• allergia
• bőr
• bőrallergia
• gyógyszerek
• tünetek

A gyógyszerallergiának milyen bőrtünetei vannak?

Ha valakinél egy gyógyszer a szokásosnál jóval kisebb adagban ha­tásos, gyógyszertúlérzékenységről beszélünk.

Tünetek

A túlérzékenységi allergiás tünetek általában a gyógyszer egyik legkellemetlenebb mellékhatásaként jelentkeznek, és igen változa­tos formákat öltenek. Állhatnak általános tünetekből (fejfájás, bá­gyadtság, végtagfájdalmak, vérnyomáscsökkenés, súlyosabb esetben keringési elégtelenség), de jelentkezhetnek a bőrön (viszketés, csa­lánkiütés, vizenyő, fájdalmas lábszárcsomók, bevérzések formájá­ban), vagy a nyálkahártyákon (kötőhártya-gyulladás, szénanátha, lég­zési nehézség, gégevizenyő, gyomorhurut, hasmenés formájában).

A bőrjelenségeket nagymértékben befolyásolja a beteg általános állapota, egyéni érzékenysége, az alapbetegség, amire a gyógyszert kapta, az adott készítmény szervezeten belüli eloszlása és fehérjék­hez való kötődése, valamint kiürülési ideje. Így előfordul, hogy a tabletta beszedését követően (például phenolphthalein tartalmú has­hajtó) csak egy-egy allergiás kiütés jelentkezik, és a készítmény is­mételt bevételekor a bőrkiütés általában ugyanazon helyen újból észlelhető. Máskor a helyileg alkalmazott kenőcs nemcsak a bekent terület gyulladását okozza, hanem testszerte kiütések, vizenyő jelentkezését észlelhetjük.

A bőrtünetek egy gyógyszerre sem jellemzőek egyértelműen

Ugyanazt a bőrjelenséget kiválthatja a legkülönbözőbb gyógyszerek adása, de ugyanaz a gyógyszer is különböző bőrtüneteket hozhat létre más-más egyénen vagy akár ugyanazon a betegen is, különbö­ző időpontokban.Legfeljebb arról beszélhetünk, hogy egyes gyógy­szerek gyakrabban okozhatnak bizonyos bőrjelenségeket.

Lehetséges tünetek okai:

• Viszketés oka leggyakrabban barbiturátok, penicillin és szulfamid-származékok szedése.
• Csalánkiütést amidazophen, penicillin-barbiturát, szalicil válthat ki elsősorban.
• A lábszárakon jelentkező allergiás csomók főleg bróm, jód, szulfamid eredetűek lehetnek.
• Hólyagok. A nyálkahártyákat, tenyeret, talpat érintő hólyagos, kokárda alakú bőrjelenségek oka elsősorban szalicil, barbiturát, phenacetin, szulfamid lehet.
• Körülírt kiütés: Tetrán, szulfamid és Phenolphtaleinum szedése kapcsán a leggyakoribb.
• Bevérzéseket barbiturát tartalmú altatók okozhatnak.
• Skarlátszerű bőrjelenségek láthatók Chlorocid szedésekor.
• Kanyarószerű kiütések hátterében számos fájdalomcsillapító és antibiotikum lehet.

A helyileg alkalmazott készítmények „beazonosítása” könnyebb feladatnak tűnik, hiszen helyi kezelésre az orvos általában egyszerre legfeljebb két készítményt szokott javasolni. Az allergiás tünetek kiváltásáért felelős anyag felkutatását azonban gyakran megnehezíti a házipatikákban megbúvó, „ezer éve jól bevált” kenőcs, amelynek sokszor már a nevére sem emlékszik a beteg, a címke pedig rég le­kopott.

Szomszédasszonyok, ismerősök is gyakran ajánlanak saját bajukra felírt kenőcsöt kipróbálásra, mondván, „ha nekem jó volt, neked is segíteni fog”. Gyakran a több területre, többféle bajra fel­írt kenőcsöket a beteg véletlenül vagy szándékosan összekeveri, „ki­próbálja”. Nehezíti az orvos helyzetét, hogy ezekről a „kis bűnök­ről” páciense nem szívesen beszél, esetleg nem is tartja említésre méltónak.

Elterjedt, hibás felfogás az is, ha a beteg tisztában van azzal, mi­lyen gyógyszerre allergiás, de szerinte kenőcsben, oldatban nem árthat. Gyakran megtéveszti a laikusokat és felesleges gyógyszerelha­gyást von maga után a készítmény szedésével kapcsolatos egyéb bőrtünetek jelentkezése.

Ilyenek lehetnek:

1. A bőr kóros elszíneződése

Az aranykészítmények kékesszürke bőr­színt, barnán elszíneződött körmöket okozhatnak. Atebrin szedése­kor a bőr sárga, a köröm kékesfekete színt ölt. A bizmut-adás pala­szürke színnel járhat. A kinin ritkán sötétbarna festenyvezettséget okoz. Idült Phenolphthalein-szedőkön előfordulhatnak barnásszürke pigmentfoltok. A szulfamidok sárgás elszíneződés okai lehetnek.

