Babaápolás

Válogatás – a gyerek nem akar enni vagy túl válogatós?

“Félek, hogy a gyerek nem jut elég fehérjéhez vagy vitaminhoz, mert se húst, se zöldséget nem akar enni.”

A válogatós gyerekek szülei (vagyis majd­nem minden szülő, akinek hasonló korú gyereke van) próbáljanak lazítani. Első­sorban az egyéves gyerek tápanyagigénye meglepően kicsi, más szóval könnyen jóllaknak. Másodsorban a szükséges táp­anyagok nemcsak a közismert csomago­lásban érkeznek (pl. hehérje a húsban­halban, A-vitamin a sárgarépában, brok­koliban), hanem néha egészen meglepő, kisbabáknak való formákban:

Fehérje (protein):

A gyerek akkor is hozzájuthat a szükséges fehérjéhez, ha nem szereti a húst, halat. Fehérje a túró­ban, a sajtban, a tejben, a tejfölben, a jog­hurtban, a tojásban, a teljes kiőrlésű búzalisztből sütött kenyérben, a búzacsí­rában, a babban, a borsóban, a tésztában (főleg a nagy proteintartalmú készítmé­nyekben) is van.

Az egyéves gyerek egész napi fehérjeszükséglete két pohár tejjel és két szelet kenyérrel fedezhető. Vagy például: 2 pohár tej és 2 kis szelet ementáli (Pannónia) vagy edami sajt, vagy 1 pohár tej, 1 pohár tejföl vagy jog­hurt, 1 tálka zabpehely és 1 szelet kenyér, vagy 1 pohár tej, 1 kanál túró, 1 tálka tejbegríz vagy más kása és 2 szelet teljes kiőrlésű búzából készült kenyér.

Ha a gyerek nem szereti a „nyers” fehérjeforrásokat, csalhatunk is egy ki­csit. Készítsünk neki gyümölcskrémet joghurttal vagy tejjel, palacsintát tejjel, tojással és búzacsírával, bundás kenyeret

Tojásos tejben áztatott kenyérből (minél tovább ázik a kenyér, annál több fehér­jét szív magába), sajtos rántottát, tésztát húsos mártással és reszelt sajttal. Továb­bi recepteket lásd a 765. Oldaltól.

Növényi vitaminok:

A teljes választé­kot ínycsiklandó finomságok formájában fel lehet tálalni, mint pl. szilvásgombóc, sárgarépatorta, paradicsom, sajtból és turmixolt brokkoliból, karfiolból készült tésztaöntet, zöldséges palacsinta, sajt­mártással kevert vagy bundában sütött zöldségfalatkák stb. A finnyás egyévesek szívesebben eszegetik a külön (pl. hideg joghurtba, meleg sajtmártásba) márto­gatható zöldséget, talán a móka kedvé­ért, és főleg akkor, ha éhesek, ezért a mártogatható zöldségféléket legjobb előételnek adni.

Ideiglenesen fel is le­het függeszteni a zöldséget (de ha mi eszünk, kínálgassuk neki is). Azokat a vitaminokat, amelyek az undok zöld le­veles vagy sárga zöldségfélékben találha­tók, finom gyümölcsök is tartalmazzák, mint pl. A görögdinnye, a mangó, az őszi­es a sárgabarack. Bár a csicsóka és a sü­tőtök tulajdonképpen zöldség, sütőben puhára sütve olyan az íze, mintha gyü­mölcs lenne.

Néhány fontos szempont a váloga­tós gyerek táplálásához:

Igazodjunk a baba étvágyához. Ha éhes, engedjük falni, ha nem az, hagyjuk csipegetni. Ne erőltessük. Az étvágyát oly módon lehet fokozni, hogy evésidő előtt nem adunk neki majszolnivalót.

Ne vegyük el az étvágyát:

A túlzott gyümölcsléfogyasztástól (napi 120-180 gramm fölött) úgy jóllakhat a gyerek, hogy nem tud táplálóbb ételt enni. Ha­sonlóképpen a túlzott tápszer- vagy tej­fogyasztás is lerontja az étvágyát. Tehát szigorúan korlátozzuk a folyadékmennyi­séget, és ne adjunk a gyereknek több táp­szert, illetve tejet, mint amennyire ebben a korban szüksége van (lásd a keretes szö­veget a 493. Oldalon). Jóval könnyebben megy a korlátozás abban az időszak­ban, amikor a cumisüvegről átszokik a bögrére.

Hadd csinálja ő a vacsoráját:

Leg­alábbis hadd segédkezzen. Minél inten­zívebben részt vesz abban a műveletben, aminek a végén az étel a tányérjára kerül, annál valószínűbb, hogy el is fogyasztja. Ha tehát szeret segíteni, a zöldségesnél hadd dobálja ő a zöldborsót a műanyag zacskóba. Tisztogassa a répát puha kefé­vel.

Tépkedje le a saláta leveleit, és tegye be a tálba. Ha az ételt a sajátjának érzi („én főztem!”), talán olyasmit is hajlandó lesz megenni, amit egyébként elutasítana. Később (ha van rá mód) egy kis zöldsé­geskertet is művelhetünk, ahonnan a termést frissen vihetjük az asztalra. Egy kis kertészkedéstől talán a zöld színű dol­gokról is megváltozik a véleménye.

Ne adjuk fel:

Attól még, hogy ma nem akarja megenni a húst (halat, spenótot, brokkolit, répát stb.), holnap megeheti. Különféle formákban tegyük rendszere­sen az asztalra, hogy ha akar, ehessen belőle, de erőltetni nem szabad. Egy nap talán azzal fog meglepetést szerez­ni, hogy maga kér belőle.

Ne törődjünk vele, hogy az egyes étkezések alkalmával vagy akár egész nap kiegyensúlyozottan táplálkozik-e. Ehelyett a heti fogyasztásából mérjük fel, hogy eleget kapott-e a „szükséges napi tucat­ból”

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.