Betegségek és megelőzésük

Májbetegségek tünetei és kezelésük amely bevállt

A máj különlegesen sokoldalú szervünk; rend­kívül sok biokémiai funkciót lát el. A szervezet “vegyi gyára”, és saját károsodását is képes bizo­nyos mértékig javítani. A máj már igen súlyosan károsodott állapotban van akkor, amikor nem működik kellően, és ennek komoly és akár az életet is veszélyeztető következményei lehetnek. A legtöbb károsító tényezőre hasonló módon válaszol: először sárgaság alakul ki, majd máj­gyulladás (hepatitisz), és ha továbbra is fennáll a májkárosodás, akkor zsugorodásos, hegszövetes elfajulás (cirrózis) jön létre.

A máj feladatköre

A máj rendkívül sokféle biokémiai funkcióban vesz részt, így:

  • a vérfehérjék termelésében,
  • a vércukorszint szabályozásában;
  • a szervezet zsíranyagcseréjének szabályozásában;
  • epetermelésben;
  • gyógyszerek, hormonok és méreg­anyagok eltávolításában a vérből;

Hepatitisz

A májgyulladást (hepatitisz) általában bak­tériumok, vírusok vagy paraziták okozzák. A vírusok: a hepatitisz A, B, C, D és E tí­pusú vírusok. E vírusok hasonlóak, de terjedésük módja és hosszú távú hatásaik eltérőek. A leggyakoribb kórokozó a hepa­titisz A vírus, ezt a B vírus követi. • Hepatitisz A – gyakran járványként for­dul elő, szájon „át” terjed, pl. szennye­zett élelmiszerekkel. A vírus lázat, sár­gaságot okoz, hasi kellemetlenség- és fáradtságérzést, amely tünetek 3-6 hétig maradnak fenn. Hosszú távú hatásai rit­kák, és kezelése sem szükséges. A fertőzött területre utazókat védőoltással lát­ják el.

Hepatitisz B – lényegesen súlyosabb fer­tőzést okoz, szennyezett vérrel vagy in­jekciós tűvel terjed, vagy szexuális aktus útján, például homoszexuális férfiakban. A tünetek hasonlóak lehetnek a hepati­tisz A tüneteihez, de elképzelhető, hogy nincsenek is tünetek. A legtöbb beteg meggyógyul, de néhányan akut máj elég­telenségben halnak meg. A betegség fennmaradhat, és az illető latensen hor­dozóvá válik, és megfertőzhet másokat. Hepatitisz C, D és E – általában ritkább okai a hepatitisz betegségnek.

Vérvizsgálatból megállapítható, mely típusú vírus van jelen, és a kimutatott vírus­ra vírusellenes szerek adhatóak. Megelőzés céljából hatásos védőoltásokkal rendelke­zünk, mind a hepatitisz A, mind a B ellen is. E védőoltásokat nemcsak prevenciós céllal adják, hanem nagyobb kockázatú csoportoknak (pl. egészségügyi dolgozók) élethosszig tartó védettséget adnak.

A máj szerkezete

Máj felépítése

(Kép fent) A máj méregtelenítő egységként működik. A szervezet vére az aortából érkezik, a máj­artérián keresztül jut a májba. Innen a májvé­nákba jut, amelyek a nagyvérköri gyűjtőérbe vezetnek. A tápanyagokban gazdag vért a máj a kapuvénán keresztül kapja a vékonybélből. A máj által termelt epe az epehólyagban táro­lódik. Az emésztéshez szükséges epe az epe­vezetéken keresztül a vékonybélbe áramlik.

Máj metszete

(Kép fent) A máj metszeti képén a májkapuvéna, a májartéria és az epevezeték látható.

Alkoholos májbetegség

A leggyakoribb májbetegség a máj nagy mennyiségű alkoholfogyasztás okozta elfa­julása. A fejlett országokra igen jellemző. Az alkohol mértéktelen fogyasztása a töb­bi szerveinket is tönkreteszi, nemcsak a májat. A máj az alkoholt a véráramból gyorsan eltávolítja, de ha tartósan túlzott mennyi­ségű az alkohol, a májsejtek károsodnak, és elpusztulnak.

Az alkoholfelesleg hepati­tiszhez is vezethet, amelyet heges gyógyu­lás, cirrózis követ, majd máj elégtelenség és halál. Ez hosszan, éveken át tartó folyamat még nagyivókban is, és ha az alkoholfo­gyasztás abbamarad, a máj bizonyos mér­tékig regenerálódik. A károsodás inkább azokra jellemző, akik rendszeresen túl so­kat isznak, mint akik csak időnként „rúg­nak be”. Általában férfiaknál gyakoribb. Az orvos az alkoholos májbetegséget a kórtörténetből és a májfunkciós vizsgála­tokból tudja megállapítani. Az egyetlen le­hetséges kezelés az alkoholfogyasztás ab­bahagyása.

Epekő

Az epét a máj termeli, az epehólyag tárol­ja és koncentrálja. A bélbe jutott zsírok ha­tására az epehólyag összehúzódik, és az epét a vékonybélbe juttatja zsíremésztés céljából. Az epefesték adja a széklet barnás színét. Az epehólyagban képződhetnek kö­vek, ezek koleszterinből és epesavakból áll­nak. A népesség 20%-ában alakulhat ki epekő, és általában 40 éves kor felett jellem­ző. Egyszerre akár több epekő is fejlődhet.

Epekő

A legtöbb esetben az epekő nem okoz komolyabb gondot, de súlyos esetben elzárhatja az epehólyag kijáratát vagy az epevezetéket (ez továbbítja az epét a vé­konybélbe), és az epe áramlása megáll. Gyulladás és fertőzés léphet fel az epehólyagban (kolecisztitisz), jobb bordák alatti fájdalommal.

Ha az epekő megakad az epevezetékben, erős, görcsös fájdalmat okozhat. Az elzá­ródott epevezeték hasnyálmirigy-gyulla­dáshoz (pankreatitiszhez) is vezethet. Ha a kő elzárja az epe útját, sárgaság alakul ki. A széklet színe halvány, és a székletürítés is nehezebb a magas zsírtartalom miatt.

Ha az epekő már gondokat okoz, és az epehólyag már nem működik rendesen, ak­kor el kell távolítani az epehólyagot és a kö­veket is. A rosszul működő epehólyag mű­ködését már nem lehet helyreállítani, az eltávolítás nem veszélyes, és epehólyag nél­kül is lehet élni. Az epehólyag eltávolítását általában már laparoszkópos műtéttel vég­zik, a hasfalon ejtett kis metszéssel, és a be­juttatott rugalmas, optikával és manipulá­torral ellátott eszköz segítségével. A műtét után az epevezeték kitágul, és az epe a későbbiekben itt tárolódik.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.