• gyermek
• játék

Így keltsük fel az egyéves gyerek érdeklődését

Az első szavak. Az első lépések. Ha ezt a két sikert már – vagy majdnem – elköny­velhetjük a tanulás minden eddiginél izgalmasabbá válik. A hét mérföldes lé­pésekkel táguló, hívogató világ felfede­zése, megismerése az alábbi feltételek esetén a testi, szociális, szellemi, érzelmi fejlődését szolgálja:

Biztonságos bel- és kültéri séta:

A már járó gyerekek nem szeretik, ha beszíjaz­zák őket babakocsiba vagy kenguruba, úgyhogy ha nem feltétlenül szükséges, ne így közlekedjünk velük. Bátorítsuk minél több járásra, de tartsuk rajta a sze­münket, különösen utcán, út közelében. Ha még nem tud jól járni, helyezzünk elé csalogató tárgyakat olyan távolságban, hogy kapaszkodva, mászva stb. Értük me­hessen. A tologatós játékok a még bi­zonytalanul álló vagy járó, nyugodtabb fajta kisgyerek ösztönzésére is alkalmasak.

Biztonságos mászási lehetőség fel­ügyelet mellett:

A kisgyerek imád lép­csőt mászni (ha nem tudunk mellette lenni, a lépcsőt korláttal le kell zárni!), csúszdán felkapaszkodni (a biztonság kedvéért álljunk mögé), alacsony székre, ágyra föl-le mászni. Engedjük gyakorla­tozni, de maradjunk a közelében, hogy szükség esetén segíthessünk.

A mozgás bátorítása:

A lusta kisgye­reknek nem árt némi ösztönzés. Lehet, hogy kénytelenek leszünk négykézlábra ereszkedve mászkálni előtte, hogy utá­nunk eredjen („Fogj meg, ha tudsz!”) vagy eltávolodjon tőlünk („Megfoglak!”). Kicsit messzebb tegyünk elé játékokat, kedves tárgyakat, hogy kedvet csinálja­nak neki a mozgásra. A félős babának lelki – és testi – támaszra van szüksége. Biztassuk, de ne kényszerítsük.

Amíg össze nem szedi a bátorságát, hogy a csúsz­dára egyedül fölmásszon és lecsússzon róla, csúszdáztassuk az ölünkben. Lép­kedjünk vele az egyik – vagy mindkét -kezénél fogva. Üljünk föl együtt a „na­gyoknak való” hintára, amíg nem mer rajta egyedül hintázni.

Változatos környezet:

Unalmassá vá­lik az olyan gyerek élete, aki a lakáson, az autón és az üzleten kívül semmi mást nem lát. A bejárati ajtó mögött rejlő, ér­dekes világot is naponta látnia kell. Eső­ben, havazáskor (természetesen nem sza­kadó esőben, szélviharban) is tanulságos lehet egy kis kimozdulás.

Tegyünk vele körutakat játszóterek, parkok, múzeumok környékén (a festmények, szobrok el szok­ták bűvölni a gyerekeket), járjunk gye­rekmúzeumba, játékboltba, étterembe (lehetőleg olyanba, ahol gyerekekre is fel vannak készülve), állatkereskedésbe, be­vásárlóutcába és hasonló helyekre, ahol kirakatokat, embereket lehet bámulni.

Húzható és tolható játékszerek:

A já­rással még csak ismerkedő gyereknek az olyan játék, amit húzni vagy tolni kell, jó gyakorlási lehetőséget és önbizalom­erősítő fizikai támaszt nyújt. Egyes gyerekeknek használ a lábbal hajtott „mo­tor”, míg mások inkább a saját lábukon tanulnak meg járni.

Szellemi segédeszközök:

Sok egyéves gyerek nagy élvezetét leli a firkálásban. Ragasszuk a papírt celluxszal az asztalra, padlóra, rajztáblára, hogy ne csúszkáljon, s kobozzuk el a ceruzát, ha már nem ren­deltetésszerűen használja (pl. Rágja). Tol­lat, ceruzát csak akkor adjunk a kezébe, ha valaki vigyáz rá, mert ha hadonászik vele, a hegyével megsértheti a szemét. Van, aki szeret ujjal festeni, mások nem kedvelik, ha ragacsos lesz a kezük. (Bár a kézmosáskor kiderül, hogy csak múló ártalomról van szó, sok gyerek ezután is viszolyog tőle.)

A zenélő játék is beválhat, de csak ha elfogadható a hangminősége. A gyerek improvizálni is könnyen megta­nul, csak meg kell neki mutatni, hogy le­het pl. Kanállal lábos fenekén dobolni.

Játékrakosgatás:

A gyerekek szeretnek dolgokat ki-be rakosgatni, bár a vissza­rakás készsége valamivel később alakul ki. Rakosgatós játékot boltban is lehet vásárolni, de a ház körül található üres dobozok, fakanalak, mérőpoharak, pa­pírpoharak és -tányérok, szalvéták is meg­teszik. Kezdetnek töltsünk meg egy ko­sarat kisebb tárgyakkal (de azért ne olyan kicsikkel, hogy a szájába tudja venni őket).

Legyünk rá felkészülve, hogy amíg a gyerek még nem profi rakosgató, a visszarakosgatás a felnőtt feladata marad. A ki-be töltögetés gyakorlásához kivá­lóan alkalmas a homok, a nyers rizs és a víz (a víztöltögetést házon belül korlá­tozzuk a fürdőkádra és az etetőszékre); a totyogók többsége mindkét anyaggal szívesen eljátszik.

Formaválogatás:

A gyerekek még ki se tudják mondani a nevüket, de már fel­ismerik a kört, a négyzetet, a háromszö­get, és be is tudják dugni az erre a célra készült játékszert a megfelelő nyílásba. Az ilyen játékok a kézügyességen kívül a színek tanítására is alkalmasak. De sok­szor kell nekik megmutatni, és segíteni, mire beletanulnak.

Kézügyességi játékok:

Sokféle kézmoz­dulatra készteti a gyereket az olyan játék, amit forgatni, csavarni, nyomni, tolni, húzni kell. A bonyolultabb műveletek megtanulásához a szülők segítségére van szükség, de ha megtanulta, órákon át képes vele eljátszani.

Fürdőkádba való játékok:

A vízi játékok több elv megtanításán kívül azzal az előnnyel járnak, hogy a padló, bútor el-áztatása nélkül megadják a vízben ját­szás örömét. A fürdőkád buborékfújás­hoz is alkalmas helyet kínál, bár a fújás egy ideig a mi dolgunk lesz.

Kövesd a vezért:

Előbb apa kezdjen tapsolni, aztán anya. A gyereket biztatni kell, hogy ő is csatlakozzon. Ezután a pa­pa emeli égnek a karját, majd a mama követi a példát. Egy idő után a gyerek noszogatás nélkül is követni fogja a ve­zért, sőt maga veszi át a vezér szerepét.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.