• baba

Négy hónapos baba – mit tud? Orvosi ellenőrzések

Ebben a hónapban egy fontos személy csupa mosoly lesz – s a mosoly, ragadós lévén, remélhetőleg ránk is átragad. Kis­babánk most lép abba az életkorba, amit a csecsemők aranykorának nevezhetünk: abba a néhány varázslatos hónapból álló korszakba, amikor nappal jókedv uralkodik, az éjszaka az alvásé, de az önálló mozgás még odébb van (értsd: a gyerek még nagyjából ott marad, ahová tettük, így nem nagyon tud rosszalkod­ni, csintalankodni – élvezzük ki, amíg lehet!).

Társaságkedvelő, érdeklődő, min­dig szívesen beszélget, szereti figyelni, hogy zajlik az élet körülötte, három­méteres körzetben mindenkit képes el­bűvölni – egyszóval az ilyen korú gyerek nagy öröm.

Mit tud a baba?

Fejlődése során minden csecsemő elér­kezik bizonyos mérföldkövekhez. Akkor se kell megijedni, ha egy-egy állomást mintha lekésne a baba: minden bizonnyal hamarosan annak is eljön az ideje. Minden gyereknek a saját fejlődési tem­pója a normális. Arról sem szabad meg­feledkezni, hogy a hasmánt gyakorolható készségeket csak akkor tudja megtanulni, ha gyakorolja őket. Adjuk meg tehát a le­hetőséget a csecsemőnek, hogy felügyelet mellett hason fekve játsszon.

Ha kétsé­geink vannak a baba fejlődésével kapcso­latban (például kihagyott egy fejlődési mérföldkövet, vagy megfigyeltünk vala­mi lemaradást a fejlődésében), kérdez­zük meg nyugodtan az orvostól a követ­kező rutinvizsgálat során, még ha az orvos nem is említi. A szülők sokszor megfi­gyelnek a baba fejlődésében olyan apró eltéréseket, amit az orvosok nem vesznek észre.

A koraszülöttek valamivel később érkeznek el az egyes fejlődési fokokhoz, mint időre született kortársaik: az esetek többségében nagyjából annyit késnek, amennyivel korábban születtek (korrigált korukat tehát onnan „számoljuk”, mint­ha időre születtek volna), néha többet is.

A negyedik hónapban ezt kell tudnia a babának:

• Hason fekvésből 90 fokos szögig fel­emelni a fejét.
• Hangosan kacagni.
• Szemmel követni az arca fölött kb. 15 cm távolságban, 180 fokos ívben (egyik oldalról a másikra) mozgó tárgy útját.

Valószínűleg tudni fogja:

• Felemelt fejét biztosan tartani.
• Hason fekvésből karral feltámasztani a törzsét.
• A négy hónapos kor elején a karjuknál felhúzott csecsemők többsége még nem képes a fejét egy vonalban tartani a testével (balra). A fejük rendszerint hátrabillen (jobbra).
• Sok, de nem mindegyik négy hónapos tud fekvőtámaszt csinálni.
• Megfogni az ujjacskái hátához vagy begyéhez érintett csörgőt.
• Egy mazsola méretű tárgyat figyelem­mel követni (az ilyen jellegű tárgyakat azonban tartsuk távol a gyerektől).
• Egy tárgyért nyúlni.
• Örömében sikítani.

Tálán tudni fogja:

• Hang (főleg az anyai hang) felé fordulni.
• Ha ülő helyzetbe húzzák, fejét testével egy vonalban tartani.
• Áthengeredni (egy irányban).
• Magán- és mássalhangzó-kombináció­kat kiejteni.
• Berregő (bugyborékoló) hangot adni.

Esetleg még ezt is tudja:

• Ha felállítjuk, megtartja magát a lábán.
• Megtámasztás nélkül ülni.
• Ellenkezni, ha valamit el akarnak tőle venni.

Mit várhatunk az e havi orvosi ellenőrzésen?

Mivel a harmadik hónapban nem lát­ta orvos a gyereket, valószínűleg szépen összegyűltek a kérdeznivalók. Most itt az alkalom, hogy feltegyük a kérdése­ket. Mivel ehhez a vizithez az oltás is hozzátartozik, előtte kérdezzünk, amikor a gyerek még nyugton van, és lehe­tőleg le sincs vetkőztetve.

A vizsgálatot minden gyerekorvos a saját belátása szerint végzi. A vizsgálat általános menetét, a diagnosztikai mód­szerek számát és jellegét, az alkalmazott módszereket a gyerekek állapota is befo­lyásolja.

A négy hónapos babák vizsgála­ta nagyjából a következőképpen zajlik:

• Az orvos érdeklődik az anya, a gyerek és a többi családtag hogyléte felől, meg­kérdezi, hogy eszik, alszik, fejlődik a ba­ba, dolgozó anya esetén ki vigyáz rá.
• Megméri a baba súlyát, testhosszát, fej körfogatát, felméri, mennyit gyarapo­dott, amióta megszületett.
• Fizikális vizsgálat, beleértve bármely korábbi problémával kapcsolatos ellenőr­ző vizsgálatot is.
• Az orvos különböző vizsgálatokkal el­lenőrzi a gyerek értelmi képességeit, kéz­ügyességét, látását, hallását, szociális vi­selkedését, de az anya tapasztalataival kiegészített egyszerű megfigyeléssel is be­érheti.
• Másodszori oltás, amennyiben a gyerek egészséges, és egyéb ellenjaval­lat nincs. Az első oltás által kivál­tott esetleges reakciókat előre meg kell beszélni.
• Tudnivalók a következő hónapra, első­sorban a táplálkozással, alvással, fejlődés­sel, balesetvédelemmel kapcsolatosan.
• Milyen reakciót válthat ki a második oltás? Mi a kezelési módjuk? Milyen reakció esetén kell szólni az orvosnak?
• Mikor jön el a szilárd étel ideje?

Említsük meg az elmúlt hónapban fel­merült aggodalmainkat a baba egészsé­gével, táplálkozásával vagy a családban az új helyzethez történő alkalmazkodás problémáival kapcsolatban. Jegyezzük le az orvostól kapott összes információt és utasítást, és a baba egészségügyi napló­jába írjunk fel minden fontos, a babára vonatkozó adatot (testsúly, hosszúság, fej körfogat, anyajegyek, védőoltások, be­tegségek, alkalmazott orvosságok, vizsgá­lati eredmények stb.).

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.