Betegségek és megelőzésük

Elhízás – milyen okok állnak a háttérben?

Tünetek

A kövérség rendkívül káros az egészségre: gyakorlatilag ugyanolyan ártalmas, mint a dohányzás vagy a tunya életmód. Nemcsak a közismert problémákat idézi elő (infarktus, cukorbetegség, ízületi elváltozások), hanem számos olyat is, melyekre talán nem is gondolunk: rákot, nagyot­hallást, Alzheimer-kórt, gyomor- és bélrendszeri zavarokat. Sokan úgy érzik, a túlsúly leadása és az ideális testtömeg megtartása lehetetlen vállalkozás – pedig egyáltalán nem az!

Persze nem szabad bedőlni a divatos kampányszerű „csodadiétáknak”, amelyek hosszú távon meglepően hatástalanok, sőt vissza is üthetnek. A lényeg, hogy kisebb adagokat együnk, és rendszeresen mozogjunk: ez utóbbi nem maradhat el – a lusták és tunyák legnagyobb bánatára.

Tipp! Nyolc év alatt tartósan 22%-kal csökken az elhízás veszélye már attól is, ha minden reggel elfogyasztunk egy tál gabonapelyhet vagy müzlit.

Prevenció első körben

Naponta félóra mozgás. A hájat ledolgozni és nem visszahízni csak moz­gással lehet: az élelmiszerek energiatartalmának kiszámítása, vagyis a diétázás önmagában nem elég. Bármennyi mozgás számít, és jót is tesz, de az ideális a napi félóra lehetőleg a hét minden napján – ennyi még sűrű munka mellett is teljesíthető.

Kutatási eredmények! Meglepetést okozott a Journal ofthe American Medical Association orvosi szaklap egyik tanulmányának konklúziója, mely szerint harminc perc mozgás majdnem ugyanolyan hatékony, mint egy teljes órányi: ez derült ki ugyanis abból a közel két­száz nő részvételével végzett vizsgálatból, amelyben az alanyok egyik csoportja egy éven át hetente öt alkalommal harminc percet, másik cso­portja hatvan percet változó intenzitású gyaloglással töltött. A napi egy órát gyaloglók összességében körülbelül 10 százalékkal többet fogytak, mint akik félórát szántak a testmozgásra, de mivel a fogyás átlagos mér­téke 8,5 kilogramm volt, a különbség csupán 85 dekagramm. Az időtar­tam és a tempó tehát alig befolyásolta a végeredményt.

A jelenség ma­gyarázata még nem tisztázott. A kutatók úgy vélik, minél többet mozog valaki, annál inkább úgy érzi, hogy többet ehet, márpedig ha a sporto­lást kiadós étkezés követi, a leadott kilók bizonyos hányada újra lerakó­dik. A lényeg a mozgás, kinek mennyi szükséges a zsírégetéshez – a na­gyon makacs hájhurkák tartós ledolgozása valóban többet igényelhet napi félóránál -, de a sportolást követően ne egy hatalmas tál pacal­pörkölttel vagy lakodalmi tortával jutalmazzuk meg magunkat!

Ne hagyjuk el a reggelit! Régóta ismert tény, hogy aki mindennap reggelizik (mégpedig egészségeset, például teljes kiőrlésű gabonapelyhet, adagonként legalább 3 gramm rosttal dúsítva), jobban meg tudja őrizni ideális testsúlyát; ha pedig fogyni akar, több kilótól, hamarabb és tartó­sabban meg tud szabadulni, mint az, aki elhagyja a napi első étkezést.

Az ok megértéséhez tisztában kell lenni azzal, miként reagál a szervezet, ha például egy főétkezés kihagyása folytán nem kap elegendő tápanyagot. Ha a reggeli elmarad, ebédidőre valósággal kiéhezünk: az érzés nem csal, a szervezet valóban éhezni kezd, és az anyagcsere lelassításával igyekszik spórolni a rendelkezésére álló tartalék fűtőanyaggal.

Jegyezzük meg! A szak­emberek többsége egyenesen azt vallja, hogy a súlykontroll egyik leg­jobb módja a napi rendszeres reggelizés. Újabban az a régi, de jó ideig úgymond „korszerűtlennek” számító vélemény is kezd újra gyökeret verni szakmai körökben, hogy reggelire együnk minél többet: akár annyit, hogy ez legyen a napi legkiadósabb étkezés. Így hatékonyan elejét lehet venni a nap folyamán jelentkező éhségrohamoknak, amelyek főleg édességek és szénhidrátok bevitelére ösztönöznek.

Kisebb adagokat! Napjainkban az emberek többsége negyedével többet eszik, mint negyven éve. Ennek egyik oka, hogy a gyorsbüfékben, de a hagyományos éttermekben is divatba jöttek a túlméretezett, óriási adagok, amelyek elszoktatták a „normál” mennyiségtől az embert. Holott a józan ész azt diktálná, hogy ne a mennyiség, hanem a minőség számítson: 80 százalékos jóllakottságnál tekintsük befejezettnek az étkezést, hiszen a cél nem az, hogy pukkadásig tömjük magunkat, hanem hogy a szervezet megkapja a szükséges tápanyagokat,

Íme néhány módszer az elv gyakorlati megvalósításához.

