• pelenka
• pelenkázás

Hogyan pelenkázzunk?

A csecsemőt főleg az első időkben meg­lehetősen sűrűn kell tisztába tenni, nap­pal akár óránként is szükség lehet rá. Bár a gyakori pelenkacsere (legalább eteté­sek előtt és után, és valahányszor székle­te volt) mindkét fél számára unalmassá válhat, az érzékeny popsit csak így lehet megóvni a bőrgyulladás vagy pelenka­kiütés veszélyétől.

Csere ideje

Textilpelenka hasz­nálata esetén könnyebb megállapítani, mikor jött el a csere ideje: Megtapintjuk, nem nedves-e. A nedv­szívó eldobható pelenkába már bele kell kukkantani (és szimatolni), mert amíg át nem ázott, nem látszik rajta a ned­vesség. Pelenkázás kedvéért az alvó gye­reket fölösleges felébreszteni, kivéve ha lucskos, láthatólag kellemetlenül érzi ma­gát vagy széklete volt; az éjszakai eteté­seknél sem muszáj mindig tisztába tenni, mert a mozgatástól fölélénkülve nehe­zebben alszik el.

A sikeres pelenkacsere az alábbi mód­szerekkel biztosítható:

1. Legyen minden a kéznél!

Csak akkor fogjunk hozzá, ha már minden kéznél van a pelenkázóasztalon, illetve házon kívül a kismamatáskában. Különben még az is megtörténhet, hogy a használt pelenka levétele után nincs mivel letörölgetni a maradványokat.

A szükséges kellékek:

• Tiszta pelenka.
• Popsitörlő kendő, illetve egy hónapos korig (vagy pelenkakiütés esetén) vatta­csomók, meleg víz kisebb törülközővel vagy törlőruhával.
• Tiszta ruha a biztonság kedvéért (a leg­jobb pelenkával is történhet baleset), illet­ve textilpelenka esetén gumibugyi vagy vízhatlan fölső pelenka.
• Popsikenőcs, pelenkakiütés esetén gyógykenőcs; babatejre, hintőporra nincs szükség. Krémezés közben vigyázni kell, hogy az eldobható pelenka tapadócsíkja (ha nem tépőzáras) ne kenődjön össze, mert akkor nem tapad jól.

2. Kézmosás és törlés

Előtte mossunk kezet, és töröljük szá­razra, például egy popsikendővel.

3. Keressünk valakit vagy valamit, aki vagy ami leköti a babát

A szórakoztató műsort (gügyögés, jópofa grimaszolás, énekszó) előadhatja akár a pelenkázó személy, akár testvér, szülő, barátnő, vagy aki éppen kéznél van. Szintén jó szolgá­latot tehet a pelenkázóasztal fölött lógó csingilingi, egy-két kitömött játék a ba­ba látóterében (később kar távolságban), zenélő doboz, felhúzható játék, végered­ményben bármi, ami elszórakoztatja a babát, amíg a régi pelenka lekerül róla, és az új rákerül. Hintőport vagy folya­dékot tartalmazó flakont nem szabad a kezébe adni, nehogy a szájába vegye vagy kiborítsa.

Az eldobható pelenkát könnyű feladni. Ráfektetjük a babát, majd az elejét a lába között fölhúzva rögzítjük, ügyelve, hogy a tapadózár jól legyen összenyomva.

4. A pelenkázóasztal kivételével a mun­kafelületet textilpelenkával vagy kendő­vel le kell teríteni

Akárhol zajlik a pelenkázás, a babát soha egy pillanatra sem szabad elereszteni. Egy csecsemőt még megkötözve sem szabad kartávolságon kívül hagyni.

5. Bontsuk ki a pelenkát, de még ne vegyük le róla

Először tartsunk benne terepszemlét. Ha kakis, a pelenkával töröljük le a nagyját, kisfiúnál közben védjük a hímvesszőt a pelenkával. Ezután a pelenkát tiszta felével kifelé hajtsuk be a gyerek alá, hogy védőfe­lületet képezzen, majd meleg vízzel vagy törlőkendővel tisztogassuk meg előbb elölről, külön ügyelve a hajlatokra; az­után a két lábánál felemelve a hátsó fer­tályát, majd továbbra is felemelve húz­zuk ki alóla a maszatos pelenkát, tegyük alá a tisztát, s ha ez megvan, leenged­hetjük a lábát.

Fiúknál….

Puszta önvédelemből a hímvesszőt lehetőleg végig takarjuk le egy tiszta pelenkával. Pelenkázás köz­ben előfordulhat, hogy föláll a hím­vesszője, ez nem a túlzott ingerlés jele, hanem teljesen normális jelenség. Ha vízzel mostuk meg a babát, töröljük szárazra. Mielőtt a pelenkát ráadnánk vagy a popsiját bekennénk, ellenőriz­zük, hogy teljesen száraz-e.

6. A textilpelenkát általában gyárilag előhajtogatják, tehát gyakorlatilag hasz­nálatra kész!

Amíg a baba pici, még kisebbre kell hajtogatni. A fölösleges anyagnak kisfiúknál előre, kislányok­nál hátulra kell kerülnie. Összetűzés­kor csúsztassuk az ujjunkat az anyag alá, nehogy a biztosítótű megszúrja a babát (külön pelenkázáshoz való biztosí­tótű használata esetén kisebb a veszély). A tű könnyebben átmegy az anyagon, ha előbb beszúrjuk egy szappanba. Ha a tű fénye eltompult, ki kell dobni. Még jobb megoldás a tépőzáras pelenka vagy külső (nejlon-) pelenka.

Tapadózáras papírpelenka haszná­lata esetén vigyázni kell, nehogy a csík a baba bőrére ragadjon. A tépőzár jobb és könnyebben kezelhető, mint a ta­padózár.

A pelenka és a gumibugyi legyen elég szoros ahhoz, hogy ne eresszen, de ne annyira, hogy vágjon vagy kidör­zsölje a baba gyönge bőrét. Az árul­kodó jelekből megállapítható, ha szo­rosabb a kelleténél.

Kisfiúkat lefelé álló fütyivel érde­mes a pelenkába tenni, különben a föl­felé terjedő vizelet a kisinget is eláztatja. Ha a köldökcsonk még nem esett le, a pelenkát le kell tűrni, hogy a seb leve­gőzzön, és ne érje nedvesség.

7. A használt pelenkát higiénikusán kell kezelni

Az eldobható pelenkát össze­hajtva és szorosan lezárva dobjuk a pelenkás vödörbe vagy a szemetesbe. A szennyes textilpelenkát mosásig jól záró fedeles pelenkás vödörben kell tartani. A házon kívül levett pelenkát nejlonzacs­kóban vigyük haza.

8.  Másik ruha, ágy áthúzása

Ha kell, adjunk rá másik ruhát, húzzuk át az ágyát.

10. Befejezés: kézmosás

Végül lehetőleg vízzel és szappannal mossunk kezet, vagy töröljük meg ke­zünket alaposan egy törlőkendővel.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.