koffeint, mint a nemdohányzók, mert az ő májanyagcseréjük sokkal gyorsabb. A drog nem halmozódik egyik napról a másikra; a rövid felezési idő miatt a koffein jobbára az éjszaka folyamán kiürül a szervezetből. Ez magyarázza, hogy miért kívánják a kávésok annyira a koffeint kora reggel.
Koffein források
Bár sok gyógyszerben jelen van a koffein, a társadalom legfőbb koffeinforrása a kóla, a csokoládé, a kakaó, a tea és a kávé. A legtöbb ember nincs tudatában annak, hogy mennyi koffein van az egyes üdítőkben. Kanadában például az alkoholmentes üdítők közül egyedül a kóla tartalmaz koffeint, de egy adagban itt is csak viszonylag kis mennyiséget (25-30 mg). Amerikában viszont sok nem kóla jellegű üdítő is tartalmaz koffeint.
Tartalmaz koffeint a csokoládé is?
Egy átlagos szelet 10-20 mg-ot. Egy fájdalomcsillapító, mint a fiorinal kodeinnel vagy mások 30-40 mg-ot tablettánként. Egy csésze teában 10—70 mg található, attól függően, hogy mennyi ideig ázik a teafű a vízben, más szóval, hogy mennyire erős. A kakaóban vagy a forró csokiban csészénként 10-40 mg van.
Egy csésze instant kávé körülbelül 65 mg koffeint tartalmaz, kétszer any-nyit, mint egy kóla. Az őrlés finomsága és a szűrési folyamat, a majd minden étteremben ugyanolyan elkészítési mód óriási mennyiséget, 150 mg koffeint visz egy-egy csészébe, ami az instant kávéban lévő mennyiség két és félszerese.
A kanadai Élvezeti Szereket Kutató Alapítvány statisztikai adatai szerint a felnőtt kanadai lakosság 20%-a naponta több mint 350 mg koffeint juttat a szervezetébe, 4%-uk pedig több mint 650 mg-ot fogyaszt, ami már elég ahhoz, hogy kockázatot jelentsen az egészségre. A statisztikai adatok az USA-ban, de más országokban is bizonyára hasonlóak.
A koffein hatása
A koffein általában véve gyorsítja az anyagcserét, emeli a pulzusszámot, a vérnyomást, a légzésszámot, és növeli az izomtevékenységet vagy a testhőmérsékletet, esetleg mindkettőt, serkenti a gyomorsav-kiválasztást és általában vízhajtóként hat. Hatásai jobbára stimulálóak, élénkebbé tesz és serkenti a legtöbb testfunkciót.
A koffeintartalmú üdítőket általában azért isszák az emberek, mert hat az agyra, és bebizonyosodott, hogy csökkenti a fáradtságot, hosszabb ideig tud az ember fenn maradni, javítja a motoros reakció idejét, és a vizuális vagy hangingerekre adott válaszreakciót is. Javítja az egyszerű szellemi feladatok, valamint a fizikai munka teljesítését, ha inkább a kitartáson van a hangsúly, de nem javítja a finom motoros koordinációt (a koffein okozta remegés csökkenti a kéz stabilitását).
Az a sebesség, ahogy egy kapcsolót meg tudunk nyomni, jelentősen növekszik a koffeinbevitelt követően, és ugyanígy nő az általános motoros aktivitás. Stimuláló hatással van az EEG-re, és jelentősen befolyásolja a hangulatot, nagyobb élénkséget generálva. Egyes embereknél ez az elevenség szorongásba csap át, ha nő a koffeinbevitel.
Egyénenként változó hatás
Mint minden gyógyszerre, a koffeinre is igaz, hogy egyénenként változó az emberek érzékenysége. Vannak, akik viszonylag nagy mennyiséget is jól tűrnek, anélkül hogy bármi élettani eltérést okozna, sokan mások viszont már kis mennyiség után is érzik a hatását, különösen az alvásukra gyakorolt hatását.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.