  • Kisebb tányérokat! Kimutatták, hogy méretesebb tányérra nemcsak jóval többet pakolunk az ideális mennyi­ségnél, de igyekszünk azt mind meg is enni.
  • Étkezés az ebédlőben. Az ételt a konyhában szedjük tányérra, de egy másik helyiségben fogyasszuk el, például az ebédlőben: ha a repetáért fel kell állni és kimenni a konyhába, lehet, hogy elmegy tőle a kedvünk; persze akinek a hasa még a lustaságá­nál is előbbre való, annál e módszer hatékonysága kérdéses.
  • Komótos evés. A mai ember túl gyor­san eszik. Ez rossz, mert az agy nem kap elég időt a jóllakottság gyomor­ból érkező hormonális jelzésének „nyugtázására”. Evés után várjunk legalább húsz percet, mielőtt repetát vagy desszertet szolgálnánk fel ma­gunknak és a családnak: jók az esé­lyek, hogy már nem lesz szükség rá!

Gyorsételek a hűtőből

A hízás egyik fő oka, ha rendszeresen eljárunk ebédelni -főleg, ha gyorsbüfét látogatunk gyakran. Egy kimutatás szerint tizenöt év alatt öt kilóval többet szed föl az, aki hetente kettőnél többször jár gyorsétterembe, mint aki legföljebb csak egyszer. Nincs késztetés a gyorséttermek sűrű látogatására, ha telerakjuk a hűtőt az alábbi gyorsan elkészíthető mirelit ételekkel, és ha tehetjük, otthon ebédelünk.

  • Mélyhűtött tengeri hal (öntet nélkül)
  • Mirelit zöldségek (öntet nélkül)
  • Mirelit zsenge zöldszója (edamame)
  • Fagyasztott csirke- vagy pulykamell (lebőrözve)
  • Házi leves vagy pörkölt, lefagyasztva
  • Pulykaszelet, rolád, húsgombóc
  • Mirelit töltött tészta (ravioli)
  • Sertéskaraj, szűzpecsenye vagy bélszín (vékonyan szelve, hogy rögtön sütni lehessen)
Ha a kamrában némi egészséges köret, például durumtészta, barna rizs, konzervbab vagy -paradicsom, nem hizlaló tésztaszósz, a hűtőben zacskós salátamix, a sütéshez pedig olívaolaj és a salátához ecet is van, minden hozzávaló rendelkezésre áll egy finom házi „gyorsételhez”, akár minden napra.

Egészséges zöldségek. A legtöbb zöldség – a keményítőben (összetett szénhidrát) gazdag kukorica (131 kcal/100 g, 550 kJ) és a burgonya (94 kcal, 395 kJ) kivételével – kevés kilokalóriát tartalmaz (sokkal keveseb­bet, mint más ételek), ugyanakkor kellően laktat. Rajtuk kívül negyed­részben kerülhet még a tányérra durumtészta, barna rizs, gersli, köles, hajdina, sovány hús, csirke, hal vagy más fehérjeforrás. Az ideális súly megtartásának ez a legegyszerűbb, legkönnyebb étrendi módja.

Személyre szabott súlykontroll. Akinek sikerült lefogynia, és nem akarja visszahízni a kilókat, de ez egyedül nehezen megy, vegyen igénybe segít­séget.

Kutatási eredmények! Kutatási eredmények alapján tudjuk, hogy csoportterápián (ezek az ún. „fogyiklubok”) részt vevő vagy személyi edző segítségét kérő alanyok feleannyit vagy egyetlen kilogrammot sem híztak vissza, mint azok, akik magazinok vagy internetes közösségi oldalak tanácsai alapján próbálták megtartani nehezen elért ideális testsúlyukat.

A vizsgálatból az is kiderült, hogy az online segítséget igénybe vevők közül csak min­den második szedte vissza a leadott kilókat, szemben azokkal, akik a magazinokban olvasott praktikákra bízták magukat: utóbbiak közül csupán minden negyedik alanynak sikerült megőriznie áhított testtöme­gét. Az egyik legnépszerűbb, fogyókúrázóknak szánt magyar internetes oldalon kímélő receptek sokasága mellett saját fogyási napló és a fogyni vágyók nagyszámú virtuális közössége segíti diétánkat.

