• vesebetegségek

Vesebetegség

A normálisnál gyengébb veseműködés a hibás étkezési szokások, a szükségesnél kevesebb folyadék fogyasztása, valamint az állandósuló stressz, az érezhető vagy a tudatalatti régióba szorított félelmek következtében sajnos egyre gyakrabban tapasztalható a fejlett országokban. Mondhatni, hogy az emberek többségére ez jellemző. Gyengébb vesék esetében viszont könnyebben kialakulhatnak tényleges vesebetegségek is.

A veseműködésben, illetve a vizeletürítésben keletkező zavar hátterében sokféle ok állhat. Az orvos ilyenkor nem csak vesebetegségekre gondol; gyanakodhat magas vérnyomásra , ízületi gyulladásra, cukorbetegségre, kezdődő szívelégtelenségre (éjszakai vizelésnél), bőrbetegségekre. Vesepanaszok vérkeringési zavar és gyógyszerszedés következtében ugyancsak felléphetnek.

A heveny vesegyulladás (nephritis) megfázás és egyes fertőző betegségek, gócok, valamint mérgezés következtében alakulhat ki. Tipikusan fiatalok úgynevezett második betegségeként jelentkezik, például mandulagyulladás után egy-két héttel. Ilyenkor test szerte ödéma keletkezik, jellemző tünetek még: derékfájás, étvágytalanság, fáradtság, fejfájás, hányinger.

Az idült vesegyulladás lassan fejlődik ki, ám annál veszélyesebb; az italozás, az erősen fűszeres, sós, csípős ételek gyakori fogyasztása ugyancsak hozzájárulhat kialakulásához.

A vesetestecskék gyulladásakor fehérje kerül a vizeletbe. Magas vérnyomás és valamennyi testtájon vizenyő alakulhat ki. Ha mindkét vese súlyosan károsodik, akkor veseelégtelenség léphet fel, amely életveszélyes lehet.

A vesemedence-gyulladás mindig baktériumfertőzés következménye. Elősegíti a vizeletpangás (például prosztatagyulladás, kő, húgycsőszűkület). Tünetei -magas láz, erős derékfájás, hidegrázás, gennyes vizelet -hirtelen jelentkeznek.

Leginkább a férfiakat fenyegeti a vesekőbetegség

A manapság egyre több embert – inkább férfiakat – érintő vesekőbetegség okai lehetnek: kőképző anyagok felszaporodása, vizeletpangás, a vizelet fertőződése. A tompa deréktáji fájdalom jelezheti, hogy a vesében kő van. Amint a kő a húgyvezetékbe kerül, a deréktáji fájdalom hevessé és görcsössé válik, lesugárzik az alhasba – férfiaknál a herékbe, nőknél a szeméremajakba és a combba -, és ezt hányinger, hányás, gyakori vizelési inger kíséri. A leggyakoribb a kalciumoxalát tartalmú vesekő, de sok embernek okoznak szenvedést a húgysav-, a cisztin- és a struvitkövek is.

Életmód

A legfontosabb, hogy legalább napi 2,5 liter vizet igyunk meg; ez fokozza a vizelet átáramlását, átöblíti a vesét, a húgyvezetéket, a hólyagot és a húgycsövet!

Kerüljük az állati fehérjéket, az egyszerű cukrokat, a finomított szénhidrátokat, az élelmiszer allergéneket, az alkoholt és a fűszereket. A gyümölcsleveket ne tisztán, hanem hígítva igyuk meg.

Együnk minél több spenótot!

Aki kalciumoxalát tartalmú vesekő kialakulására hajlamos, az ne fogyasszon oxálsavban gazdag ételeket (spenót, csokoládé, mogyoró, eper, rebarbara). A spenóton kívül más zöldségféléket azonban érdemes ennie. A húgysavkövek képződésének megelőzésére a purintartalmú táplálékot kell kiküszöbölni az étrendből, ezért tiltólistára kerülhetnek a marha- és vadhúsok, a tengeri kagylók és rákok, valamint a spárga. A struvitkövek elleni legjobb védelmet a vörösáfonya-kivonat adja.

Lányok figyelem!

Akinek gyenge a veséje, tartsa mindig melegen a derekát és óvja a huzattól. Éjszakára akár gyapjúsálat vagy meleg kendőt is csavarhat köréje, hogy védje a lehűléstől.

Életmód szempontjából az a leghasznosabb, ha sikerül feltárni és feloldani a rejtett félelmeket, a korábbi életszakaszban történt tragédiák és traumák lelki következményeit. Erre alkalmasak különféle stresszoldó és relaxációs technikák , és igen jó eredményre vezet a párnagyógyászat, illetve a (bio)energetikai kezelés és korrekció is.

Gyógynövények

Vesegyulladás elleni tea: héjakút (45%), babhéj (20%), lestyán (20%), boróka (15%). A teát 2-3 hónapig javasolt inni. Recept vesekő oldására: apróbojtorján, sóskaborbolya, boróka, csipkebogyó, iglice – azonos mennyiségben, napi 3-4 liter teát kell elfogyasztani. Ez a kúra a vesekő elhajtá-sáig tart, majd további egy-két hétig napi 1/2 literes adag javasolt.

