• baba
• nap
• napozás

Nyár és a baba – Kellő hőmérséklet

Nyár van, és egyszerű az öltöztetés

Vagy nem is annyira egyszerű? Hányszor lá­tunk rövidnadrágos, trikós, papucsos szülőket, amint sarkköri ruhába öltözött babát tolnak a babakocsiban. Holott még az újszülötteket sem kell melegeb­ben öltöztetni meleg időben, mint a fel­nőtteket. A pluszruha nemcsak felesle­ges, de veszélyes is lehet, és olyan nem kívánt következményekhez vezethet, mint az urticaria (csalánkütés), vagy szél­sőséges esetekben a hőguta.

Mindenki úgy öltöztesse a babáját, ahogy önmaga is öltözik

Kivéve azokat, akiknek megbízhatatlan a belső hősza­bályozásuk, vagyis melegük van, amikor mások fáznak, és fáznak, amikor mások hőgutát kapnak. Ha mi, felnőttek, jól érezzük magunkat rövidnadrágban és trikóban, a babánk is jól fogja érezni magát a megfelelő gyereköltözékben.

Ha izzadunk a melegítőben, a baba is izzad­ni fog

Ha felfut a hőmérő higanyszála, a gyereknek túlmelegedés ellen egy könnyű, laza, világos színű ruházat lesz a legkényelmesebb, fejére egy könnyű, lélegző sapkával, kalappal vagy fejken­dővel. Az anyag legyen nedvszívó, hogy felvegye az izzadságot, de ha átnedve­sedik a ruha, át kell öltöztetni a babát.

A vastag anyagból készült és az egész testet befedő babahordozó vagy -tartó általában nagyon meleg, ezért csak télen jó, nyáron viszont erősen megizzaszt, hiszen a magas külső hőmérséklethez nemcsak a szellőzetlenség járul hozzá, hanem a felnőtt testének melege is, így szegény kisgyerek valóságos hőkatlanba kerül.

Meleg időben a lakásban a baba éppúgy élvezi a légkondicionáló vagy a ventilátor hűtő hatását, mint a felnőttek, de néhány dologra vigyázni kell: a szoba hőmérséklete ne csökkenjen 22 °C alá, a hűtőberendezést és az elekt­romos vezetékeket ne érhesse el a baba, és a hűvös levegő ne fújjon rá közvetle­nül. Meleg éjszakákon alváshoz elég egy pelenka, vagy ha megy a légkondicio­náló, egy könnyű pizsama.

A hideg kéz vagy láb nem azt jelen­ti, hogy a baba fázik, de ha verejtékezik (ellenőrizzük a nyakát, a fejét és a hón­alját), az túlmelegedésre utal.

Hőguta

A szülők többnyire a megfázástól féltik a kisgyereküket, az viszont sokszor nem tudatosul bennük, hogy a túlmelegedés éppolyan veszélyes lehet. Életük első évé­ben a babák különösen érzékenyek a melegre, mivel hőszabályozó rendszerük még nem fejlődött ki teljesen, nem tud­nak lehűlni, így a túlmelegedés komoly, esetleg halálos hőgutához vezethet.

Ennek tünetei hirtelen jelentkeznek. Figyelmeztető jel lehet a forró és száraz (ritkábban nedves) bőr, a nagyon magas láz, a hasmenés, az izgatottság vagy a le­targia, a zavarodottság, a görcsök és az ájulás. Ha a babán ilyen tüneteket ta­pasztalunk, azonnal hívjunk mentőt!

Mint a legtöbb más egészségügyi vészhelyzetnél, a legjobb orvosság a meg­előzés.

A hőgutát a következő módsze­rekkel előzhetjük meg:

• Soha, egyetlen percre se hagyjunk cse­csemőt vagy kisgyereket parkoló kocsi­ban meleg vagy forró időben. (Ez egyéb­ként időjárástól függetlenül is tilos!) Hiába vannak nyitva az ablakok, a belső hőmérséklet gyorsan és veszélyesen meg­emelkedhet. Ha az ablakok félig le van­nak eresztve, a 35 °C-os külső hőmérséklet a kocsiban tizenöt perc alatt 40 °C-ra emelkedhet, ha zárva vannak, elérheti, sőt meghaladhatja az 50 °C-ot. Egy kisbaba nem él túl sokáig ilyen kö­rülményeket.
• Ne bugyoláljuk a lázas babát takaróba vagy testmelegítőbe. A lázas gyereknek hűtésre van szüksége, nem felmelegítésre. Az izzasztás semmilyen időjárás esetén nem javasolt kezelési mód.
• Mindig gondoskodjunk arról, hogy a gyerek forró időben bőséges folyadékot kapjon.

A napozás veszélyei

Volt idő, amikor a nyári délután forró napja alatt órákig engedték játszani a gyerekeket, és ha lebarnultak, azt mondták rájuk: szép egészségesek, a szobá­ban tartott, sápadt gyerekeket pedig pe­nészvirágnak nevezték. A napsugarakat olyan jótékonynak hitték, mint a falusi levegőt.

Ma a napozást egyetlen orvos sem javasolja, sőt eltanácsolja tőle pácien­seit

Ha túl sok időt töltünk védelem nélkül a napon, az bőrrákhoz (halálos melanómához), anyajegyekhez, idő előt­ti ráncosodáshoz és bőröregedéshez ve­zethet. Bár a lebarnulás egészségesnek tűnik, valójában a bőr sérülésének tü­nete, és annak megnyilvánulása, hogy ez az érzékeny szerv védekezik a további sérüléstől.

A túlzott mennyiségű napozás szo­rosan kapcsolódik a (napos éghajlaton sokkal gyakoribb) szemhályog kialakulásához, és tapasztalatok szerint csök­kenti a testben a béta-karotint (amely feltehetőleg véd a rák ellen).

Aki még ettől sem látja sötéten a fényes napot, az gondoljon arra, hogy a napozás elő­idézhet vagy súlyosbíthat más betegsé­geket, például: herpesz és néhány más vírusos bőrbetegség; vitiligo (a bőrön megjelenő fehér vagy depigmentált fol­tok); PKU, fotoszenzitív ekcéma. Bizo­nyos antibiotikumokat vagy más orvos­ságot szedőknél súlyos mellékhatásokat okozhat. Legyen most elég ennyi a ko­rábban általános csodaszerként kezelt napozás bűnlajstromából.

Régebben a napi rendszeres napo­zás létfontosságú volt a gyerekkori egészséges növekedéshez és fejlődéshez, mivel ez volt az erős csontok kialakulá­sához szükséges D-vitamin egyetlen for­rása. Ma a csecsemőtápszereket, a tejet, a tejtermékeket ezzel a vitaminnal dú­sítják, és azokban a kiegészítőkben is megtalálható, amit a csak szoptatott babák kapnak. A szülőknek tehát nem kell feláldozniuk gyerekük bőrének jövőjét, hogy biztosítsák a szükséges D-vitamin-mennyiséget.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.