• asztma

Asztma okai, tünetei és kezelése

Asztmában a légutak átmeneti szűkülete légzé­si nehézségeket okoz. Enyhébb esetben a be­teg csak időnként mutat nehézlégzési tüneteket, de az állapot addig súlyosbodhat, hogy napon­ta többször fordul elő az életet veszélyeztető erősségű roham.

Az elmúlt két évtizedben sok új ismerettel gya­rapodtunk az asztmával kapcsolatban, és – saj­nos – a betegek száma is megkétszereződött. Ennek természetesen az is az oka, hogy ma már az enyhébb tünetek alapján is pontos diagnózist lehet felállítani.

Tünetek és jelek

• Sípolás, zihálás és köhögés, amely az éjszakai órákban, kora reggel és terhelés után rosszabbodik.
• Mellkasi szorítóérzés
• Légzési nehézség
• Pánikroham, szorongás
• Kilégzési nehézségek

Asztma bármelyik életkorban kialakulhat, de általában gyermekkorban jelentkezik először. Gyakran áll összefüggésben aller­giával, az allergiás asztmának kiváltó oka lehet lakáspor-atka, virágpor, állati szőr. Más ismert allergének is kiválthatnak asztmás rohamot

Allergiás asztmás gyermekeken gyako­ri az ekcéma és a szénanátha együttes kialakulása. Az asztmás felnőttek betegsége általá­ban gyermekkori eredetű. Kezdődhet ugyan felnőttkorban is, pl. légúti fertőzés után. A dohányzás, a szennyezett vagy hi­deg levegő és a stressz is kiválthat asztmás rohamokat.

Asztma okai

(Kép fent) Asztma esetén a hörgőizomzat össze­szűkül. Ugyanakkor a védő hatású nyák sokkal nagyobb mennyiségben termelődik, és a légúti nyálkahártya gyulladásba kerül. Emiatt a légáramlás a tüdőben rendkívül nehézzé válik.

Hogyan diagnosztizálják?

Egyeseknél ritka a roham, mások viszont gyakran kapnak súlyos rohamokat, több­féle kiváltó tényezőre is. A diagnózis felállítása nem könnyű; mindenesetre valószínűsíti az asztmát, ha a gyermek főleg éjjel köhög, vagy ha a sípolásos légzése mozgást, terhelést köve­tően alakul ki.

Ha az orvos asztmára gyanakszik, kór­házi vizsgálatokat kérhet. Ezek a spirometriás tüdőfunkciós vizsgálatok, amelyek a légzéskapacitás, valamint a légzés száma és jellege, mélysége meghatározásával se­gítik a diagnózist. Allergiateszteket is vé­geznek annak megállapítására, mely anya­gok váltják ki a rohamokat. Vérvizsgálatból pedig megállapítható a vér oxigéntartalma.

Asztmát kiváltó tényezők

Az egyes betegeknél többféle tényező, anyag válthatja ki az asztmás rohamot.

Ezek lehetnek:

• felső légúti fertőzések, pl. megfázás, influenza;
• alsó légúti fertőzések: tüdőgyulla­dás, hörghurut;
• allergia külső allergénekre, amilyen a lakáspor-atka, virágpor, háziállatok (macska, kutya) szőre és nyála;
• hideg levegő;
• nyirkos, penészes levegő;
• szorongás, stresszhelyzetek;
• levegőszennyezés;
• dohányzás

Előfordulhat ételallergia is (pl. tojásra, tejre, dióra, lisztre stb.), amely akár asztmás rohamot is kiválthat. Több asztmás betegnél bizonyos gyógy­szerek válthatják ki a rohamot, így pl. aszpirin szedése.

Az asztma kezelése

Ma még nem vagyunk képesek az asztma oki kezelésére. Gyógyszeres terápiával és a kiváltó okok kerülésével azonban jól egyensúly­ban tartható, és az asztmás beteg teljesen normális életet élhet. A gyermekkori aszt­ma egyes esetekben a fiatal felnőttkorra meg is szűnhet.

(Kép fent) Az asztmagyógyszerek (spacer) gyorsan kitágítják a légutakat, és mérséklik a tüneteket. Az aszt­más beteg mindig tartsa magánál készenléti gyógyszerét a súlyos roham megelőzésére.

Az orvosok arra kérik a beteget, hogy vezessen betegnaplót a tüneteiről. Még méréseket is végezhet az illető, pl. minden reggel és este megmérheti légzésfunkció­ját a már említett csúcsáramlás-mérővel. Ez a percenként kilélegzett levegő mennyiségét méri. Ha ezt grafikonra felrajzol­ja a beteg, maga is megállapíthatja, hogy a gyógyszerelése és kezelése jól be van-e állítva. Számos asztmagyógyszer inhalációs formában készül, vagyis a belégzéssel együtt, közvetlenül a légutakba jut, ahol hatását kifejti.

(Kép fent) Az asztmás betegnek korán meg kell tanulnia saját betegségét karbantartani. Ez a kislány éppen a csúcsáramlás-mérő készülékbe fúj, hogy ellenőrizze kilégzését.

A „spacer” nevű eszközzel hatásosab­ban jut be a porlasztott gyógyszer a hör­gőkbe és a tüdőbe (mivel nem rakódik le a szájüregben).

Az inhalációs gyógyszereknek két típu­sa létezik:

• hörgőtágító hatású gyógyszerek, ame­lyek kitágítják és elernyesztik a léguta­kat, és rövid időn belül hatnak;
• megelőző hatású gyógyszerek, amelyek általában alacsony dózisú kortikoszteroidok.

Naponta kétszer alkalmazzák őket; a tü­dőt a gyulladás és a nyákképződés meggátlásával védik. A kortikoszteroidokat tabletta formá­ban is adhatják a krónikusan fennálló aszt­ma súlyos rohamainak mérséklése céljából.

Együttélés a betegséggel

Az asztmás beteg mindig hordja magával készenléti gyógyszerét!

Kerülje az ismert kiváltó okokat, ami­lyen a füstös, légszennyezett környezet, a hideg levegő; ne tartson szőrös háziálla­tokat, ha allergiás rájuk. A dohányzás is rontja az asztmát, így (ha dohányzik) érdemes abbahagyni. A rendszeres, kisebb mértékű terhelés jótékony hatású, javítja a tüdőkapacitást, és könnyíti a légzést. Terhelés közben szüksége lehet a megelőző gyógyszer inhalálására, ezt beszéljük meg az orvos­sal.

Az úszás a magas páratartalom miatt kifejezetten hasznos sport asztmásoknak, de bármilyen más (nem megerőltető) sporttevékenység is hasznos lehet. Ha az asztma stresszállapotban romlik, próbáljunk relaxációs technikákat alkal­mazni, vagy jógázzunk, mert ezek mér­séklik az asztmás roham kialakulásának veszélyét.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.