Egy másik vese- és hólyagtea a következő alkotórészekből áll: nyírfalevél (24 g), medveszőlőlevél (20 g), gyermekláncfű gyökérrel együtt (15 g), csipkebogyó magostól (14 g), aranyvessző (14 g), veteménybab hüvely (10 g), hi-biszkuszvirág (3 g). Hólyag- és vesekő elleni tea: iglicegyö-kér (25 g), csalán (25 g), aranyvessző (25 g), gyermekláncfű gyökerestől (25 g).

Szakemberek minden vesebetegségre azt a teát kell inni, amit a svájci természetgyógyász, Schmidt tiszteletes vesezsugorra ajánl. Egyenlő mennyiségű erdei aranyvesszőből, közönséges galajból, fehér és sárga árvacsalánból készítjük el, és napi 4 csészével, kortyonként fogyasztjuk. Egy-egy teáskanál svédkeserűt adunk hozzá.

A másik receptje: napi 3-4 csésze porcsinná tej. Csészénként egy púpozott teáskanálnyi füvet leforrázunk forró tejjel, fél percig állni hagyjuk, és jó melegen, kortyonként elfogyasztjuk.

Ülőfürdő, dunsztkötés, borogatás

A zsurlófüves ülőfürdő fokozhatja a gyógyteák hatását. 100 g gyógyfüvet éjszakára hideg vízben áztatunk, reggel a felmelegített levét beleöntjük a fürdővízbe. Fürdési idő: 20 perc. Éjszakára zsurlós dunsztkötést, napközben 4 órára svéd-füves borogatást célszerű a vesékre helyezni.

A zsurlós dunsztkötés elkészítése: fazékban vizet forralunk, fölé szitában gyógynövényt helyezünk, és lefedjük. A megpuhult, meleg növényeket laza szövésű kendőre rakjuk, és beborítjuk vele a vesét. Gyapjúkendővel lefedjük és rögzítjük, így sokáig nem hűl ki. Egész éjszaka a testen maradhat.

Borogatás svédkeserűvel: vattadarabot vagy cellulózvattát nedvesítsünk be svéd keserűvel, és helyezzük a vesékre. A bőrt előzőleg kenjük be disznózsírral vagy körömvirágból készült kenőccsel, hogy az alkohol ne szívja ki belőle a zsírokat. Meleg kendővel kössük át. Négy óra elteltével vegyük le a borogatást, és a bőrt hintőporozzuk be. Ha esetleg viszketés jelentkezik, körömvirágkenőccsel csillapíthatjuk. A jól rögzített borogatással nem kell feltétlenül ágyban maradni, a beteg járkálhat vagy üldögélhet is.

Reflexológia

Kezelendő zónák: vese, húgyvezeték, húgyhólyag, mellékvese.

Minden betegségnél a vesezóna masszírozásával kezdjük a kezelést, vesebetegségeknél pedig még nagyobb gondot fordítunk rá. Sokszor már az első masszázs után megváltozik a vizelet színe: sötétebb, esetleg büdösebb lesz. Ettől nem kell megijedni, mert azt jelzi, hogy a szervezet jól reagál, megindult a méreganyagok távozása. A vesezóna egyébként bőrbetegségeknél is érzékeny.

Akupresszúra

Testen kezelendő pontok: H-23, Kor-4, V-3, V-7.

Jóga

Többféle jógagyakorlattal javíthatjuk a vesék működését. Ilyen például a fejenállás (shírsászana), a váll- vagy gyertyaállás (szarvángászana), az összes álló tartás, a nyugati nyújtópóz (pashcsimóttánászana) és a kobraállás (bhudzsan-gászana). Ezek leírása megtalálható ugyan különféle jógakönyvekben, de kezdőknek mindenképpen ajánlott, hogy előbb jógamestertől tanuljanak, s csak utána kezdjenek el otthon gyakorolni.

Táplálékkiegészítők

Az Acidophilus  alkalmas arra is, hogy a húgyutakból segítsen eltávolítani a fertőző baktériumokat. Erre a célra az áfonya ugyancsak használható. A Bő-vitamin, valamint a – vesegyulladáskor különösen fontos – lecitinben található kolin és inzitol csökkenti a folyadékvisszatartást, vagyis vízhajtó hatású. A C-vitamin (lehetőleg bioílavonoidokkal együtt bevéve) savanyítja a vizeletet, ezzel a vesekőképződés ellen hat, valamint javítja az immunrendszer működését.

Vesebetegségekre általában jellemző, hogy hiány keletkezik ásványi anyagokból, ezért szükség lehet multi ásványi anyag készítményre. Ennek része a kálium, amelyet egyébként célszerű külön is bevinni a szervezetbe, hiszen javítja a veseműködést, különösen gyulladás esetén. Ugyancsak vesegyulladáskor javasolt a B-vitamin komplex adagolása. Kalciumoxalát tartalmú vesekőnél különösen fontos a magnézium bevitele, amely csökkenti a kalciumfelszívódást, és Bő-vitaminnal együtt bevéve mérsékli az oxalátkiválasztást.

A vesetestecskék gyulladásának kialakulásában fontos szerepük van a szabadgyököknek; velük szemben nyújtanak védelmet – a már említett C-vitaminon kívül – az olyan antioxidánsok, mint az E-vitamin és a ginkgo (páfrányfenyő). Az utóbbi hatékony gyulladásgátló, emellett a vesék vérellátását is javítja.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.