Parkinson-gyógyszerek és azok mellékhatásai
Mik azok az antikolinerg gyógyszerek?
Az antikolinerg gyógyszerek egy régebbi gyógyszercsoport, melyet a Parkinson-kór kezelésére használnak. Ugy működnek, hogy lecsökkentik egy másik vegyi közvetítőnek (neurotranszmitternek), az acetilkolin nevű anyagnak a mennyiségét, ezáltal kissé növelik a dopam/n-aktivitást. Bár egyesek az egyik fajtát vagy márkát alkalmasabbnak találhatják, mint a másikat, általában véve egyetlen konkrét gyógyszer sem emelkedik ki közülük jobban, mint a többi.
Manapság is használják ezeket a gyógyszereket?
Ma már nem alkalmazzák őket olyan sokszor, mint a levodopa felfedezése előtt, és nem adják idősebbeknek, mivel olyan mellékhatásokat okozhatnak, mint a zavartság, szájszárazság, és vizeletürítési zavarok.
Néha alkalmazzák őket magukban, mielőtt egy levodopa készítmény szükségessé válna, de gyakrabban használják őket a levodopa kezelés kiegészítéseként. Az antikolinerg szerek hasznosak lehetnek a remegés vagy a mozgás meglassúbbodásának az ellensúlyozására, és amikor a nyáladzás (túl sok nyálképződés) a probléma. Nem jó ötlet hirtelen abbahagyni az antikolinerg gyógyszereket bármely okból, többek között műtét miatt, mivel ez komoly „lefagyási” eseményhez vezethet, amelyben a beteg leáll – mintha földbe gyökerezett volna a lába, és a járás nehézzé válik számára.
Mik az amantadin-származékok?
Hogyan használják a MAO-B-gátlókat a Parkinson kezelésére?
A monoamin-oxidáz-B-gátlók olyan gyógyszerfajták, amelyek az enzim monoamin-oxidáz-B-t (MAO-B) blokkolják, ami lebontja a dopamint az agyban.
Parkinson-kór esetén selegilint vagy razagilint írhatnak elő, hogy a levodopa hatását meghosszabbítsák vagy lecsökkentsék a szükséges mennyiséget. Segíthetnek a levodopa hatékonysága ingadozásának a csökkentésében, ami néhány, már több éve Parkinsonos betegnél felmerül. Újonnan diagnosztizált Parkinsonosnak önmagában is felírhatnak selegilint
- Parkinson-kór jellemző tünetei, agyműtétje
- Mi is az a Parkinson-kór?
- Mitől alakulhat ki a Parkinson-kór?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Bárkinek, aki selegilint vagy razagilint szed, és később szüksége lesz depresszió elleni kezelésre, meg kell kérnie az orvosát, hogy olyan antidepresszánst kapjon, ami mellett a MAO-B-gátlók használhatók, mivel néhányat nem tanácsos egy időben vagy néhány héten belül szedni.
Mik a COMT-gátlók?
A COMT (katekol-O-metiltranszferáz)-gátlók viszonylag új gyógyszerosztályt jelentenek a Parkinson-kór kezelésében. Inkább úgy működnek, mint a Selegilin abban a vonatkozásban, hogy leblokkolják a szer hatását, ami lebontja a dopamint. E lebontást meggátolva az agyban rendelkezésre álló dopamin mennyisége fokozódik, és a blokkolás vegyi melléktermékének a mennyisége csökken, ami önmagában gátolja a dopamin hatását. Remélik, hogy ezen új gyógyszerek (amelyeket együtt használnak a levodopával) segíteni fognak azoknak, akiknél késői levodopa-mellékhatások jelentkeztek (gyógyszerhatás-rövidülés vagy ON-OFF [be-ki] jelenség).
Mire jó még a tabletta?
Az első COMT-tabletta a tolcapon volt, s bár nem mindenkinek használt, aki kipróbálta, néhányan nagyon jó eredményekről számoltak be. így csalódást jelentett, amikor a rákövetkező év vége felé visszavonták Európa-szerte. Ez az eljárás három hepatitisben (fertőző májgyulladásban) megbetegedett ember halálát követően történt, akik szedték a gyógyszert.
Az esetek következtében a kezelés első hat hónapjában a májműködés gondos megfigyelése fontos irányelv lett. 2005-ben azonban a tolcapont ismét bevezették Európában, miután teljesen áttekintették a felírási eljárásokat és a betegeknek adott tájékoztatót. Csak szakorvosok írhatják fel, és mindenkinek, aki tolcapont szed, rendszeres orvosi ellenőrzésen és a májműködést ellenőrző vérvizsgálaton kell részt vennie.
A COMT-gátlók csoportjában időközben kifejlesztettek egy másik gyógyszert is, az entacapont, melynél jobb hatékonyság és kevesebb mellékhatás fordul elő. Az entacapont /evodopa-kombinációban adják abból a célból, hogy a /evodopaszint-ingadozással járó tüneteket csökkentsék és, a levodopa hatását kiterjesszék.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.