• bőrápolás
• bőrbetegség
• pattanás

A serdülő bőrének jellegzetességei

Serdülőkorban kezdődik meg a nemi mirigyek hormontermelése és a másodlagos nemi jellegek kifejlődése. Ezzel párhuzamosan fokozódik a külső elválasztású mirigyek, így a bőr verejték- és faggyúmirigyeinek működése is. A verejtékmirigyek különösen a tenyéren és a talpon, a faggyúmirigyek pedig olyan testtájakon működhetnek fokozottab­ban, mint a fejbőr, homlok, orca, hát, mellkas. A bőr gyulladáskész­sége fokozódik, seborrhoea, comedo (mitesszer), akné alakulhat ki.

Pattanás, zsíros bőr

A pubertás leggyakoribb bőrbetegsége a seborrhoea (faggyútúlképződés). A kamaszkorban kialakuló különösen zsíros bőr olykor az egyén élete végéig megmarad, máskor idővel magától megszűnik az állapot. Gyakran kíséri korpásodás, s könnyen akné, esetleg ekcéma kialakulá­sához vezethet. Előfordul, hogy a férfiakon hajhullással párosul, főleg a hajas fejbőr több faggyút termelő és viszonylag rosszabbul táplált területein (fejtető, halánték-homlokszöglet). Gyakori arcmosás ajánla­tos, kímélő szappannal, s kerülendők az olajos-zsíros kozmetikumok.

A faggyúmirigyek fokozottabb működésbe jönnek, a megrekedt, pangó bőrfaggyú eltömi a szőrtüszőket, ezek megfertőződnek, és főleg az arcon, háton és mellen gennyes csomók (szőrtüszőgyulladások) keletkeznek, a környező bőr begyullad.

Pattanások

A pattanások kialakulását a szőrtüszők szájadzásában mutatkozó fekete pontok, a mitesszerek megjelenése előzi meg; ezek a bőrből enyhe nyomással eltávolíthatók. (A feketeség nem piszok, hanem a levegő hatására a faggyúból keletkezett sötét színű anyag.) A mi­tesszer maga nem más, mint a faggyúmirigy kivezető nyílását elzá­ró „szarudugó, amely a termelődő faggyú kiürülését gátolja.

Hol jelentkeznek?

A pattanások és mitesszerek főként a zsíros típusú bőrön jelent­keznek. Leggyakrabban köles-borsószem nagyságúak, középen lát­ható a mitesszer, körülötte a sárgásán átütő genny. A pattanások rendszerint néhány nap alatt megérnek, maguktól kifakadnak, a genny kiürül, és nyom nélkül gyógyulnak. Súlyosabb esetben azon­ban a pattanás babszem nagyságúra is megnő, és lilás színű, fájdal­mas csomóvá fejlődik. Ezek gyakran heg hátrahagyásával gyógyul­nak, és a bőr felszínét egyenetlenné, „ripacsossá” teszik.

Száraz bőrűeken ritkán mutatkoznak, felületesebbek és hamar gyó­gyulnak. Keletkezhetnek zsíros kenőcsök helytelen vagy túlzott alkal­mazásától, valamint jódot és brómot tartalmazó gyógyszerektől is.

Akne vulgáris

A serdülőkorban különösen gyakran előforduló pattanásokkal társuló bőrbetegség az akne vulgáris. Ez a szőrtüsző-faggyúmirigy-rendszer idült gyulladásos megbe­tegedése, amely igen gyakran hegek és torzulások hátrahagyásával gyógyul. Súlyos esetben gyulladt, fájdalmas ciszták kép­ződnek a bőr mélyebb rétegeiben. Leggyakrabban az orcán, mel­len, háttájékon, vállon, tarkón fordulnak elő. Az akne vulgáris elő­fordulási gyakorisága a férfiaknál a 19. életév után csökken, 30 év felé teljesen elmarad. Hasonló lefolyású a nőknél is.

A kamaszkori bőrrendellenességek ugyanúgy kezelendők, mint a felnőttkoriak. Hibás álláspont a „majd kinövi” alapon álló semmittevés. Kezel­ni kell az arcot, mert ha a pattanásos korszak valóban el is múlik, a pattanások okozta hegek megmaradnak. A serdülőt egyébként na­gyon bántja a tisztátalan arcbőr, sokszor egész búskomorságba es­het miatta.

Bár a kamaszkor után rendszerint megszűnnek a pattanások is, zsíros bőrű egyének helytelen arcápolása, táplálkozása, emésztési zavarok, székrekedés, hormonzavarok, a belső szervek tuberkulózi­sa következtében később is megmaradhatnak, vagy kezdődhetnek. Ilyenkor feltétlenül szakorvosi vizsgálatra van szükség.

Bajusz, szakáll megjelenése

A legmarkánsabb elváltozások serdülőkorban a szőrzeten talál­hatók. A bajusz és a szakáll a 15. életév táján kezd pelyhedzeni, erősebb piheszőrzet formájában. Teljes érettsége azonban csak a fejlődés befejeztével mutatkozik. A borotválkozás általában a 16-17. életév táján válik szükségessé. Ebben az életkorban a hajápolásra is na­gyobb gondot kell fordítani: a fokozott faggyútermelés zsírossá te­szi a fejbőrt, a haj csapzott, tapadós, piszkos hatású lehet.

A bőr festenyezettsége

A bőr festenyezettsége a 15-18. életév között fokozódhat, főleg a hajlatokban, nemi tájakon, gáton, mellbimbón, különösen fiú­kon, de nem feltűnő mértékben. Sokkal szembeötlőbb a szőrzet sötétebb árnyalatúvá válása, a szőke hajzatú gyermekek bámulá­sa, amely egyrészt a szaporodó pigment, másrészt a fokozottabb faggyúelválasztás okozta nagyobb zsírtartalom következménye.

Vonalas feszülési sorvadások

A serdülőkorban mindkét nemnél gyakoriak a vonalas feszülési sorvadások. Legtöbbször az ágyékon a keresztcsontnak megfelelően, a com­bon, a térdkalács felett, a felkaron részarányosán helyezkednek el, a bőr feszülési vonalaival párhuzamosan, a test hossztengelyére ha­ránt haladó ujjhossznyi, néhány milliméteres repedés formájában. A friss jelenségek kékes-vörösek, később fehér, ínszerű, gyöngyház­fényű csíkokká alakulnak. Magyarázatuk, hogy a bőr fejlődése el­marad a bőr alatti szövetek gyors növekedése mögött.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.