Prevenció második körben

Soványak társaságában. A gazdi idővel a kutyájához hasonul, szokták mondani. Ugyanez látszik igaznak a baráti vagy családi körre is. Egy nagyszabású vizsgálatban harminc éven keresztül kísérték figyelemmel több ember testsúlyviszonyainak alakulását, s kiderült, hogy 57 száza­lékuk meghízott, ha a barátjuk vagy a párjuk kövér volt. A tanulság: legyünk többet egészséges testsúlyú emberek társaságában. Ha párunk vagy jó cimboránk hízásnak indul, kezdjünk együtt diétázni, többet mozogni vagy csoportterápiás súlykont-rollra járni. Ez a módszer a tapasztala­tok szerint sokkal hatékonyabb, mint ha egyedül próbálkozunk.

Gyakori méredzkedés. Sokkal könnyebb fél kilót leadni, mint mondjuk, ötöt, s ha bő, kényelmes ruhát hordunk, a fel­szedett csekély plusz nem is tűnik fel azonnal. Egy több mint háromezer fő bevonásával végzett vizsgálatból kide­rült, hogy minél sűrűbben áll valaki a mérlegre, annál többet hajlamos leadni, vagy annál kevesebbet szed fel.

Terhes nők figyelmébe. Az áldott állapot egyik szépsége, hogy szabadon gömbölyödhetünk. Csak arra kell figyelni, hogy pontosan mennyit hí­zunk, a terhesség ugyanis eleve hagy néhány felesleges kilót maga után. Egy kutatás során megállapították, hogy a kismamákon a szülés után egy évvel még mindig két-három kiló súlyfelesleg van hasonló korú, még szülés előtt álló kortársaikhoz képest.

Jegyezzük meg! A várandós időszakban (ha ennek nincs egészségügyi ellenjavallata) tornázással és rendszeres méredzkedéssel őrizhető meg legjobban az egészséges testsúly, és persze úgy, ha tartózkodunk a hizlaló édességek fogyasztásától – bárki bármit mond ugyanis, az ilyen típusú élelmiszerek egyáltalán nem válnak a magzat javára.

Nikotinmegvonáskor több mozgás, kevesebb kalória! A nikotinmegvo­nás evésre sarkall, ezért ha leszokunk (ami feltétlenül ajánlott), kezdjünk el többet mozogni, és spájzoljunk be energiaszegény ennivalókból (ropo­gós sárgarépa, karalábé), amelyek kapóra jönnek, ha rágcsálni kell, a füstölésről leszokó embernek ugyanis gyakran van ilyen jellegű kénysze­re. Fontos a rendszeres méredzkedés is, hogy idejében megakadályozzuk a kilók felszaporodását.

Szakszerű tanácsadás. A képzett dietetikus segít annak értékelésében, hogyan élünk és táplálkozunk, kitűzi a számunkra ideális testsúlyt és egészséges életvitelt, sőt ránk szabott étrendet és edzésprogramot is ajánl. Mindez feltétlenül hatékony.

Kutatási eredmények! Az amerikai Minnesotai Egyetem kutatói egy vizsgálatukban kimutatták, hogy azok a férfiak, akik ne­gyedéven át heti rendszerességgel konzultáltak dietetikussal, 67 száza­lékkal többet fogytak, mint akik nem vették igénybe szakember segít­ségét, ráadásul csak hébe-hóba méredzkedtek.

Társult betegségek esetén az egészségbiztosítás fedezheti az ilyen terápiát, de ha netán fizetni is kell érte, olcsóbb, mint ha az elhízás orvosi vagy kórházi kezelést tenne szükségessé.

Összefoglalás

Okai. Az elhízásban kétségtele­nül szerepet játszanak örökletes tényezők is, de a legfőbb ok, hogy több kalória kerül a szer­vezetbe, mint amennyit az fűtő­anyagként el tud égetni: a fölös­leg háj formájában rakódik le.

Figyelmeztető tünetek. 30 feletti testtömegindex (BMI), ami már elhízásra utal. BMI-kalkulátorokkal tele van az internet, bármelyikre kattintva egyből megállapíthatjuk, hogy nálunk mi a helyzet. (A BMI számítása: a kilogrammban mért testtömeg osztva a méterben mért testma­gasság négyzetével.) Ez bonyo­lultnak tűnhet, de nem az: egy 60 kilós, 172 cm magas ember BMI-je 60/1,72*1,72=20,3, ami normális. A 20-25 közti érték a kívánatos, 25 felett túlsúlyról, 30 felett kóros elhízásról beszélünk.

Új fejlemények. Egyeseknél az elhízást részben a humán adenovírus-36 okozhatja. Egy félezer sovány és kövér ember bevonásával végzett vizsgálat kimutatta, hogy a kövérek 30 százaléka valamikor megfertőző­dött ezzel a vírussal, a soványak­nál ez csak a 11 százalékot érte el.

A kutatók huszonnyolc egype­téjű ikerpárt is megvizsgáltak, s kiderült, hogy amelyiknek a szer­vezetében antitest volt a vírus ellen (ami azt jelzi, hogy életük folyamán valamikor megfertő­ződtek vele), azok általában ne­hezebbek voltak, mint testvérük, akinek a véréből hiányzott az antitest.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.