Anyagcsere

Étel-allergia és érzékenység tünetei

Előfordulhat, hogy szervezetünk nem viseli el a tejet vagy az epret, ha pedig mogyorót eszünk, fulladozni kezdünk.  A szakemberek becslései szerint Magyarországon a felnőttek egy-két százaléka allergiás bizonyos élelmisze­rekre, ami nagyjából 200 ezer embert jelent. Ez az arány egyébként megfelel az európai uniós átlagnak. A gyere­keknél rosszabb a helyzet: a tizenhat év alattiak öt-nyolc százaléka küzd ilyen problémával.

Vegyük komolyan az ételallergiát!
Vegyük komolyan az ételallergiát!

Nem csupán elméletben kell különbséget tenni az allergia és az érzékenység (intolerancia) között, a gyakorlatban is fontos. Hiszen nemcsak az okok mások, de a kórisme és a következmények is.

Élelmszer-allergia jelentése

Ételallergiáról akkor beszélünk, ha a szervezet ellenanyagot termel bizonyos élelmiszerösszetevők ellen. Az ellenanyagok láncreakciót váltanak ki: először hisztamin szabadul fel, amely további közvetítőanyagokat aktivál. Kirívó esetben duzzanat szűkíti be a légutakat, és összeomolhat a keringés, vagyis allergiás sokk alakulhat ki.

Akiknek például korábban mogyoró allergiája volt, allergiás lehet az al­mára, a szilvára vagy a cseresznyére.
Akiknek például korábban mogyoró allergiája volt, allergiás lehet az al­mára, a szilvára vagy a cseresznyére.

Az okokról nem sokat tudunk, annyi azonban bizonyos, hogy azok, akik pollenallergiában szenvednek, ám az allergiájuk idővel megszűnik, éle­tük folyamán később allergiásak lehetnek az olyan növényi eredetű élelmisze­rekre, amelyek rokonságban állnak az adott pollennel. Akiknek például korábban nyír-, mogyoró- vagy égerpollen-allergiájuk volt, utóbb allergiásak lehetnek az al­mára, a szilvára vagy a cseresznyére.

ÉlelmiszerAllergia gyakorisága
Tej és tejtermékek16%
Tojás / szányasfehérje 12%
Kagyló / rákfélék 5,2%
Földimogyoró1,5%

Élelmiszer-érzékenység jelentése

Az allergiánál gyakoribb, hogy valaki érzékeny bizonyos élelmiszerekre, például a tejcukorra, a gyümölcscukorra vagy a gluténra (egy gabonákban előforduló fehérjére). Ennek az az oka, hogy bizonyos enzim hiányzik az emésztőrendszer­ből, ezért a belek nem tudják feldolgozni az adott összetevőt. így az emésztetlen anyagok a bélben maradnak, és hányingert, hasmenést vagy görcsös hasfájást váltanak ki. A gluténérzékenységet (lisztérzékenységet) cöliákiának is nevezik.

Az élelmiszerek adalékanyagai, például a készételekben gyakran használt konzerváló hatású benzoesav is intoleranciát okozhatnak. Ennek ellenére gyak­ran magát az élelmiszert teszik felelőssé a problémáért. Amikor valaki a benzoe-savval tartósított meggylekvártól hasfájást kap, nem a gyümölcs az intolerancia oka, hanem a tartósítószer. A friss meggyet gond nélkül lehet fogyasztani.

A valódi allergiával ellentétben az élelmiszer-érzékenység tünetei a gyomor­-bél rendszerre korlátozódnak, és nem alakulnak ki életveszélyes rohamok.

Ha már sejtjük hogy ételallergiánk van, mindenképpen forduljunk orvoshoz!
Ha már sejtjük hogy ételallergiánk van, mindenképpen forduljunk orvoshoz!
Élelmiszerekben előforduló, túlérzékenységet okozó anyagokAz intolerancia gyakorisága a teljes népességben
Gyümölcscukor16%
Glutamát12%
Biogén amink, például hisztamin, szerotonin, tiramin,
amelyek többek között fehérjében gazdag élelmiszerekben és a vörösborban fordulnak elő
5,2%
Glutén, például a lisztben található1,5%

Kezelés

Ha fennáll a gyanú, hogy egy élelmiszerre allergiásak vagy érzékenyek vagyunk, ki kell deríteni, melyik lehet az. Vezessünk étkezési naplót, amelybe hosszabb időn át feljegyezzük, mit ettünk, és milyen panaszaink voltak.

A pontos diagnózis orvosi vizsgálatok alapján állítható fel: 

  1. Allergia esetén a vérben antitestek mutathatók ki az adott élelmiszer (példáulföldimogyoró) ellen.
  2. Ha egyes enzimek hiányát állapítják meg, intoleranciáról van szó. Amennyiben például hiányzik a laktáz, tejcukor-érzékenység alakul ki. A kilélegzett leve­gőből kimutatható, ha egy bizonyos élelmiszer-összetevő (például a gyümölcs-cukor) nem emésztődött meg a vékonybélben, hanem a bélbaktériumok bon­tották le a vastagbélben.

Ha diagnosztizálták az okot, rendszerint az a megol­dás, hogy tartózkodunk a „bűnös” élelmiszer-össze­tevő fogyasztásától. Arra még nem sikerült rájönni, hogyan lehet az érzékenységet megszüntetni.

Tavaszi tekercs
Tavaszi tekercs

 Szereted a kínait?

Kedveljük a tavaszi tekercset és az édes-savanyúmártást, ám a kínai étteremben elfogyasztott ebéd vagy vacsora után megfájdul a fejünk? Az ok a glutamátérzékenység. A glutamát ízfokozó szer (E 621), amelyet az ázsiai konyhák előszeretettel használnak, többek között a tofu vagy a szójaszósz ízesítésére.

Egyeseknek megfájdul tőle a feje, elzsibbad a nyaka, vagy erős mellkasi fájdalmat éreznek -olyannyira, hogy azt hiszik, szívrohamuk van.

Ez azt jelenti, hogy az illető nem mehet többé kínaiba?

Nem okvetlenül. Vannak ugyanis olyan éttermek, amelyek nem használnak glutamátot, és nem is minden étel tartalmazza ugyanolyan mennyiségben a szert. Kérdezzünk rá! Aki érzékeny a glutamátra, annak a napi bevásárláskor is résen kell lennie. Számos készétel tartalmazza ezt az anyagot (például a leveskockák és a chipsek), ami az élelmi­szerek címkéjéből ki is derül. Gyakran az élesztőkivonat vagy fűszerek elnevezés mögött is glutamát rejtőzik.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.