2. Pattanások megjelenése

Pattanások megjelenése gyakori szteroidokkal (hormontartalmú gyógyszer), bróm-, illetve jódkezelésben részesülőknél. Ez a mel­lékhatás nem indokolja a gyógyszer elhagyását. A helyi készítmé­nyek is gyakran okoznak hasonló bőrjelenséget, elsősorban a kátránytartalmúak, a szőrtüszők eltömeszelődése miatt.

3. Viszketés

Viszketés oka nemcsak gyógyszer szedése lehet! Az egyre nagyobb választékban kapható illatosított szappanok, furdősók, krémek hasz­nálata a bőr kiszárítása, vegyhatásának megváltozása miatt csalóka tüneteket okozhat. A ruházatból nem kellően kiöblített mosószer, a poros vagy magas páratartalmú munkahely is gyakran kiválthat átmeneti vagy huzamosabb bőrviszketést.

Ebből a szempontból nem hanyagolható el az alapbetegség sem, hiszen közismert, hogy az idült máj bajban, epebetegségben, veseelégtelenségben vagy akár cukorbetegségben szenvedő egyén bőre is lényegesen gyakrabban viszket. Az idős ember bőre szárazabb, ezért gyakran panaszkodik, különösen a feszülő területek viszketésére.

4. Az izzadságkivezető nyílások akut gyulladása

Az izzadságkivezető nyílások akut gyulladása is tévedésre adhat okot. A lázcsillapító adását követően fellépő nagyfokú izzadás következmé­nyeként gyakori az apró, piros kiütések jelentkezése a leginkább ve­rejtékező területeken. Ez sokszor annyira megtéveszti a beteget, hogy a gyógyszer elhagyásában látja az „allergiás” tünetek megoldását.

5. Fertőző betegségek

Komoly problémát jelentenek a fertőző betegségek, különösen a skarlát, a kanyaró, a rubeóla, hiszen gyógyszerallergia is jelentkez­het ezekhez hasonló kiütésekkel.

6. Csalánkiütés

Csalánkiütést számtalan, a szervezetben megbúvó góc is okozhat (például idült mandula- vagy epehólyag-gyulladás). Gyakori gyo­morhurutban, fekélyben szenvedőkön is, hiszen náluk megváltoz­tak a felszívódási viszonyok.

7. Nagyfokú gyulladás

Helyileg alkalmazott szesz alapanyagú készítmények hajlatokban gyakran okoznak nagyfokú gyulladást. Ha a vivőanyag nem párolog el, irritatív gyulladást okoz, s ez még az orvost is megtévesztheti.

A gyógyszerérzékenységek számának és súlyosságának fokozódása hátterében elsősorban a gyógyszerfogyasztás növekedése áll. Gyógy­szerfogyasztásunk szerkezete olyan, hogy a leggyakrabban rendelt gyógyszerek (Penicillin, szalicil, Amidazophen, barbiturátok, szulfamidok) egyúttal a leggyakoribb gyógyszerallergének is. Növeli az allergizálódás veszélyét a több alkotórészből álló, kombinált gyógy­szerek térhódítása is.

8. Amikor ötnél több gyógyszert fogyasztunk

Sajnos, az allergiás kórképek kifejlődéséért az orvosi gyakorlat is felelős, hiszen egyre ritkább, hogy egy betegnek csak egy, legfel­jebb két gyógyszert írnak fel. A betegek igen gyakran ötnél több gyógyszert szednek, és sajnálatos az is, hogy az esetek nagy részében a beteg a gyógyszereit több orvos útján „szerzi” be.

Összefoglalóan a következőket tanácsolhatjuk

• Orvos. Ha gyógyszerszedés kapcsán bármilyen, eddig nem észlelt bőrtünet jelentkezik, forduljon azonnal orvoshoz!
• Gyógyszer elhagyása. Ha biztosan igazolódik valamely készítmény allergizáló hatása, úgy annak szedését, alkalmazását azonnal be kell szüntetni! A házipatikából azonnal el kell távolítani az allergiát kiváltó gyógy­szereket. Helytelen az a gyakori álláspont, hogy „jó lesz még vala­mire”!
• Személyi igazolványba helyezett papíron érdemes feltüntetni az igazolt allergiát, így sürgős, életmentő esetben a beteg sok kelle­metlenségtől, szövődménytől kímélheti meg magát!
• Orvosi ellenőrzés nélkül ne! Lehetőség szerint ne fogyasszunk „megelőzésre” orvosi utasítás nél­kül gyógyszereket sem rövid, sem hosszú távon!
• Az alkalmi szexuális kapcsolatok következményei ellen nem véd a bekapott Vegacillin vagy Maripen tabletta, sőt káros, hiszen a tü­neteket megváltoztatja a „beszerzett” nemi betegség esetén.
• Ugyanígy káros a székrekedés kezelése „megelőző” hashajtószedés­sel. „Védekezzünk” inkább étrendi változtatással, több mozgással, még ha az utóbbi fáradtsággal is jár!
• Ne szedjünk a szomszéd, az ismerős tanácsára semmilyen gyógyszert, hisz ami neki gyógyszer volt, számunkra méreg is lehet!
• Több orvos. Ugyanazon problémákkal ne keressünk fel egyszerre több orvost, a többféle gyógyszer eredményességének reményében!
• Ne fogyasszunk orvosi utasítás nélkül egyszerre több gyógyszert!
• Ne tároljunk feleslegesen lejárt, romlott készítményeket!

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.